Az Eurostat közölte legfrissebb országos és Európai Uniós többlethalálozási adatait, amelyek 2022 decemberére vonatkoznak, de ezzel az adattal a 2022. évi adatsor is teljes lett. Ez alapján kijelenthető, hogy decemberben jelentősen megugrott a többlethalálozás az azt megelőző hónapokhoz képest, a 2022-es év legmagasabb adatát produkálva. Németországban nagyobb a többlethalálozás, mint a pandémia idején, Magyarország bőven EU-átlag alatt van, de még így is többen halnak meg, mint a járvány előtti években.
Európai plusz
EU-átlagot vizsgálva tavaly decemberben a 2016 és 20019 közötti évek decembereinek átlagaihoz viszonyítva a többlethalálozás 19 százalék volt.
Ez a szám azért magas, mert az év többi hónapjában a többlethalálozás átlaga az EU-ban 6,6 és 17 százalék között mozgott. A 17 százalék egyébként júliusi adat, vagyis azt a különösen intenzív európai hőhullám magyarázhatja.
Ráadásul novemberben a többlethalálozás 8,4 százalék volt, tehát a decemberi ugrás még a hőhullám okozta emelkedésnél is meredekebb.
A 19 százalékos havi többlethalálozás majdnem eléri EU-s szinten a 2021 áprilisi járványhullám adatát, ami 20,9 százalék volt. EU-s szinten az volt a legenyhébb koronavírus-hullám.
Ugyanakkor, ha a járványévek decemberi adatait nézzük, azért egyértelmű, bár talán a vártnál kissé enyhébb csökkenés tapasztalható. Még mindig a járványmentes évek átlagához viszonyítva 2020 decemberében a többlethalálozás 30 százalékos, 2021 decemberében pedig 24 százalékos volt.
Bőven nincs visszatérés a pandémia előtti állapothoz
Nézzük, milyen országos adatokból áll össze az EU-s átlag! A magyar többlethalálozási adatok messze meghaladták az EU-s átlagot a koronavírusjárvány-hullámok tetőzéseikor, de 2022-ben már minden hónap az EU-s adat alatt volt. Ez decemberben “csak” 2,8 százalékos többlethalálozást jelentett.
Ez természetesen azt is jelenti, hogy a magyar többlethalálozási adatok sem tértek vissza a pandémia előtti évekére. Csak 2022 januárjában és májusában értük el majdnem a 0 százalékot, tehát a békeévek átlagát.
Mindez látható a magyar 2022-es éves halálozási adatokon is: hatezerrel többen haltak meg, mint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben, nyilván nem függetlenül attól, hogy a többlethalálozási adatokon egészen 2022 tavaszáig látszott a járvány hatása.
A tavaly decemberi EU-s ugrást leginkább a német többlethalálozási adat hajtotta, ami viszont meglepően magas, 37,3 százalékos. Franciaországban is jelentős a többlet, mintegy 25 százalék.
A németek esetében az adatok tavaly júliusban hagyták el az EU-s átlagot és indultak emelkedésnek. A 37,3 százalékos többlethalálozás magasabb, mint a járvány tetőzéseikor, vagyis Németországban 2016-2019 átlagaihoz viszonyítva többen haltak meg tavaly decemberben, mint a koronavírus-járvány decembereiben. Hozzátartozik ehhez az is, hogy a pandémiahullámok tetőzése Németországban bőven EU-átlag alatt volt. Alább láthatók az EU-s átlag és néhány ország többlethalálozási adatainak alakulása 2020 elejétől. Az országokra kattintva eltüntethetők és újra megjeleníthetők az adott grafikonvonalak, ezáltal könnyen összehasonlíthatók tetszőleges 2-3 ország grafikonjai.
Magas volt még az osztrák adat 27,4 százalékkal, de ez ott nem haladja meg a pandémiás többlethalálozási adatokat. Nagyjából ugyanez mondható el a szlovén adatról is, ami 25,9 százalék.
Nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina az okok között lehet
A fenti jelenség a brit adatokban is jelentkezik, bár a nem egységes metodológia miatt nem világos, milyen mértékben. Mindenesetre a 2019-es adatokhoz képest 9 százalékos volt a többlethalálozás 2022-ben.
Ez így is azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány által érintett éveket leszámítva ez az egyik legrosszabb halálozási adat az elmúlt 50 évben. A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint a normálisnál magasabb halálozásban több faktor játszik szerepet:
- Még tavaly is haltak meg emberek koronavírus következtében, noha lényegesen kevesebben.
- Válságban van a brit egészségügy, hosszúak a várolisták, akadozik a sürgősségi ellátás.
- A koronavírus közvetett hatásai és szövődményei is megjelenhetnek a számokban, ahogy az is,
- hogy a járvány alatt kevésbé jutottak el az emberek a szűrővizsgálatokra.
A brit és az EU-s adatokkal kapcsolatban is – elsősorban az összeesküvés-elméletekre és sugalmazásokra hajlamos szegleteiben a sajtónak, de nemcsak ott – fel-felmerült a többlethalálozás pozitív összefüggése a koronavírus elleni oltásokkal. Ezt azonban nem támasztják alá a részletes adatok. Sőt, a kumulatív, tehát összesített többlethalálozási adatok úgy tűnik enyhe negatív korrelációt mutatnak az oltáslefedettséggel, tehát minél nagyobb a vakcinalefedettség, annál kisebb a valószínűsége a többlethalálozásnak – egyébként még egy pozitív korrelációs összefüggés sem jelentene ok-okozati kapcsolatot.
Brit adatok szerint, ha minden halált és halálokot figyelembe veszünk, akkor az oltatlanság növeli a halálozás kockázatát, már pedig ha a többlethalálozás fő faktora az oltás lenne, akkor ezt fordítva várnánk.
Német és ír szakemberek a fenti okokon túl a tavaly év végén felfutó intenzív influenzajárványt és más cirkuláló vírusokat is a faktorok között tartanak számon, ahogy az elöregedő társadalmat is. Friss magyar adatok szerint a téli hónapokban nálunk is különösen magas volt az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma.
