A kormányközeli Magyar Idők eddig kiszivárogtatott infói alapján nagyon úgy tűnik, hogy a következő hetekben, hónapokban hozzányúlnak a tavaly novemberi bérmegállapodáshoz, és a választások évében az eredetileg tervezetthez képest nagyobb járulékcsökkentést kaphatnak a munkaadók. Sőt, nem kizárt, hogy a dolgozóknál is több pénz maradhat.
A kormány, illetve a munkaadói és munkavállalói szakszervezetek éppen ma kezdik meg a jövő évi béremelésekről szóló egyeztetéseket. A novemberben megkötött bérmegállapodásban a 2018-as minimálbér-emelést és munkáltatói járulékcsökkentést is előre rögzítették, azonban nyár végén már olvasni lehetett arról, hogy a cégek a megbeszéltnél több könnyítést fognak kérni.
A minimálbér összege idén 15 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum, vagyis a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók legkisebb bére pedig 25 százalékkal emelkedett, ami a korábbi évek emeléseihez képest példátlan. Hogy a cégek ne rokkanjanak bele teljesen a béremelésekbe, a kormány 5 százalékpontot engedett a szociális hozzájárulási adóból, így a bruttó béreknek 27 helyett idén már csak a 22 százalékát kell befizetniük ezen a jogcímen az állam zsebébe.
Az őszi paktum a 2018-as évre a minimálbér további 8 százalékos és a garantált bérminimum további 12 százalékos emelését írja elő. Ez óriási pluszterhet jelent majd a cégeknek a tavalyi drasztikus emelés után, különösen a tőkegyenge és nem túl versenyképes magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ehhez képest a munkaadói járulék csak 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökkenne jövőre.
Ha a foglalkoztatók ezzel elégedettek lennének, ha nem jönnének választások, és ha a kormány nem tudna ennél több bevételről lemondani… De egyik sem igaz.
Ezek alapján jó esély van rá, hogy a tervezettnél nagyobb ütemben csökkenhet a munkáltatói járulék jövőre. A Magyar Idők szeptemberben „úgy értesült”, hogy a 2,5 helyett akár 4 százalékponttal is csökkenthetik a szochót. A foglalkoztatókat képviselő szakszervezetek igényeiről egyelőre annyit tudni, hogy szeretnék, ha a kormány előre hozná az (elég optimistán) 2019 és 2022 közötti időszakra ígért, összesen 8 százalékpontos további járulékcsökkentés egy részét.
A kormánylap azt írja, hogy a bérmegállapodás újratárgyalása során a dolgozók közterheinek csökkentése, sőt, akár a minimálbér eredetinél nagyobb emelése is szóba jöhet. Állítólag Varga Mihály nem zárta ki, hogy egy nagyobb szja-csökkentést hajtsanak végre.
A következő hetekben fog eldőlni, hogy mennyivel több bérköltséggel kell számolniuk jövőre a vállalkozásoknak, és az is, hogy kapnak-e adócsökkentést a dolgozók.
A régiós versenytársaink között még mindig relatíve nálunk a legdrágább a foglalkoztatás, az idei és a jövő évi eredeti járulékcsökkentéssel együtt is. Az adóékünk, ami megmutatja, hogy a foglalkoztatók által fizetendő teljes bérköltségből arányaiban mennyi megy az államkasszába munkaadói, illetve munkavállalói adók és járulékok formájában, idén 46,2 százalék, jövőre pedig elvileg 45 százalék lehet. A nálunk jóval versenyképesebb Csehországban ez csak 43 százalék, tehát még bőven lenne hova mérsékelni a foglalkoztatásra rakódó közterheket.
A régiós országokat elnézve a munkáltatói járulékok aránya igazából már nem tűnik magasnak nálunk, sőt, Magyarországon a legkisebb. Ha a versenytársakhoz mérjük magunkat, akkor most leginkább az szja-t kellene csökkenteni Magyarországon, a régióban ugyanis mindenhol máshol kisebb a jövedelemadó súlya a bérköltségen belül.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
