Bár az utóbbi napok esői sokat enyhítettek a szárazságon az ország nyugati és középső részén, az Alföldön alig esett, ott egyre súlyosabb az aszály, ezért is hozta létre a kormány pár napja az aszályvédelmi operatív törzset. A kormánynak ez azért is fontos kérdés, mert egy súlyos aszály olyan mértékben vetné vissza a mezőgazdaság teljesítményét, hogy az még inkább lehúzhatja az amúgy is egyre rosszabb idei gazdasági növekedési kilátásokat.
A probléma ráadásul biztosan velünk marad, egy ideje már egyértelmű, hogy előbb vagy utóbb a mezőgazdaság is megsínyli a klímaváltozást. Csak arra nem számított senki, hogy nem egyszerűen előbb, hanem sokkal-sokkal előbb: a közelmúltban Magyarországon egyre gyakoribbá váltak az aszályok és a vízhiányos időszakok. Tavaly az éves csapadékösszeg országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal maradt el az 1991-2020 közötti évek 616 milliméteres átlagától. Részben emiatt a 12,6 millió tonnás gabonatermés 2,3 millió tonnával kevesebb lett az egy évvel korábbinál.
Erre a döntéshozók is reagáltak, és kísérletek kezdődtek a talajgazdálkodás átalakítására: pár hónapja startolt el a Vizet a tájba névre keresztelt program, amelyet azért indítottak, hogy a felesleges, eddig a lehető leggyorsabban levezetett víz visszatartásával emeljék a talajvízszintet, késleltessék a kiszáradást, csökkentsék a hőmérséklet-ingadozásokat, és elősegítsék a helyi ökoszisztémák regenerálódását.
Bár a Vizet a tájba program nem teljesen egyedülálló magyar kezdeményezés, mégis úttörő Európában. Több országában alkalmaznak hasonló vízvisszatartási és tájrehabilitációs megoldásokat, de a magyar modell eltér ezektől. Németországban – azon belül Alsó-Szászországban és Hessenben – úgy próbálják megakadályozni a klímaválság okozta mezőgazdasági károkat, hogy a terepviszonyokhoz igazított kontúrárokkal segítik a víz beszivárgását, egyúttal csökkentik az eróziót.
Itthon önkéntes alapon alkalmazzák a vízvisszatartási technikát: az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) létrehozott egy online platformot a gazdák számára, ahol jelezhetik, ha szeretnék, hogy – nem árterületen lévő – földjeiket időszakosan szándékosan elárasszák.
Előnyök
Az OVF arról tájékoztatotta a G7-et, hogy az első két hónapban országos szinten mintegy 12 ezer hektár területet ajánlottak fel a gazdák. A vízügyért felelős Energiaügyi Minisztérium május 6-i közleménye területi adatot ugyan nem tartalmazott, de eszerint már 600 fölé nőtt a földterületet felajánló gazdák száma. Ez jelentős növekedés, április 10-én még csak 400 volt ez a szám.
Ezek a gazdák az önkéntes jelentkezésért cserébe élvezhetik az elárasztás várható előnyeit. A rendszeres vízborítás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti az öntözési igényt, és a por ellen is véd. De ezt leginkább azok értékelhetik, akik nem a következő hónapokban akarják learatni a termést. A mikroklíma-javulás, a párásabb levegő és a kisebb hőingadozás is a program mellett szóló érvek listáján szerepel. A visszamaradó víz tápanyagokat visz a talajba, ami előnyös a talajélet számára.
A várakozások szerint a táj zöldebb, frissebb, élettel telibb lesz az elárasztás után. Merthogy a vízmegtartás elsődleges és legfontosabb hatása, hogy a megtartott vízmennyiség beszivárog a talajba, így emelkedik a talajvízszint. Ez a hatás a már működő, vízvisszatartást, vízpótlást szolgáló Ős-Dráva-rendszernél a figyelőkutakban egyértelműen kimutatható.
Mit mondanak a gazdák?
Bár a program elsőre a hagyományos mezőgazdasági logikára épül, elsősorban azok számára lehet előnyös, akik nem szántóföldi művelésben gondolkoznak. Egy Tolna vármegyei gazda szerint azoknak lehet jó megoldás a Vizet a tájba program, akik amúgy is áttérnének az extenzív legeltetésre, elvégre az aszályok miatt egyre kiszámíthatatlanabb a szántás és a vetés. „A víz megtartása nálunk nemhogy nem probléma, hanem kifejezetten segít a gyepállomány megújulásában” – tette hozzá.
