Az ingatlanvásárlás egyszerű folyamatnak tűnhet, pedig sokféle buktató van benne: a foglalózás és beköltözés között sokszor hosszú hónapok telnek el, ezalatt pedig meggondolhatja magát a vevő, kiderülhet, hogy nem tud kiköltözni az eladó, vagy az ingatlan mégsem tetszik már annyira, mint első látásra. De ennél nagyobb problémák is felmerülhetnek. Magyarországon ugyan nem kötelező közokiratba foglaltatni az ingatlanadás-vételi szerződést, de sok kellemetlenségtől, sőt akár egy bírósági procedúrától is megkímélheti magát, aki közjegyzőhöz fordul.
Nem túl rutinosak a magyarok, ha ingatlanvásárlásról van szó. Egy két évvel ezelőtti felmérés szerint a részben vagy egészben saját tulajdonú ingatlanban lakók kétharmada életében legfeljebb egyszer költözött, akik pedig két vagy több alkalommal váltottak lakást, ők is átlagosan 9 évet töltöttek egy helyen. Így releváns lakásvásárlási tapasztalat híján sokan futnak bele komoly anyagi következményekkel is járó kellemetlenségekbe.
Ilyen tipikus probléma a lakáscsere-dominó, amikor a kiköltözni nem akaró vagy nem tudó eladó miatt visszalép a vásárlástól annak a lakásnak a vevője, amelynek árából az eladó a megvásárolni kívánt új ingatlanának vételárát fedezte volna. De gyakran előfordul az is, hogy az újépítésű lakás nem készül el határidőre, így – kiköltözve régi lakásukból – hónapokra albérletbe kényszerülhetnek a vevők, és még a lakáshitel igénylést is kezdhetik elölről. Persze a vevők is kerülhetnek olyan anyagi helyzetbe, hogy csak nagy csúszással vagy egyáltalán nem képesek fizetni határidőre a szerződésben rögzített vételárrészleteket. Ezeket a károsult fél pedig vagy elfogadja, vagy perre viszi az ügyet.
Magyarországon nem kötelező közjegyzői okiratban szerződni, megköthetjük az ingatlanadás-vételi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban is. Sok problémát előzhetünk meg azonban, ha még a folyamat elején közjegyzőhöz fordulunk, vagy – akár később is – úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot íratunk alá az eladóval a lakás kiürítéséről, illetve a vevővel a pontos fizetésről.
A közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés előnyei:
- Ha az eladó nem költözik ki határidőre, a vevő a közjegyzői okirat alapján, bírósági eljárás nélkül indíthat végrehajtást az ingatlan kiürítésére.
- Ha a vevő nem fizet időben, az eladó a közjegyzőnél közvetlen végrehajtást kezdeményezhet a vételárhátralék érvényesítése érdekében.
- Ha a szerződést már ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megkötöttük, arra is van lehetőség, hogy közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kérjünk a másik féltől. A nyilatkozatban az eladó vállalja az ingatlan határidőre történő elhagyását, azaz a kiköltözést, a vevő pedig azt, hogy határidőre fizeti a vételár részleteit. Ha valamelyikük nem teljesít, ugyanúgy végrehajtás indítható ellene az okirat alapján
- A közjegyző pártatlanul jár el, egyik felet sem képviseli, és feladata az is, hogy felolvassa, ismertesse és elmagyarázza az adásvételi szerződést, így a felek csak olyan dokumentumot írnak alá, amelynek minden pontja világos számukra.
A közjegyző leveszi az ügyfelek válláról a földhivatali és egyéb hatósági ügyintézés terhét, elkészíti például az ingatlan-nyilvántartási kérelmet, a NAV adatlapot, szükség esetén a külön bejegyzési engedélyt is. Az iratokat a szerződéskötést követően a közjegyző küldi meg a hatóságoknak.
Jó hír továbbá, hogy végrehajtásra csak a legritkább esetben kerül sor, minthogy a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a teljesítési és fizetési hajlandóságot, hiszen kevesen kockáztatnák meg, hogy végrehajtás induljon ellenük.
