A szülő vagy felnőtt gondozó aktív segítsége az általános iskolás gyerek házi feladatainak elvégzésében nincs számottevő hatással a gyerek tanulmányi teljesítményére, mutatták ki statisztikai módszerekkel oktatással foglalkozó tudósok az Egyesült Államokban.
A Pennsylvaniai Egyetem professzora által vezetett, a Journal of Research in Childhood Educationban közölt tanulmány reprezentatív nemzeti adatbázisokból dolgozott, és egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy sem pozitív, sem negatív irányba nem befolyásolja az otthoni szülői segítség az általános iskolás gyerekek tanulmányi teljesítményét.
Hozd a matekházit, maci!
Önmagában annak sincs statisztikailag kimutatható hatása az iskolai tanulmányi sikerességre, ha a házi feladatban segítő szülő például magasabb iskolai végzettségű.
A kutatók felhívták a figyelmet: az eredményük azért figyelemre méltó, mert számos oktatási intézmény szorgalmazza, hogy a szülő vegyen részt a házi feladatok elkészítésében, mert annak lehetőségét látják benne, hogy a szülők bevonódjanak a gyerek oktatásába.
Ugyanakkor léteznek kutatások, amelyek a szülői segítség negatív hatását mutatták ki. Ezt az magyarázhatja, hogy a szülők inkább a küszködő gyerekeknek segítenek, viszont azt nem tudják elérni, hogy a gyerek túljusson a hiányosságain.
A mostani kutatást publikáló professzor szerint a közös otthoni feladatmegoldás potenciális hasznát egyéb faktorok semlegesítik. Például elképzelhető, hogy az oktatási folyamatot nem ismerő szülők egyszerűen megadják a gyereküknek a helyes válaszokat, amivel elveszik az adott feladat megoldásával járó kognitív tanulási hasznot a gyerektől.
További hipotézis, hogy a szülők rendszeres bevonódása növeli a stresszt a családi életben. A gyerekre nehezedő nagyobb nyomás pedig negatívan befolyásolhatja a tanulási eredményeit.
Felesleges maga a házi is
Bár a kutatók az eredményekből nem következtettek lehetséges konkrét pozitív hatásokra, azt azért kiemelték más kutatások alapján, hogy a következetes szülői elvárásoknak és az iskolai történések iránt kimutatott érdeklődésnek pozitív hatása lehet.
Ugyanakkor nem egyértelmű az sem, hogy magának a házi feladatnak van bármi hatása egy általános iskolás gyerek tanulmányi eredményeire, akár segít neki felnőtt, akár nem. A házi feladat és a tanulmányi eredmény közötti pozitív összefüggés kimutatható felsőben, és például matematikában a több házi feladat jobb PISA-eredményekkel jár együtt.
Ugyanakkor alsóban és a 6-12 éves korosztályban gyakorlatilag nem létezik. A tanulók ilyen korban még nem képesek jelentős tanári vagy szülői segítség nélkül elvégezni a feladatokat, az ehhez szükséges koncentrációs képességük sem alakult még ki.
A másik oldalról nézve viszont azt sem állíthatjuk, hogy a sok házi feladat önmagában rossz hatással lenne a diákok közérzetére, lelki jóllétére, elégedettségére. Sőt, összességében inkább az látható, hogy nincs erős összefüggés a tanulmányi teljesítmény, a tanulásra fordított idő és a tanulók életminősége között.
Túlterhelt magyar gyerekek
Az OECD 2012-ben felvett adatai szerint a magyar diákok átlagosan hetente 6,2 órát töltenek házival, míg az OECD-átlag csak 4,9 óra. Magyarországot jóformán csak a kínai, olasz, bolgár, román, spanyol diákok előzik meg, míg a legkevesebb időt házi feladattal a finn, koreai, cseh, szlovák, svéd, portugál tanulók töltik, mindösszesen 2,8-3,8 órát hetente.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk: a házi feladatot a magyar jog és oktatásirányítás alacsony szinten szabályozza, nem ismeri a fogalmat a hatályos Nemzeti Alaptanterv, ahogy a köznevelési törvény sem. A házi feladat jellege, mennyisége, számonkérése, minden házival kapcsolatos iskolai gyakorlat teljes mértékben az iskola hatásköre, és mindezt a pedagógiai programjában kell rögzítenie és nyilvánosságra hoznia.
Az OECD-adatokban látható sok házi feltehetően a magyar oktatási gyakorlatból és a Nemzeti Alaptantervben rögzített anyagmennyiségből következik, ugyanis az állami iskoláknak is meglenne az elméleti lehetőségük akár a házi feladat intézményének kivezetésére is.
Erre történtek is próbálkozások. A 2018-ban kezdődő tanévben Magyarországon bevezetett komplex pedagógia fejlesztési program egyértelműen állást foglalt az alsós házi feladat ellen, és alkalmazása helyett különböző élményközpontú délutáni foglalkozásokat javasolt.
Viszont a program gyakorlati megvalósulását közelebbről vizsgáló kutatók arra jutottak, hogy hiába vezette be több magyar iskola, többségükben ez önmagában nem tudta felülírni a rossz reflexeket és a befagyott struktúrákat, így a házi feladat alkalmazását sem.
