Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

A nem (vagy nem teljesen, kizárólagosan) heteroszexuális emberek társadalmi elfogadottsága világszerte egyre általánosabbnak mondható, de sok országban a lakosok jelentős része továbbra sem tekinti őket teljesen egyenlőnek. Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai olyan egyszerű eszközök alkalmazását vizsgálták meg tudományos módszerekkel, amelyek segítségével vélhetően ledönthetők a kérdéssel kapcsolatos tévhitek. Kísérletüket olyan országokban, Törökországban, Szerbiában és Ukrajnában végezték el, ahol kifejezetten alacsony a nem heteroszexuálisok elfogadottsága.  

A vizsgálatban alapvetően két különböző eshetőséget vizsgáltak meg, az egyikben a társadalmi, a másikban a gazdasági szempontokra koncentráltak.

A kérdőívet kitöltők egyik csoportját arról tájékoztatták, hogy mekkora gazdasági hátránya származik a hazájuknak, ha nem kezelik egyenlően a munkahelyeken a melegeket (és más szexuális orientáltságú kisebbségeket). A másik csoport viszont arról kapott információt, hogy a WHO szerint nem számít mentális betegségnek a homoszexualitás. Végül létrehoztak egy kontrollcsoportot is, amelynek tagjai az előzőekhez képest semleges információt kaptak, őket csak az ország népsűrűségéről tájékoztatták, mint kiegészítő elem.  

Az eredményeik szerint

akiknek tudomására hozták, hogy az egy főre jutó GDP mennyivel nőne, ha nem lenne munkahelyi diszkrimináció szexuális beállítottság alapján, azok egyértelműen jobban támogatták a munkahelyi egyenlő bánásmódot a szexuális kisebbségekkel szemben.

Sőt, a nagyobb mértékű elfogadás náluk kisebb mértékben ugyan, de egyértelműen „átterjedt” más kisebbségekre is: a kontrollcsoport tagjai jelentősen nagyobb mértékben támogatták a vallási, etnikai kisebbségek és a fogyatékkal élők munkahelyi esélyegyenlőségét is. 

Azonban az élet más területeire nem terjedt ki ez a nagyobb mértékű elfogadás, amikor csak a gazdasági előnyökről beszéltek nekik.

Nem lettek elfogadóbbak, nem érezték a kontrollcsoporthoz képest nagyobb arányban úgy, hogy nyugodtan élhetik szabadon az életüket a nem heteroszexuális emberek is, és nagy részük továbbra is úgy érezte, szégyellné, ha egy közeli rokonáról kiderülne, hogy meleg.  

A másik csoportban azonban, ahol a megkérdezetteket csak arról tájékoztatták, hogy a homoszexualitás nem számít mentális betegségnek, pont ez utóbbi területeken nőtt meg az elfogadás a résztvevőkben.

A szerzők ehhez azt fűzték hozzá, szerintük különösen fontos, hogy úgy fogalmazták meg az állítást, hogy a WHO, vagyis az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének a véleményét tolmácsolták, mert a minta elemzése után kiderült, hogy igazán csak azoknál nőtt meg az elfogadottság, akik bíznak a WHO-ban.

Vagyis az eredmények azt mutatják, hogy  

olyan szervezeteknek kell kommunikálnia az esélyegyenlőséget segítő tényeket, akikben bíznak a megcélzott emberek.  

A WHO-ra hivatkozó társadalmi elfogadást segítő egyszerű információ azonban nem növelte meg a munkahelyi esélyegyenlőség támogatását, és nem terjedt át egyéb kisebbségek munkahelyi megítélésére sem. Arra csak az hatott, amikor konkrétan gazdasági szempontból közelítették meg a kérdést (azt azonban a kutatók egyelőre még nem vizsgálták meg, hogy a két információnak együtt milyen hatása lenne).  

Jól látszik tehát, hogy nagyon egyszerű tényekkel és a tévhitek megcáfolásával még a különösen elutasító országokban is lehet növelni az elfogadást, ha a lakosok számára megbízható forrásból jön a megerősítés. Fontos eredmény továbbá, hogy kiderült, az emberek a gazdasági és a társadalmi kérdéseket külön kezelik, ezért a kisebbségek gazdasági helyzetét – például a munkahelyi egyenlőséget – mindenképp a gazdasági előnyök tisztázásával lenne érdemes a leginkább támogatni.  

Élet egyenlőség homoszexualitás kísérleti közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.

Fenntartással a fenntarthatóságról: elég-e emissziókról értekezni és klímavédelemmel foglalkozni?

A legtöbb vállalat a szén-dioxid-csökkentésre összpontosít, de érdemes más fenntarthatósági problémákkal is foglalkozni, mert előbb-utóbb fel fognak merülni.