Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. november 25. 10:31 Élet, Támogatói tartalom

Öregszenek a világ milliomosai, és ezt a műkereskedelem is megérzi

Átrendeződés zajlik a globális műtárgypiacon, amit a tavalyi gazdasági lejtmenet annyira nem is befolyásol, mint a gazdagok küszöbön álló generációváltása és a digitalizáció.

A luxusipar egyik ágaként a műkereskedelem általában követi a gazdasági ciklusokat – ha több pénz van a gazdaságban, jobban költenek az emberek a mindennapi szükségleteken túli dolgokra, legyen az egy új étterem kipróbálása, egy új autó vagy éppen festmény vásárlása, ha kevesebb, akkor visszafogják az ilyen költéseket. De ez sincs mindig így feltétlenül – főleg, ha a válság nem ütött olyan nagy lyukat a dollármilliomosok pénztárcáján, mint azt elsőre gondolnánk.

Válságálló vagyon

Tavaly a világgazdaság mintegy 3 százalékkal (csak a fejlett országokat nézve ennél jobban, 4,5 százalékkal) zsugorodott a korlátozások, termeléskiesések miatt. Ebből arra következtethetnénk, hogy a fejlett országokban tömörülő vagyonosok is megszenvedték a krízist – a világ mintegy 175 ezer leggazdagabbjának*Ők az ultra high net worth – UHNW – milliomosok, akik legalább 50 millió dollár vagyonnal bírnak. azonban sem a vagyona, sem a létszáma nem csökkent. Sőt, 7 százalékkal lettek többen 2020-ban, és összvagyonuk is harmadával gyarapodott az előző évhez képest – az Art Basel nemzetközi művészeti vásár és az UBS svájci bank műtárgypiacról szóló idei jelentése szerint. Ebben részletes adatok találhatók a világ leggazdagabbjainak összetételéről és vagyonáról, nem véletlenül: ők alkotják a meglévő és a jövőbeli potenciális műgyűjtői réteget.

Összehasonlításképp, a 2008-ban indult válság mélypontján, 2009-ben a világgazdaság összkibocsátása szinte nem is csökkent (-0,1 százalékon stagnált), és a fejlett országokban ugyan 3,3 százalékkal zsugorodott, de még ez is jóval a tavalyi 4,5 százalékos csökkenés felett van. Ennek ellenére a 2008-as válság sokkal jobban megcibálta mind a műkereskedelmet, mind a gazdagok vagyonát – a dollármilliomosok száma ekkor 30 százalékkal csökkent, és vagyonuk is csaknem feleződött, a pénzük 45 százaléka elpárolgott az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Bár nem minden milliomos műgyűjtő is egyben, a tény, hogy a járvány okozta recesszió ez alkalommal nem járt a vagyonuk jó részének elvesztésével, segített abban, hogy a globális műtárgypiac a korábbi krízishez képest sokkal jobban vészelje át a járványidőszakot – egyben rávilágít a globális vagyoni egyenlőtlenségekre is: a milliomosok a népesség 1 százalékát tették ki, de a globális összvagyon 43 százalékát birtokolták 2020-ban. Ezt a széthúzást ráadásul a gazdasági trendek – a nem minden iparágat egyenlő mértékben érintő digitalizáció és a helyben termelés, a lokalizáció erősödése – még láthatóbbá teszik majd a jövőben a fenti jelentés készítői szerint.

A nyertesek

Ahogy a járvány eltérő mértékben sújtott vagy éppen virágoztatott fel iparágakat, leképezte ezt a milliomosok vagyonának alakulása is. A technológiai vállalatok szárnyalása nyomán 78 százalékkal nőtt az e-kereskedelemből és online kiskereskedelemből milliomossá váltak vagyona, amit a közösségi média/online kommunikáció követett, majd az online/videojáték, de az egészségügyi innovációkkal, technológiai újdonságokkal foglalkozó cégekből meggazdagodók sem maradtak le sokkal.

