Két hét alatt kétezer olvasónk töltötte ki a szilveszterkor közzétett játékunkat, ahol a költségvetés főbb tételeit lehetett megtippelni azok nagysága alapján. A válaszokból az derül ki, hogy a játékosok túlbecsülték, hogy mennyibe kerül az államháztartási hiány finanszírozása, és alábecsülték, hogy milyen drága az állam működtetése.
A játékban azt lehetett megtippelni, hogy melyik a költségvetés első hét legnagyobb tétele, segítségként minden tételnél négy lehetőség közül választhattak az olvasók. Ezek meghatározásához a sajtóban gyakran használt funkcionális felbontást használtuk, tehát azt kellett megtippelni, hogy milyen célra költi el a közös pénzt az állam (nem azt, hogy melyik állami szerv teszi ezt).
Ebben a felbontásban a 2020-as költségvetés hét legnagyobb tétele a következő: társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások (6021 milliárd), egészségügyi kiadások (3290 milliárd), általános közösségi szolgáltatások (2291 milliárd), oktatási tevékenységek és szolgáltatások (2067 milliárd), közlekedési és távközlési szolgáltatások (1594 milliárd), egyéb gazdasági tevékenységek (1472 milliárd), államadósság-kezelés (1110 milliárd).
Az alábbi táblázatban a hét tétel szerepel, mindegyik esetében négy lehetséges válasz volt megadva. Az ezekre érkező tippek megoszlását mutatja a táblázat, zölddel jelölve a helyes választ:
Mivel négy lehetőség volt megadva, a véletlenszerű tippelés 25 százalékos eredményt adna minden tételre. A táblázatból leolvasható, hogy a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokat, az egészségügyi kiadásokat és az oktatási tevékenységekre költött adóforintokat nagy arányban helyesen meg tudták tippelni a válaszadók.
Az államadósság kezelésére (törlesztésére) költött pénzeket viszont a válaszadók 45 százaléka a harmadik legnagyobb kategóriaként tippelte, pedig valójában csak a hetedik. Ez talán abból fakad, hogy 2020 végétől kezdve szakmai elemzések mellett belpolitikai viták során is rendre előkerül, hogy az államadósság GDP-arányosan lényegében ugyanakkora, mint amikor a Fidesz 2010-ben átvette a kormányzást, csak éppen már nincs meg a magánnyugdíjpénztári vagyon, amelyet az államosítása után az adósság törlesztésére fordított a kormány.
Az utóbbi évtizedben viszont a kedvező nemzetközi környezetben egyre jobb feltételekkel, alacsonyabb kamatok mellett lehetett finanszírozni a magyar államadósságot, és ez még 2020-ban is így volt, nem kis mértékben a Magyar Nemzeti Bank államkötvény-vásárlási programjának. Ez viszont tavaly lezárult, és a nemzetközi kamatkörnyezet is emelkedik, így a következő években várhatóan tényleg egyre nagyobb teher lesz az államadósság, bár azért nem valószínű, hogy akkora, mint amilyenre az olvasók tippelték.
Az általános közösségi szolgáltatások tételt még annál is kevesebben találták el, mintha véletlenszerűen tippeltek volna. Ezt valószínűleg abból fakad, hogy általános közösségi szolgáltatásként ritkán szoktunk hivatkozni ezekre az állami költésekre. Pedig fontos kategóriáról van szó, hiszen ebbe tartoznak az állam működésének költségei: a külképviseletek, a megyei, járási kormányhivatalok fenntartása, a NAV, az Államkincstár vagy éppen a parlament működtetésére fordított pénzek. De ide soroljuk az alapkutatások támogatását is.
Ha még nem próbáltad a játékot, de szeretnéd (és máris kimentek a fejedből a harmadik bekezdésben szereplő számok), megteheted az alábbi linken:
Játék indítása 
