Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. november 29. 14:50 Fizetett hirdetés

A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg

Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a science fictionből science fact – mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, a Magyar Telekom konferenciáján.

A telekommunikációs cég innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum „Homo sapienstől a homo digitalisig” című kerekasztal-beszélgetése azt járta körbe, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a napjainkban zajló technológiai forradalom.

A negyedik ipari forradalom teljesen más hatással lesz az emberiségre, mint a megelőző három, amikor is az emberi erőt cserélték gépekre, majd jött az elektromos energia térhódítása, végül a mobilkommunikáció elterjedése. Frankó-Csuba Dea szerint Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke fogalmazta meg a legfrappánsabban, hogy milyen gyökeres változások előtt állunk, amikor azt mondta, hogy a negyedik ipari forradalom nem azt változtatja meg, ahogy a dolgokat végezzük, hanem minket változtat meg.

Most van az emberiség történetében először lehetőség arra, hogy összeolvasszunk biológiai, digitális és fizikai rendszereket. Frankó-Csuba Dea erre az emberi DNS-t hozta fel példának, amely már programozható, de ugyanilyen meghökkentő a szintetikus bőr is, amellyel egy távoli helyen lévő, akár virtuális tárgyat tudunk megérintetni, amellyel olyan érzést kölcsönöz, mintha fizikailag is megfogtuk volna az adott tárgyat.

A korábbi ipari forradalmakra az volt a jellemző, hogy az új technológiát több generációnak volt lehetősége elsajátítani, fejleszteni, a jogalkotóknak pedig elég ideje volt szabályozni annak használatát. A szakember szerint ma már erre nincs idő, annyira felgyorsult az innováció, hogy hiába tanulunk meg egy-egy új eljárást, néhány év múlva teljesen más technológiát kell használunk, és persze megtanulnunk.

Bill Gates szerint, ha megkérdezik az embereket, hogy 2-3 év múlva milyen változások lehetnek, akkor túlbecsülik a lehetséges fejlődés mértékét. Ha azonban a következő 10 évre kérdeznek rá, akkor alulbecsülik azt. Lord Kelvin 1895-ben például még azt mondta, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak sosem fognak repülni. A Wright-fivérek 1903-ban 12 másodpercet töltöttek a levegőben a repülőgépükkel, 1919-ben pedig átrepülte az első ember az Atlanti-óceánt. Ma még gyorsabban követik egymást a technológiai újítások.

Napjainkban arról szól a vita, hogy a repülőgépek képesek lesznek-e elektromos meghajtásra. Frankó-Csuba Dea szerint az akkumulátorok túl nehezek, viszont az elmúlt két évben akkorát fejlődött a technológia, hogy megnégyszereződött a kapacitásuk. Ezzel sokkal reálisabb lett az elektromos repülőgépek megszületése. Olyannyira, hogy a Rolls-Royce már az elektromos utasszállító hajtóművén dolgozik, nem mellékesen Magyarországon van a gyár, ahol a prototípusok készülnek.

Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere a technológiai változás olyan gyorsan megy végbe, hogy fejlődési fázisok maradnak ki. Afrika sok országában nem épült ki a bankrendszer, most az emberek egyszerűen a mobiltelefonjukkal fizetnek, mivel távközlési- és mobilinternetes rendszer az egész országban elérhető.

„Az eszközökhöz való hozzáférés volt a kezdet és az adatokhoz való hozzáférés lesz a jövő” – mondta Meskó Bertalan orvos-jövőkutató. Meskó szerint ma az egészségügy olyan, mint egy autó, amelyben semmilyen adathoz nem férünk hozzá. Nem tudjuk mennyivel megyünk, mennyi benzin van a tankban, van-e olaj a motorban. Csak akkor látjuk mindezeket, ha bemegyünk egy intézetbe, kórházba és rákötnek a gépekre. A jövő egészségügye az olyan kütyükre fog épülni, ami monitoroz minket, így időben el lehet kapni egy kezdődő betegséget, vagy meg lehet előzni egy szívrohamot.

Már most elképesztően sok adat van a rendszerben, az 5G elindulásával ez meg fog sokszorozódni. Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője szerint elég csak a 2022-től, a személyautókba kötelezően beépített feketedobozokra gondolni. Online kapcsolat esetén lényegében az összes autóról tudni lehet, hogy hol tartózkodik. Egy veszélyes előzés esetén pedig a rendszer figyelmeztetni tudja a sofőrt, hogy valaki éppen felé közeledik a másik sávban. „A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek” – hangsúlyozta a szakértő.

„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.

A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2019. november 25. 12:13 Fizetett hirdetés

Mi köze a hibrid felhőnek a hosszúkardvíváshoz?

Az ITSH a kollégákkal együtt dolgozik az összképen.

Forint Ferenc
2019. november 4. 11:53 Fizetett hirdetés

A céges flotta nem csak a nagyvállalatok kiváltsága

Már kisebb cégeknek is jó ötlet lehet a tartós autóbérlés.

Forint Ferenc
2019. november 1. 17:27 Fizetett hirdetés

Vállalkozik a család? Így lehet elkerülni a generációváltás buktatóit

A családi alkotmány nyugatabbra ismert és bevett. Nálunk is létezik, és sok bajtól védhet meg.

Fontos

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.