Tavaly év végén és az idei év elején a gyógyszertárak korábban nem tapasztalt méretű problémával álltak szemben: kifogyóban voltak az amoxicillin tartalmú antibiotikumok és a paracetamol tartalmú készítmények is, és úgy tűnt, hogy nem csak lokális problémával állnak szemben, Európa szinte összes országa küzdött a jelenséggel. Bár az évnek az a szakasza, amely a leggyakrabban hozza magával a különböző fertőző betegségek járványos elszaporodását, lassan véget ér, a gyógyszeripar azonban nem lélegezhet fel, mert a hiányhoz vezető problémák közül sok még egyáltalán nincs megoldva.
Tavaly év végén készült egy európai körkép a gyógyszerhiány aktuális állapotáról. Minden tagállam, amelyik részt vett a felmérésben, azt nyilatkozta, hogy 2021-hez képest romlott, de legalábbis nem javult a helyzet. Minden gyógyszertípusból jelentettek hiányt, de legfőképpen a szív-és érrendszeri megbetegedések kezelésére készült termékek körében tapasztaltak problémákat, majd ezt követték az antibiotikumok és az idegrendszerre ható készítmények.
A hiány a betegek számára komoly próbatétel, fizikailag és lelkileg egyaránt. Sok esetben ez a kezelések megakadásával járt, illetve emelkedtek a betegek kiadásai, mert a helyettesítő termékek ára magasabb volt, mint az eredetileg felírt gyógyszeré (vagy éppen nem volt tb-támogatott). Szintén probléma volt, hogy a helyettesítő termék nem vált be olyan mértékben, mint a terápiához eredetileg felírt készítmény.
A gyógyszerészek 2021-hez képest több időt töltenek azzal, hogy a hiány miatt intézkedtek, keresték a megoldást. Ez 2022-ben már 6,68 órát vitt el egy héten, szemben a 2021-es 5,3 órával.
A tanulmány szerint a legtöbb gyógyszer a gyártói kapacitással kapcsolatos okok miatt hiányzik, ezt követi a gyártók által meghatározott kvóta, illetve a váratlanul fellépő igénynövekedés, például a gyermekeknek készített antibiotikumok tekintetében.
Az utolsó békeévekhez képest megkétszereződött a gyógyszerhiány mértéke
– mondta Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke a G7-nek. Feller szerint arra számítottak, hogy a Covid-járvány levonulásával visszaáll az egyensúly a piacon, de ezt a háború és a gazdasági válság teljesen felülírta.
Egyszerre 12-15 ok is szerepet játszik a jelenségben, minden országban egy kicsit eltérő súllyal. Az egyik legfontosabb a gondok közül az, hogy a gyógyszergyártáshoz használt hatóanyagok mintegy 70-75 százaléka a Távol-Keleten, Kínában és Indiában készül, sőt, van nagyjából 100 olyan hatóanyag, amit kizárólag ezen a területen gyártanak. Minden, ami itt zavaró tényező – legyen szó a Covid-lezárásokról, minőségbiztosítási problémákról, gyártási kapacitáskiesésről, a hatóanyag eljuttatásának módjában keletkező kihívásról -, az hatással van szinte az egész világra.
Feller szerint az amoxicillin tartalmú antibiotikumok és paracetamol készítmények (forró italporok) mostani hiánya még a Covid egyik utóhatása. „A Covid alatt és után volt olyan év, amikor rendkívül nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy meg tudjuk óvni magunkat a betegségtől. Ez az elővigyázatosság azonban nemcsak a Covidra volt jó, megúsztuk az influenzát és a hasonló járványokat is – kevesebbet költöttünk ezekre a gyógyszerekre, visszaesett a forgalom. Ahogy lazult a tudatosság és visszatértek a vírusok, egyre nehezebb volt előre becsülni a forgalmat. Ez gyártásütemezési problémákhoz vezetett, és a hirtelen megnövekvő fertőzésszám miatt pillanatok alatt mindenhol elfogytak ezek a készítmények.”
A szakember szerint a piacon korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt az ellátottság – ezt az átmeneti hiányok és a hozzájuk kapcsolódó pánikvásárlások szokták leginkább felborítani.
Késik az EU-s szabályozás, pedig terv van rá
A nagykereskedők óriási terhet kaptak a nyakukba: a kieső termékeket megpróbálták máshonnan beszerezni, a Hungaropharmánál külön szervezeti egységet kellett felállítani arra, hogy folyamatosan keressék az alternatív lehetőségeket. Ha ugyanabból a termékből nem tudnak máshonnan szerezni, akkor azonos hatóanyagtartalmú, de adott esetben drágább verziót kell megrendelniük. Vényköteles gyógyszer esetén a NEAK támogatása nem változik, tehát ha a termék drágább, akkor a betegnek is többet kell fizetnie érte.
A gyógyszerészekre és a gyógyszertárakra hatalmas feladat hárult: nekik kell dolgozni azon, hogy a betegek ne veszítsék el a bizalmukat az ellátással kapcsolatban, hiszen ebben az esetben a gyógyításba vetett bizalom sérülne. Ugyanakkor Feller szerint nagyon kevés olyan eset volt, amikor nem tudtak valamilyen megoldást találni a kieső gyógyszerre.
A gyógyszercégeknek racionalizálniuk kell – hiány esetén országok versengenek a termékekért, és ennek a kisebb piacok ihatják meg a levét. Európában (is) szigorú szabályok vonatkoznak a csomagolásra, hiszen a forgalomba kerülő termékeket az adott ország nyelvén kell feliratozni. Hiány esetén így előnyben vannak azok az országok, ahova egyszerre nagyobb mennyiséget tudnak legyártani, esetleg több országban is használható csomagolásban. Szintén probléma, hogy a kieső terméket drágábbal helyettesíteni csak akkor éri meg, ha az utóbbi elfogy, mielőtt az olcsóbb hiánytermék újra kapható lesz, különben a nagyker vagy a gyógyszertár nyakán marad.
Mivel a tagállamok önállóan dönthetnek arról, hogyan kezelik a gyógyszerhiányt, az EU inkább egy közös keretrendszer kidolgozását szorgalmazza, amely csökkentheti az időszakosan fellépő hiányokat. Szintén fontos lépés lenne, ha sikerülne a beszállítói láncot lerövidíteni, és csökkenteni a kelettől való függőséget, hiszen előfordulhat, hogy valamiért a gyártó ország úgy dönt, nem exportál bizonyos gyógyszereket, hanem a saját lakosságát védi meg velük. (Magyarország is bevezetett exporttilalmat a koronavírus alatt például a védekezéshez szükséges eszközökre.)
Az uniós szintű szabályozás azonban még várat magára. A reformjavaslat, mely egy új keretrendszert vezetne be többek között a gyógyszerhiány előrejelzésére, az utánpótlásra, valamint a készletek átláthatóságára, először 2022 decemberében került volna az Európai Bizottság elé, de akkor eltolták 2023 márciusára, ám végül 2023 márciusában is elhalasztották a tárgyalását.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
