Unalomig közismert, hogy a rendszeres gyaloglás az egészség megőrzésének egyik legjobb, és legegyszerűbb módja. A gyaloglás nagy előnye, hogy egy jó cipőn kívül alapból minden adott hozzá, nem kell különösebb felszerelést venni, és gyalogolni tényleg bárki bárhol tud, ha akar. Van azonban a gyaloglásnak egy olyan változata, amire sokan nem gondolnak, a szakirodalom szerint azonban nagyon is van benne fantázia: a hátrafelé gyaloglás.
A rendes, előre haladó gyaloglás, és alapesetben még a futás is egy olyan természetesen egyszerű mozgásnak tűnik, amihez nem kell különösebb gyakorlat. Az ember előrefelé általában automatikusan lépked, nem kell figyelnie arra, hogy a mozgása koordinált legyen, mert olyan nagy gyakorlata van benne, hogy erre már nincs szükség.
Ez azonban elrejti azt a tényt, hogy a gyaloglás valójában egy összetett mozgás. Ahhoz, hogy gyaloglás közben ne essünk orra, de ne vágjuk magunkat hanyatt sem, össze kell hangolni a mozgással kapcsolatos érzékelést és a térbeli elhelyezkedést. Mindez akkor válik világossá, amikor elkezdünk hátrafelé menni.
Ha hátrafelé indulunk el, akkor az agynak több időbe telik megoldani ezt a koordinációs feladatot, és ha rendszeresen végezzük ezt a szokatlan mozgásformát, akkor általában véve is javul az egyensúlyérzékünk és a stabilitásunk is. Furcsa módon tehát a hátrafelé gyaloglás javítja az előrefelé gyaloglás hatékonyságát is.
Ha hátrafelé megyünk, akkor kisebbeket lépünk, ugyanazt a távot több lépéssel tesszük meg, és sokkal jobban megterheljük az alsó lábszár izmait. Ennek egyik következménye, hogy az ízületeket a hátrafelé haladás kevésbé terheli, ezért az ízületi panaszokban szenvedőknek kifejezetten ajánlják, hogy próbálják meg hátrafelé teljesíteni a mozgásigényüket.
Amikor előre megyünk, vagy futunk, a legtöbb esetben a talpunk végiggördül a talajon a saroktól kezdve a lábujjakig. Ugyanez történik visszafelé is, csak fordítva, ha hátra gyalogolunk, akkor a lábujjra érkezünk, és a sarok éri utoljára a földet. Ez a fordított helyzet a tapasztalatok szerint a sarokfájdalmak leggyakoribb fajtáját hatékonyan csillapítja.
Ha hátrafelé megyünk, akkor jóval több energiát kell felhasználnunk, mint előre, ezért a hátrafelé gyaloglás hatékonyabb lehet az elhízás elleni küzdelemben is.
A szakemberek azt mondják, ha valaki már elég gyakorlott hátrafelé gyalogló, akkor érdemes elkezdenie hátrafelé futni is. Sőt, futópadon is meg lehet próbálkozni a hátrafelé mozgással. A szakirodalom azt javasolja, hogy mind a hátragyaloglás, mind a hátrafutás közben próbáljunk meg olyan terepet választani ahol mozgás közben nem kell hátranézni.
A mérések azt mutatják, hogy aki rendszeresen fut hátrafelé (is), annak idővel javul a rendes, előre futási koordinációja is, azaz hátrafelé futni akkor is nagyon érdemes, ha majd a futóversenyen előre fog valaki haladni.
