Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

A nem (vagy nem teljesen, kizárólagosan) heteroszexuális emberek társadalmi elfogadottsága világszerte egyre általánosabbnak mondható, de sok országban a lakosok jelentős része továbbra sem tekinti őket teljesen egyenlőnek. Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai olyan egyszerű eszközök alkalmazását vizsgálták meg tudományos módszerekkel, amelyek segítségével vélhetően ledönthetők a kérdéssel kapcsolatos tévhitek. Kísérletüket olyan országokban, Törökországban, Szerbiában és Ukrajnában végezték el, ahol kifejezetten alacsony a nem heteroszexuálisok elfogadottsága.  

A vizsgálatban alapvetően két különböző eshetőséget vizsgáltak meg, az egyikben a társadalmi, a másikban a gazdasági szempontokra koncentráltak.

A kérdőívet kitöltők egyik csoportját arról tájékoztatták, hogy mekkora gazdasági hátránya származik a hazájuknak, ha nem kezelik egyenlően a munkahelyeken a melegeket (és más szexuális orientáltságú kisebbségeket). A másik csoport viszont arról kapott információt, hogy a WHO szerint nem számít mentális betegségnek a homoszexualitás. Végül létrehoztak egy kontrollcsoportot is, amelynek tagjai az előzőekhez képest semleges információt kaptak, őket csak az ország népsűrűségéről tájékoztatták, mint kiegészítő elem.  

Az eredményeik szerint

akiknek tudomására hozták, hogy az egy főre jutó GDP mennyivel nőne, ha nem lenne munkahelyi diszkrimináció szexuális beállítottság alapján, azok egyértelműen jobban támogatták a munkahelyi egyenlő bánásmódot a szexuális kisebbségekkel szemben.

Sőt, a nagyobb mértékű elfogadás náluk kisebb mértékben ugyan, de egyértelműen „átterjedt” más kisebbségekre is: a kontrollcsoport tagjai jelentősen nagyobb mértékben támogatták a vallási, etnikai kisebbségek és a fogyatékkal élők munkahelyi esélyegyenlőségét is. 

Azonban az élet más területeire nem terjedt ki ez a nagyobb mértékű elfogadás, amikor csak a gazdasági előnyökről beszéltek nekik.

Nem lettek elfogadóbbak, nem érezték a kontrollcsoporthoz képest nagyobb arányban úgy, hogy nyugodtan élhetik szabadon az életüket a nem heteroszexuális emberek is, és nagy részük továbbra is úgy érezte, szégyellné, ha egy közeli rokonáról kiderülne, hogy meleg.  

A másik csoportban azonban, ahol a megkérdezetteket csak arról tájékoztatták, hogy a homoszexualitás nem számít mentális betegségnek, pont ez utóbbi területeken nőtt meg az elfogadás a résztvevőkben.

A szerzők ehhez azt fűzték hozzá, szerintük különösen fontos, hogy úgy fogalmazták meg az állítást, hogy a WHO, vagyis az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének a véleményét tolmácsolták, mert a minta elemzése után kiderült, hogy igazán csak azoknál nőtt meg az elfogadottság, akik bíznak a WHO-ban.

Vagyis az eredmények azt mutatják, hogy  

olyan szervezeteknek kell kommunikálnia az esélyegyenlőséget segítő tényeket, akikben bíznak a megcélzott emberek.  

A WHO-ra hivatkozó társadalmi elfogadást segítő egyszerű információ azonban nem növelte meg a munkahelyi esélyegyenlőség támogatását, és nem terjedt át egyéb kisebbségek munkahelyi megítélésére sem. Arra csak az hatott, amikor konkrétan gazdasági szempontból közelítették meg a kérdést (azt azonban a kutatók egyelőre még nem vizsgálták meg, hogy a két információnak együtt milyen hatása lenne).  

Jól látszik tehát, hogy nagyon egyszerű tényekkel és a tévhitek megcáfolásával még a különösen elutasító országokban is lehet növelni az elfogadást, ha a lakosok számára megbízható forrásból jön a megerősítés. Fontos eredmény továbbá, hogy kiderült, az emberek a gazdasági és a társadalmi kérdéseket külön kezelik, ezért a kisebbségek gazdasági helyzetét – például a munkahelyi egyenlőséget – mindenképp a gazdasági előnyök tisztázásával lenne érdemes a leginkább támogatni.  

Élet egyenlőség homoszexualitás kísérleti közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fabók Bálint
2022. szeptember 23. 15:28 Élet

Az eredeti jegyár tízszeresébe kerül egy belépő az olaszok elleni meccsre a másodlagos piacon

A stadion befogadóképességének a többszörösét is megtölthették volna, így beindult a másodlagos piac. Eddig 1700 jegynél volt névátírás.

Pálos Máté
2022. szeptember 19. 11:01 Élet

Ha tényleg fontos a fenntarthatóság, akkor meg kell barátkoznunk a rovarevés gondolatával

A hagyományos állattenyésztésnél sokkal fenntarthatóbb, kiválthatja a lisztet is.

Fontos

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Ne hagyd ki