A Magyarországon zajló kulturális szembenállás legújabb ütközete a Budapest egyes részein burjánzásnak indult természet körül bontakozott ki, amelyet a kormányoldali perspektívából gaznak, ellenzékiből pedig méhlegelőnek látnak. Bármennyire tűnik bizarrnak a fűkaszák és vadnövények között vívott proxiháború, az valójában az élővilág sorsát meghatározó jelenségre mutat rá: a rovarvilág pusztulására.
Ahogy múlt heti cikkünkben írtuk, az elmúlt években sokkoló tanulmányok jelentek meg arról, hogy a Föld különböző részein rendkívüli ütemben csökken a rovarok mennyisége. Az eddigi legkiterjedtebb globális kutatás szerint az elmúlt harminc évben 25 százalékkal csökkenhetett a rovarok száma.
A jelenség mögött alapvetően a klímaváltozás, a növényvédőszerek használata, a fényszennyezés és az életterek zsugorodása áll. Az urbanizáltabb, iparosodottabb, viszonylag sűrűn lakott Európában különösen látványos a rovarvilág pusztulása, amelynek a mértékét az idézett tanulmány sokkolónak nevezte.
Az évtizedek óta tartó folyamat számok híján sokáig lényegében észrevétlen maradt, emiatt keltett nagy feltűnést, amikor 2017-ben megjelent egy németországi tanulmány, amely a rovarvilág drámai pusztulásáról szólt évtizedekre visszamenő mérésekre alapozva. Az elmúlt években nemcsak a tudományos szférában kapott nagyobb hangsúlyt a rovarvilág kutatása, hanem nyugat-európai nagyvárosokban is elkezdtek fellépni a jelenség ellen.
A német közszolgálat filmje a pusztuló rovarvilágról.
A Guardian cikke szerint Németországban több mint száz nagyvárosi területen hoztak létre vadvirágos városi réteket az elmúlt három évben, és a budapesti ötletet is a hasonló példák inspirálták. A rovarok élőhelyének növelése azért fontos, mert a rovaroknak nélkülözhetetlen szerepe van a növények beporzásában, a szerves hulladék lebontásában, az ökoszisztéma alapvető működésében.
Berlinben 1,5 millió eurót különítettek el több mint 50 városi rét létrehozására, Münchenben pedig mintegy 30 ilyen működik 2018 óta. Hasonló kezdeményezések vannak Braunschweigben, Hamburgban, Stuttgartban vagy Lipcsében is.
Budapesthez hasonlóan Németországban is okoztak társadalmi ellenállást a rendetlennek ható területek. A Guardian szerint ugyanakkor két-három év alatt alakul ki olyan vadvirágos rét ezeken a területeken, amelyek már esztétikailag is megnyerőek. „Megváltozott a véleményem. Mostanra egy hihetetlenül látványos értéke lett a lakónegyedünknek” – mondta a rétekről egy eleinte szkeptikus berlini lakos az újságnak.
Hasonló folyamatról beszélt a Telexnek a budapesti főépítész, Bardóczi Sándor is, aki szerint lehet, hogy az első egy-két évben nem néznek ki jól a méhlegelők, de néhány év alatt a gaz helyét átveszi a vadvirágos rét.
