Hamarosan már egymillió új magyar állampolgárt köszönhetünk annak, hogy a kormány 2011-től lehetővé tette a határon kívül élők számára a honosítást. Az indoklás hét éve még inkább csak érzelmi alapú volt, míg az utóbbi pár évben a népesedéspolitikai célokat is gyakran hangoztatja a kabinet. A dologból eddig nem lett beköltözési láz, ám mégis fontos következményei vannak. Ugyan sokan éltek a lehetőséggel és vették vissza az állampolgárságukat, többségük ezt érthető érzelmi okokból tette, nem a költözés szándékával, hálájukat pedig a 2014-es országgyűlési választásokon fejezték ki a kormányra leadott levélszavazatok formájában.

Áprilisban már 940 ezer körül járt az új állampolgárok száma. Közülük 90 százalék a Kárpát-medencében él, de csak 110 ezren vannak azok, akik korábban (Trianon előtt vagy a két világháború között) már voltak magyar állampolgárok. 830 ezer határon túlinak előtte soha nem volt magyar állampolgársága.

De miért fontos ez? Azért, mert a 2014-es voksolás idején még csak kb. 450 ezer honosítottunk volt, jövőre viszont, számuk túllépheti az egymilliót Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint, ami több mint kétszeres arányt jelent. Ez egyrészt hatalmas eredmény és érdem, ha a nemzetegyesítés célja felől közelítjük a dolgot, másrészt azt is jelenti, hogy rengeteg olyan személy is beleszólhat a magyarországiak életébe, akiket nem érintenek a kormányzati intézkedések, mivel nem élnek itt.

Csak egyetlen beszédes szám: a 2014-ben leadott 128 ezer levélvoks 95 százalékát a Fidesz-KDNP kapta.

Forrás: KSH 2017

Ahhoz, hogy a határon túli magyarok szavazni tudjanak, regisztrálniuk is kell, vagyis nem kell minden honosított szavazatával számolni. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke idén júniusban 287 ezer határon túli regisztráltról beszélt az Origo-nak, és arra számított, hogy a választásokig ez a létszám legfeljebb 320 ezerig nő. Ha ez a tömeg jövőre olyan arányban szavaz a pártokra, mint legutóbb, akkor a Fidesznek két és félszer annyi határon túli levélszavazója lesz, mint 2014-ben.

Miközben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, magyar állampolgárok levélben szavazhatnak a választásokon, addig a Magyarországra bejelentett, de külföldön tartózkodó magyarok csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le voksukat.

Utóbbi csoportba tartozik a jobb kereseti lehetőségek miatt Nyugat-Európába vándorolt, de az otthon élő rokonokkal rendszeres kapcsolatot ápoló magyarok zöme. Nekik, ha nem fővárosban laknak, legtöbbször hosszú órákat kell utazniuk, hogy leadhassák szavazatukat a külképviseleteken, ugyanis az nem mindenhol van. Jó hír, hogy 2014-hez képest 43-mal bővülhet a külképviseleti szavazóhelyek száma jövőre, így összesen 140 külföldi helyszínen szavazhatnak majd azok a választások idején külföldön tartózkodó magyarok, akik előzetesen kérték a névjegyzékbe vételüket.

Fotó: MTI/Boda L. Gergely

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet határon túli magyarok honosítás kettős állampolgárság országgyűlési választások Olvasson tovább a kategóriában