Ma már jól ismert, hogy az Ukrajna elfoglalását szolgáló terv részeként az orosz elnök energetikai zsarolással próbálta sakkban tartani az EU-t. Az orosz gázszállításokat már hónapokkal a februári invázió előtt elkezdték lecsavarni, és miután biztossá vált, hogy Ukrajna kitart, a nyugati országok pedig pénzzel és fegyverrel is támogatják, fokozatosan meg is szüntették a közvetlenül Németországba irányuló gázszállításokat (már az Északi Áramlat vezeték felrobbantása előtt).
A valószínűsíthető terv szerint ennek mostanra elviselhetetlen következményei lettek volna Németország számára: a gazdaság összeomlik, a fagyoskodó polgárok pedig tömegtüntetésekkel kényszerítik rá a kormányt az Oroszország elleni szankciók feloldására és Ukrajna támogatásának beszüntetésére.
Ez azonban egyelőre egyáltalán nem jött be. A német gazdaság ugyan nincs a legjobb állapotban, de még a harmadik negyedévben is nőtt, az energiaárak pedig ugyan nagyon elszaladtak, de hiányról egyelőre szó sincs, a német gáztárolók töltöttsége nagyjából 97 százalékos, amiben a nem orosz eredetű import felpörgetése és az eddigi enyhe idő mellett egy olyan tényező is szerepet játszik, amellyel talán nem számolt az orosz vezetés: a németek legendás takarékossága.
Ennek mértékét persze – főleg az angol nyelvű sajtóban – időnként szeretik eltúlozni, de a Wall Street Journal rengeteg példával támasztotta alá, hogy most Németországban tényleg nemzeti sport lett az energiával való takarékoskodás. Sokan valóságos versenybe kezdtek, hogy ki kapcsolja be minél később a fűtést otthon az ősszel egyre hűvösebbé váló időjárás közepette – a bizonyítékot az otthoni hőmérő szolgáltatja.
Tippeket is megosztanak azzal kapcsolatban, hogy a zuhanyzások egy része kiváltható mosdókendő használatával, a ruhákat pedig elég kéthetente mosni. Az otthon elkészített zsemlét a pirítóban is ki lehet sütni, a fazékra a pontosan illeszkedő fedőt kell rátenni, a telefonról pedig le kell törölni a felesleges applikációkat – szól néhány további jó tanács.
A spórolásból természetesen kiveszik részüket a hivatalok is, sok tekintetben hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz. Az irodák hőmérsékletét korlátozzák, nincs meleg víz a mosdókban, az uszodákat nem fűtik, a szaunákat kikapcsolják. A Németországban elmaradhatatlan karácsonyi vásárok kivilágításának idejét korlátozzák, és csökkentik a fényerőt. Néhány városban felmerült a közlekedési lámpák kikapcsolása, Düsseldorfban pedig a krematórium működési hőmérsékletének csökkentését vizsgálják.
Számos üzlet csökkentette a nyitva tartási idejét, a hűtők egy részét pedig kikapcsolták. A Zugspitzén lévő sípályán lelassították a felvonókat, a kabinok üléseit pedig nem fűtik.
A háztartásokra visszatérve, néhányan olyan messze mennek a spórolásban, hogy az már veszélyes. Egy német kéményseprő arról beszélt az amerikai lapnak, hogy többen kempingezéshez szánt gázpalackkal vagy gázgrillel próbálnak fűteni, de ezeket nem szabad zárt térben használni.
Bár a tél még csak most kezdődik igazán, az eddigi eredmények mindenesetre meggyőzők, szeptemberben és októberben a német üzleti szektor és a háztartások gázfogyasztása akkor is 25 százalékkal maradt el a 2018-2020-as átlagtól, ha az idei meleg ősz hatását kizárják az összehasonlításból. (Idehaza októberben 23 százalékos volt a gázfogyasztás nem időjárásfüggő csökkenése.)
Mindez persze nem jelenti, hogy nincs semmi probléma, szakemberek egy ideje már arról beszélnek, hogy nem az idei, hanem a következő tél lesz nehéz, amikor már a betárolási időszakban sem lehet majd számolni érdemi orosz importtal. Így a németek valószínűleg jövőre sem maradnak spórolási kihívás nélkül.
