Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.
A legtöbb pénz ezúttal is a TV2-höz áramlott be, más kérdés, hogy az első félévben a főcsatornán elköltött 5,9 (illetve a teljes csoporthoz érkező 7,9) milliárd forint így is sokkal kevesebb a 2016 hasonló időszakában mértnél. A tendencia azért lehet meglepő, mert a kieső 1,2-1,3 milliárd (még ha tényleges költésben kevesebb is, hiszen a listaárból általában kedvezményt adnak az egyes médiumok) biztosan nagyon fog hiányozni a kasszából. A TV2 ugyanis tavaly még a brutális (egy évvel korábbinál háromszor nagyobb listaáras) állami költéssel sem tudott eredményt termelni, sőt, 2016-ban minden korábbinál nagyobb, 7,2 milliárd forintos veszteséget hozott össze.
A tévéjén sokat bukó Andy Vajna a Rádió-1-gyel vigasztalódhat, hiszen a filmügyi kormánybiztos rádiója a semmiből robbant be a tíz legkedveltebb állami hirdetési felület közé. A csatornánál listaáron 923 millió forintot költöttek el különböző központi reklámokra. Ennek 40 százaléka Rogán Antal minisztériumától érkezett, de a lóversenyekkel foglalkozó állami cégektől is jutott nekik közel 100 millió.
A Rádió-1-hez hasonló rajtra csak Ómolnár Miklós lapja, a Ripost volt képes: a tavaly decemberben induló újságban közel 650 millió forintot költöttek el listaáron az állami hirdetők (és további közel harmincat a szintén a kiadó által jegyzett Helló magazinban). Más kérdés, hogy Ómolnáréknak már volt tapasztalata abban, hogyan lehet egy induló médiatermékkel hatalmas összegekhez jutni az államtól. Pár hónapja a Ripost (nyomtatott lapnál több, mint egy évvel korábban rajtoló) online felületének hirdetési adatbázisa alapján az index.hu azt írta: a bulvárportálért már hónapokkal azelőtt taposták egymást az állami hirdetők, hogy a piac által elfogadott hivatalos méréseket tudott volna mutatni a lap.
A Riposton kívül egyetlen nyomatott újság tudott bekerülni a top10-be, méghozzá a Habony Árpád közvetlen tulajdonában álló ingyenes Lokál Extra. Ráadásul a heti megjelenésű lap mellett a napi Lokál sem teljesített rosszul: a Kantar Média adatai szerint a két kiadványban fél év alatt összesen közel 1,5 milliárd forintot költöttek el listaáron a különböző állami szervezetek. Ez nagyjából előrevetíti, hogy a miniszterelnöki tanácsadó cége, a Modern Media Group Zrt., amely tavaly két és félszeresére növelte árbevételét az idén tovább nőhet. Mivel az említett összegben az MMG más médiafelületein futó állami hirdetések még benne sincsenek, nem lenne meglepő, ha csak ilyen reklámból több jönne össze év végéig, mint a 2016-os szűk 2 milliárd.
Az eddig említetteken kívül az idei első féléves top10-ből a négy legkeresettebb (két rádió és két tévé) csatornájával összesen mintegy 4,2 milliárdot behúzó közmédiát, és az Origo-Adnetwork portfóliót érdemes még kiemelni. Utóbbi duplázott 2016 első hat hónapjához képest, és ez a trend folytatódhat is a közelmúltban elvileg a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a nevére került hírportálnál. Más kérdés, hogy a tranzakciónak a cégnyilvántartásban még szeptember utolsó napjaiban sem volt nyoma: bár az MNB első emberének fia már június végén bejelentette a felvásárlást, tulajdonszerzését még nem jegyezték be, bár a vezérigazgatói pozíciót már elfoglalta.
A top10-ből egyedül a JCDecaux plakátcég lóg ki, mint nem egyértelműen kormányközeli médium. Ez a cég jórészt a kék, nemzeti konzultációs hirdetéseknek köszönhetően listaáron 4 milliárd forintnál is több állami bevételt szerzett január és június között. A társaság az Orbán-Simicska szakítás óta az egyelten választási lehetőség a kormányzat számára a köztéri kampányok esetén, mivel rajtuk kívül csak a közellenséggé vált egykori Fidesz-pénztárnok cégeinél lenne mód elég nagy mennyiségben így hirdetni.
A top10-be ugyan nem kerültek Mészáros Lőrinc érdekeltségei, de az azért van, mert a Mediaworkshöz érkező állami pénz több kisebb médium között oszlott el. A Mediaworks Zrt-hez listaáron több, mint háromszor annyi állami reklámpénz áramlott, mint tavaly ilyenkor, pedig a társaság már 2016-ban is elég jól teljesített ebben a szegmensben. Az összesen 2,7 milliárdos költéssel pedig kiadói szinten elég előkelő helyen állnak: csak a TV2 csoport, a közmédia és a JCDecaux előzi meg őket.
(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
