Hírlevél feliratkozás
Forint Ferenc
2019. november 1. 17:27 Fizetett hirdetés

Vállalkozik a család? Így lehet elkerülni a generációváltás buktatóit

Magyarországon csaknem harmincezer ezer családi vállalkozás működik, amelyek jó részét a rendszerváltást követően, azaz több mint 25 éve alapították. Több ezer cégnél válhatott aktuálissá az utódlás mostanra, azonban egyelőre kevés magyar vállalkozás tervez előre tudatosan.

Bár jellemzően kerülendő, kényes kérdésről van szó, nem jó ötlet halogatni a vállalati stafétabot átadását, mert a tudatos tervezés hiánya az úgynevezett Buddenbrook-hatáshoz vezethet, amikor az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék fenntartja, a harmadik generáció viszont feléli (nem hiába alcíme Thomas Mann A Buddenbrook Ház című regényének az „Egy család hanyatlása”). A hazai statisztikák sem túl biztatók:

a magyar családi vállalkozások többsége még a második generációt sem éri meg. Ezért is fontos, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon az itthon egyelőre kevésbé ismert családi vagyontervezés.

Egyelőre az „utánam a vízözön” hozzáállás jellemző a vállalkozó családokra dr. Reviczky Renáta közjegyző tapasztalatai szerint. Lát ugyan némi pozitív elmozdulást a téren, de még most is sok esetben csak az gondolja át előre vállalkozása jövőjét, akinek volt már negatív tapasztalata, például egy hosszúra nyúlt hagyatéki eljárás során. A tudatosság, tervezés inkább a jelentősebb, legalább 100-200 millió forintos vagyonnal bíró családoknál tapasztalható a közjegyző szerint.

Pedig sok fejfájástól kímélhetik meg magukat a tulajdonosok, ha ráfordítják az időt és szakember segítségével megtervezik a cég jövőjét. Potenciálisan a vállalkozás fennmaradása is múlhat azon, készítettek-e egy úgynevezett „családi alkotmányt”. A fogalom itthon idegenül csenghet a füleknek, mivel a nyugati, sokgenerációs, virágzó családi vállalkozásokkal bíró országokból ered.

Nem takar azonban mást, mint elvi megállapodások és jogilag kötelező vagyontervezési megoldások – mint a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződések, ajándékozási szerződések, tartási típusú szerződések, bizalmi vagyonkezelési szerződések, végintézkedések – koherens egészet alkotó gyűjteményét. Szerepelhetnek benne a családi vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelvei, hogy ki vegye át az elhunyt helyét, milyen vitarendezési mechanizmusokkal tisztázzák a családtagok az esetlegesen felmerülő nézeteltéréseket. A fő cél minden esetben, hogy egyben maradjon és tovább gyarapodjon az alapító élete munkája.

Felmerülhet a kérdés, miért előnyös a közjegyzői közreműködés mindehhez, ha a banki vagyonkezelési tanácsadók és az ügyvédek segítségével is el lehet végezni a családi vagyonkezeléssel kapcsolatos pénzügyi és jogi feladatokat? Tény, hogy a közjegyző és az ügyvéd is elkészítheti a szükséges szerződéseket vagy nyilatkozatokat, azonban a közjegyző által készített okiratot sokkal nehezebb megtámadni – mondta dr. Reviczky Renáta.

A közjegyzői okirat vitathatatlan előnyei az alábbiak.

  • A közjegyző által készített okirat közokirat, így nem lehet könnyen kétségbe vonni a tartalmát. Meg lehet támadni ugyan bíróságon, de a felperesnek kell bebizonyítania, hogy nem valódi az okirat, vagy a tartalma nem fedi a valóságot.
  • Nem tűnhet el, hiszen a közjegyzői levéltárban kell megőrizni, papíron és elektronikus formában is.
  • Ha valaki bármilyen kötelezettséget vállal benne (fizetéssel vagy ingatlanátadással kapcsolatban), akkor a jogosult költséges és időigényes per nélkül kérheti a végrehajtást a közjegyzőnél.
  • Az itthon egyelőre nem túl gyakori bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor a törvény szerint bizonyos esetekben kötelező is a közjegyzői közreműködés. (Ez a konstrukció 2014-től létezik Magyarországon, az angol trust magyar megfelelője. Tipikus esete, amikor a kiskorú örökös nagykorúságáig – vagy legfeljebb 50 évig – az örökhagyó egy bizalmi vagyonkezelőre ruházza át vagyontárgyainak tulajdonjogát.)

Kisebb vagyonméret esetén is érdemes fontolóra venni a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, amivel a felek akár teljesen el tudják különíteni a vagyonukat. Így ha beüt a krach – például egy balul sikerült hitelfelvétel – a következményeket nem kell mindkét félnek viselnie.

Ha pedig az örökhagyó nem bízik abban, hogy utódai képesek lesznek továbbvinni a családi vállalkozást, vagy nem akarja, hogy viszály legyen emiatt az örökösök között, még életében rendelkezhet a vagyonáról. Nem csak végrendeletet hagyhat hátra – amitől az örökösök egyező akarattal eltérhetnek –, hanem öröklésről lemondó szerződést is köthet az örököseivel. Ezzel kiadhatja nekik például pénzben a kötelesrészt – vagyis ami a törvény szerint az az arra jogosultaknak minimum jár az örökhagyó vagyonából – vagy az örökrészeket, amiért cserébe az örökösök lemondanak az öröklésről. Ezt ugyan végrendeletben is lehet rögzíteni, de azt könnyebben megtámadhatják az örökösök alaki vagy tartalmi okokra hivatkozva, és elkezdődhet a végeláthatatlan pereskedés.

Fizetett hirdetés közjegyző Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2019. december 10. 11:41 Fizetett hirdetés

HPE Primera: maximális rendelkezésre állás, alacsonyabb költségekkel

A HP tárhelye 100%-os rendelkezésre állást biztosít az átlagos áraknál 40%-kal olcsóbban.

Wiedemann Tamás
2019. november 29. 14:50 Fizetett hirdetés

A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg

Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk.

Forint Ferenc
2019. november 25. 12:13 Fizetett hirdetés

Mi köze a hibrid felhőnek a hosszúkardvíváshoz?

Az ITSH a kollégákkal együtt dolgozik az összképen.

Fontos

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.