Nagyobb volt júliusban az áremelkedés üteme a vártnál. Az előrejelzések helyesen jósolták meg, hogy az infláció gyorsulni fog, de hogy ennyire, azt szinte senki sem gondolta.

Számokban: júliusban az infláció éves összehasonlításban 4,1 százalékos volt, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Éves alapon az élelmiszerek ára 2,7, a szolgáltatásoké 9,1, az üzemanyagoké 6 százalékkal nőtt, főleg ezek húzták felfelé az átlagot.

Felülnézet: ha a bérek alakulását is nézzük, felmerül a klasszikus kérdés, hogy az árak (különösen a szolgáltatásoknál) részben azért emelkednek-e dinamikusan, mert

• a lakosságnál nő az elkölthető pénz mennyisége, azaz a kereslet,
• vagy inkább fordított a helyzet, és a növekvő árak miatt kell a béreket emelni (mert a munkaerő-hiányos környezetben verseny van az alkalmazottakért), majd a növekvő bérköltségeket áthárítják a vevőkre a cégek.

Tágabb kontextus: az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 15 hónapban éves alapon hogyan változott a nettó medián bér (amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet), mennyi volt ugyanekkor az éves infláció, és ezek hatására hogyan alakult a nettó bérek reálértéke:

• Bár a júniusi és a júliusi béradatok még nem ismertek, látszik, hogy 2023 októbere óta egyre masszívabb reálbér-emelkedés van. Idén májusig egy év alatt több mint 50 ezer forinttal emelkedett a nettó medián bérek értéke.
• A kiskereskedelmi adatok azonban nem támasztják alá, hogy a lakosság többet fogyasztana, a legfrissebb, júniusi számok szerint éves szinten 3,2 százalékkal nőtt a boltokban hagyott pénz mennyisége, de eközben 3,7 százalékos volt az infláció, azaz reálértéken csökkenés tapasztalható.
•  A lakosság és a cégek is bizonytalanok, nem költenek, nem ruháznak be, az inflációs hullámban elkopott megtakarításaikat építik vissza.

Alulnézet: a 24.hu épp tegnap közölt cikket arról, hogy az állami-önkormányzati szférában messze nem ilyen jó a reálbérhelyzet, mert a dolgozók jelentős része csak a garantált bérminimum környékén keres, és a béremelések régóta elmaradtak.

• A kormány erre az átlagbéradatokkal válaszolt, amelyek sokkal jobbak, ugyanakkor az átlagot akár egy kisebb, de jóval jobban kereső felső réteg is alaposan felhúzhatja.

Mi várható? Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint decemberre ismét 5-5,5 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája, a magyar gazdaság teljesítménye gyenge, így a belső kereslet is az marad, a munkaerőpiacon azonban továbbra magas lehet a bérkiáramlás. Az adóemelések is előbb-utóbb áremelésekhez vezetnek majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint káosz van a konténerszállításban, és ez megint meglökheti az inflációtAz okok eltérőek, mint a koronavírus-járvány után, de a következmények hasonlóak lehetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nem győztük le az inflációtHiába az elsőre kedvezőnek tűnő kép, ha a számok mögé nézünk, látszik, hogy az infláció alakulása tartogathat még kellemetlen meglepetéseket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet árak bérek fogyasztás infláció Olvasson tovább a kategóriában