Festményt az Instagramról

A világ 50,1 milliárd dolláros*15 ezer milliárd forint, a 48 ezer milliárd forintos tavalyi magyar GDP nagyjából harmada műkereskedelmi eladásainak a 82 százaléka három országban összpontosul. Mintegy 20 milliárd dollár az Egyesült Államokból, 10 milliárd dollár körüli összeg Kínából és ugyanennyi az Egyesült Királyságból származik. A dollármilliomosok száma megfelel a műkereskedelmi bevételek alakulásának: tízből négy milliomos továbbra is az Egyesült Államokban él, majd Kína következik (Hongkonggal és Tajvannal együtt) 13 százalékkal, és a legtöbb friss milliomos is ebből a régióból származik. Részben a devizaárfolyam kedvezőtlen alakulása miatt a legjobban az Egyesült Királyságban és Brazíliában csökkent a milliomosok száma, de kevesebben lettek Olaszországban, Ausztráliában és Kanadában is.

A művészeti alkotások és régiségek kereskedelme világszinten az előbb említett 50,1 milliárd dollárt mozgatta meg 2020-ban, ami 22 százalékos csökkenés 2019-hez képest; az online eladások azonban minden eddiginél nagyobb arányban, 25 százalékban részesedtek ebből, ami pedig duplája az egy évvel korábbinak. Ennek egyik oka az elmaradó vásárok és aukciók, az utazási korlátozások voltak, bár ennek ellenére a gyűjtők továbbra is kereskedőktől, galériákon keresztül és aukciókon vásároltak a legtöbbször, amit a kereskedők weboldalai és az úgynevezett OVR-jei (online viewing room, online megtekintő szoba, azaz virtuális kiállítás) követtek. A hetedik helyre a legkevésbé forrásigényes Instagram is feljutott, megelőzve például a telefonon vagy e-mailen keresztüli vásárlást.

A nagy vagyonátadás

Bár a tipikus dollármilliomos továbbra is egy 50 feletti férfi az Egyesült Államokból, jönnek a fiatalok. Elég, ha csak a 2. világháború utáni nagyjából két évtizedben született, népes generáció, a „boomerek” gyerekeire gondolunk, akik majd megöröklik szüleik vagyonát. Mivel a baby boom generációt követő nemzedékek kevésbé népesek, azaz kevesebb gyerekük született a boomereknek, így a felhalmozott vagyonokat sem kell sokfelé osztani – ezáltal jórészt az X és az Y generáció (az 1960-1980 és az 1981-1996 között születettek) kezében összpontosul nagyobb vagyontömeg. Úgy is mondhatni, vagyonosabbak lesznek, mint a szüleik – és ez már a műtárgypiacon is látható keresletet jelent. Azt is jelenti ugyanakkor, hogy a szüleik által gyűjtött művészeti alkotások egy része – a generációs ízlésbeli különbségek vagy vagyonelosztás miatt – újból a piacra kerül.

Az idősebb műgyűjtők általában aktívan vásároltak – de főleg művészeti vásárokon vagy aukciókon. Az online platformot inkább az X és az Y generáció uralja, ahogy az alábbi táblázatból is látszik.

Itthon is mozgolódás van

Ha az aktuális magyar gazdasági körülményeket nézzük, a nyár vége óta meglódult infláció elleni védelem nyomós érv lehet a szabadon álló pénzek műalkotásokba fektetése mellett. A karácsony előtti pár hetes-hónapos időszak pedig hagyományosan az árverések szezonja.

A kortárs képzőművészet, ezen belül is a festészet támogatójaként a Magyar Telekom is ekkor szervez jótékonysági árverést: a távközlési cég jogelődei, a Westel és a Matáv által a kilencvenes évek óta épített, kortárs magyar alkotók munkáit tartalmazó képzőművészeti gyűjteménye 85 darabját bocsátja aukcióra, a bevételt pedig a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánlja fel.

A Telekomnál az agilis munkamódszer bevezetésével változott a vállalat kultúrája és prioritásai, most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosítanak, míg a művészeti vonal inkább ezen keresztül, közvetetten jelenik meg a vállalat életében.

A nyilvános árverést, amelyet Winkler Nóra vezet, december 1-én 18 órai kezdettel rendezik meg a Ludwig Múzeumban, de az www.axioart.com internetes műkereskedelmi oldalon az aukció ideje alatt online is lehet licitálni. A képek élőben a Ludwig Múzeum 1. emeleti kiállítóterében december 1-jén, 10 órától tekinthetők meg, online az árverés katalógusa elérhető ITT.

Az árverésen való személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Élet Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 14:32 Élet

Ritka, hogy a kémiatankönyvek egyik alaptézisét módosítani kell, de lehet, hogy szükség lesz rá

Nem feltétlenül az határozza meg döntően az atomok közötti kötések erősségét, amire eddig gondoltunk, de miért fontos ez?

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.