Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.
A legtöbb pénz ezúttal is a TV2-höz áramlott be, más kérdés, hogy az első félévben a főcsatornán elköltött 5,9 (illetve a teljes csoporthoz érkező 7,9) milliárd forint így is sokkal kevesebb a 2016 hasonló időszakában mértnél. A tendencia azért lehet meglepő, mert a kieső 1,2-1,3 milliárd (még ha tényleges költésben kevesebb is, hiszen a listaárból általában kedvezményt adnak az egyes médiumok) biztosan nagyon fog hiányozni a kasszából. A TV2 ugyanis tavaly még a brutális (egy évvel korábbinál háromszor nagyobb listaáras) állami költéssel sem tudott eredményt termelni, sőt, 2016-ban minden korábbinál nagyobb, 7,2 milliárd forintos veszteséget hozott össze.
A tévéjén sokat bukó Andy Vajna a Rádió-1-gyel vigasztalódhat, hiszen a filmügyi kormánybiztos rádiója a semmiből robbant be a tíz legkedveltebb állami hirdetési felület közé. A csatornánál listaáron 923 millió forintot költöttek el különböző központi reklámokra. Ennek 40 százaléka Rogán Antal minisztériumától érkezett, de a lóversenyekkel foglalkozó állami cégektől is jutott nekik közel 100 millió.
A Rádió-1-hez hasonló rajtra csak Ómolnár Miklós lapja, a Ripost volt képes: a tavaly decemberben induló újságban közel 650 millió forintot költöttek el listaáron az állami hirdetők (és további közel harmincat a szintén a kiadó által jegyzett Helló magazinban). Más kérdés, hogy Ómolnáréknak már volt tapasztalata abban, hogyan lehet egy induló médiatermékkel hatalmas összegekhez jutni az államtól. Pár hónapja a Ripost (nyomtatott lapnál több, mint egy évvel korábban rajtoló) online felületének hirdetési adatbázisa alapján az index.hu azt írta: a bulvárportálért már hónapokkal azelőtt taposták egymást az állami hirdetők, hogy a piac által elfogadott hivatalos méréseket tudott volna mutatni a lap.
A Riposton kívül egyetlen nyomatott újság tudott bekerülni a top10-be, méghozzá a Habony Árpád közvetlen tulajdonában álló ingyenes Lokál Extra. Ráadásul a heti megjelenésű lap mellett a napi Lokál sem teljesített rosszul: a Kantar Média adatai szerint a két kiadványban fél év alatt összesen közel 1,5 milliárd forintot költöttek el listaáron a különböző állami szervezetek. Ez nagyjából előrevetíti, hogy a miniszterelnöki tanácsadó cége, a Modern Media Group Zrt., amely tavaly két és félszeresére növelte árbevételét az idén tovább nőhet. Mivel az említett összegben az MMG más médiafelületein futó állami hirdetések még benne sincsenek, nem lenne meglepő, ha csak ilyen reklámból több jönne össze év végéig, mint a 2016-os szűk 2 milliárd.
Az eddig említetteken kívül az idei első féléves top10-ből a négy legkeresettebb (két rádió és két tévé) csatornájával összesen mintegy 4,2 milliárdot behúzó közmédiát, és az Origo-Adnetwork portfóliót érdemes még kiemelni. Utóbbi duplázott 2016 első hat hónapjához képest, és ez a trend folytatódhat is a közelmúltban elvileg a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a nevére került hírportálnál. Más kérdés, hogy a tranzakciónak a cégnyilvántartásban még szeptember utolsó napjaiban sem volt nyoma: bár az MNB első emberének fia már június végén bejelentette a felvásárlást, tulajdonszerzését még nem jegyezték be, bár a vezérigazgatói pozíciót már elfoglalta.
A top10-ből egyedül a JCDecaux plakátcég lóg ki, mint nem egyértelműen kormányközeli médium. Ez a cég jórészt a kék, nemzeti konzultációs hirdetéseknek köszönhetően listaáron 4 milliárd forintnál is több állami bevételt szerzett január és június között. A társaság az Orbán-Simicska szakítás óta az egyelten választási lehetőség a kormányzat számára a köztéri kampányok esetén, mivel rajtuk kívül csak a közellenséggé vált egykori Fidesz-pénztárnok cégeinél lenne mód elég nagy mennyiségben így hirdetni.
A top10-be ugyan nem kerültek Mészáros Lőrinc érdekeltségei, de az azért van, mert a Mediaworkshöz érkező állami pénz több kisebb médium között oszlott el. A Mediaworks Zrt-hez listaáron több, mint háromszor annyi állami reklámpénz áramlott, mint tavaly ilyenkor, pedig a társaság már 2016-ban is elég jól teljesített ebben a szegmensben. Az összesen 2,7 milliárdos költéssel pedig kiadói szinten elég előkelő helyen állnak: csak a TV2 csoport, a közmédia és a JCDecaux előzi meg őket.
(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Közélet
A lerontott 2025-ös várakozásokra alapozva beterjesztik a 2026-os költségvetést
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Egyre többen látják úgy, hogy már a 2 százalékot sem éri el idén a magyar gazdasági növekedés
Elmaradt az év elejére beharangozott fordulat, ráadásul a kereskedelmi háború és a választások előtti költségvetési kiköltekezés is kockázatot jelent.
Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Fontos
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