Hasonló példát mutat be az OVF Tiszakóródon, az ország északkeleti csücskében forgatott videója. Ebben Adorján László helyi gazdálkodó arról beszél, hogy általában már júniusra kiszárad az elárasztásra felajánlott legelője, de arra számít, hogy a mostani vízborításnak köszönhetően idén júliusban is lesz mit legelnie a birkanyájának.
Egy Békés vármegyei gazda arról számolt be lapunknak, hogy ugyan most még nem jelentkezett, de ha 2026-ban is él a program, akkor benyújtja igényét az elárasztásra. Ő korábban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott, de területének egy részén ezt gyümölcsössel váltotta fel. „A vízborítás egy-két hetes időszakai nem tesznek kárt a fákban, sőt, kifejezetten jót tesznek a talajéletnek. Ha ez árvíz lenne, az más lenne, de itt kontrollált az elöntés, és ez nekünk belefér” – tette hozzá.
Mi alapján születik döntés? Az OVF tájékoztatása szerint az előzetes szűrést követően a felajánlások adatlapjai a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokhoz kerülnek, ahol szakemberek megvizsgálják, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű vízkészlet a területen a kivezetéshez, műszaki szempontból megvalósítható-e, milyen beavatkozások elvégzése szükséges, sért-e esetleg vízgazdálkodási érdekeket vagy más vízhasználatokat, illetve nem okozza-e nem felajánlott területek elöntését.
Kikérik továbbá az adott vármegyei Agrárkamara és esetlegesen az illetékes nemzeti park igazgatóságának véleményét is. Szükség esetén részletesebb geodéziai felmérés is történik a várható elöntés kiterjedésének meghatározására. Amennyiben a felajánlott terület elöntéséhez rendelkezésre áll víz, és az nem okoz érdeksérelmeket, akkor a kivezetés megvalósítható.
Potenciálisan alkalmas területből nincs hiány. „Az Alföld lecsapolt vizes élőhelyei ma már termőföldként gazdaságtalanok, nagyrészüket csak a mezőgazdasági támogatások miatt szántják fel” – írta a Másfélfokon Koncz Péter ökológus. Márpedig ez hatalmas terület: a 19. században 38 500 négyzetkilométernyi területet mentesítettek az árvizektől Magyarországon, és ezt szinte teljesen szántófölddé alakították.
Ehhez kapcsolódóan Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke a Válasz Online-nak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte hét aranykorona földminőségi érték alatt nem lenne szabad mezőgazdasági szántóművelést végezni, ehelyett ezeken a földeken vizeket kellene visszatartani.
A siker többtényezős
Milyen infrastrukturális beavatkozásokat igényel a program? Lesz zsilipelés vagy csatornaépítés? „A program keretében csak kisebb léptékű beavatkozásokat tervezünk, ilyen a vízszint emelését szolgáló beavatkozások elvégzése, de több helyen szivattyúzás is szükséges a víz kivezetése érdekében” – tájékoztatott az OVF.
A szivattyúk üzemeltetése nem olcsó, bár a fenti videón szereplő példában az áramellátást részben napelemek biztosítják. Mindenesetre, ahol szükség lesz az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a zsilip- és csatornarendszerek modernizálására, az összeadva több százmilliós tétel lehet.
Ezen kívül ott van a kártalanítás kérdése is. Az OVF ugyan nem minden esetben fizet klasszikus értelemben vett „bérleti díjat” a földhasználatért, de kártérítést biztosít, ha például a gazda bizonyítani tudja, hogy az elárasztás miatt elesik egy termelési ciklustól. Ennek pontos összege régiónként, megállapodásonként és földminőségi besorolásonként eltérő lehet.
Milyenek a siker esélyei? „Mivel a program még csak két hónapja fut, korai lenne sikerekről beszélni, jóllehet néhány vízkivezetés már megvalósult. A program célja szempontjából bármekkora méretű megvalósított vízkivezetés sikernek tekinthető, hiszen így növeltük a visszatartott vízmennyiséget” – írta az OVF. Szerintük a program eredménye nem mérhető pusztán adatokban, elsődlegesen a gazdálkodók hozzáállásának változása jelzi majd a program sikerét.
Élet
Mit kezdhetünk azzal, hogy egyszerre megsülünk és elöregszünk?
A Föld melegszik és a népességének jelentős része rendületlenül öregszik. Megfelelő intézkedésekkel mindkét trendhez egyszerre alkalmazkodhatunk.
Szakmát tanulók ezrei javítottak az egyik legkínosabb hazai statisztikán
Hosszú idő után végre érdemben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ám még mindig jócskán az európai átlag felett áll a mutató.
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
