A hátrányos helyzetben lévő, általában szegényebb körülmények között élő gyerekek gyakran úgy kezdik el az iskolát, hogy már kezdettől fogva lemaradásban vannak a többiekhez képest. Geetha B Ramani és szerzőtársai egy amerikai kísérletben korábban már megvizsgálták, hogy olyan társasjátékokkal, amelyek tipikusan egy lineáris, számokkal ellátott pályára, azaz tulajdonképpen számegyenesre épülnek, fejleszthető-e a gyerekek matematikai képessége még iskoláskoruk előtt.
Az volt a feltételezésük, hogy a korán lemaradó gyerekeknek nem elég jó az arányérzékük, ezért amikor bekerülnek az iskolába, nekik sokkal nehezebb értelmezni például az egyszerű összeadásokat vagy más alapvető matematikai műveleteket, mert a számok túl elvontak nekik.
A jól felépített társasjátékok segítségével viszont sikerült közelebb hozni a számok világát a gyerekekhez. A számegyenes típusú pálya, amelyen célba kellett érniük, lépésről-lépésre segített megértetni, hogy a számok hogyan következnek egymás után, milyen viszonyban vannak egymással. Ebben a kísérletben a kontrollcsoport társasjátékának pályája ugyanolyan volt, de nem voltak felfestve rá a számok, csak színek. Az eredményeik azt mutatták, hogy a számokkal ellátott játékot játszó gyerekeknek javult a matematikai képessége, amellett, hogy a játék élvezetét nem vesztették el. A számok nélküli, színezett pályán játszók matematikai képességei viszont nem változtak, így egyértelműen a két pálya közötti különbség segítette elő a fejlődést.
Egy másik kutatócsoport most az érzelmi kompetencia növelésére fejlesztett társasjátékot. Három területre fókuszáltak, az érzelmek felismerésére, azok megkülönböztetésére és ezek újraértékelésére.
Mindháromra egy-egy olyan társasjátékot fejlesztettek, amely hasonlít egy jól ismert alapváltozatra, de abban különbözik tőle, hogy az érzelmekre fókuszál. A játékban az érzelmeket körülírással, asszociációval és történetek segítségével kellett feldolgozni.
A játékokat ezúttal 8-12 éves gyerekekkel játszatták, és arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire tartják élvezetesnek ezeket, illetve mennyire van összefüggésben a játék azokkal a képességekkel, amelyek fejlesztését megcélozták vele.
Az eredmények azt mutatják, hogy a érzelmi intelligencia fejlesztésére módosított társasjátékoknak ugyanolyan élvezeti értéke van, mint a hagyományos bolti alapverzióknak. Szoros összefüggést találtak a kutatók a gyerekek érzelmi kompetenciái, és aközött, hogy mennyire találták nehéznek, illetve mennyire élvezték a játékot. Ezek alapján biztos, hogy a hasonló játékok jól célozzák ezeket a képességeket, de ahhoz még további kutatás szükséges, hogy mennyire lehet ezeket fejleszteni ezzel a módszerrel.
Sok kutatás feltárta már, hogy a megfelelő társasjátékok nagyon sok területen segíthetik a gyerekek képességeinek fejlesztését. Rengeteg speciális fejlesztő játék van forgalomban, ám egy német tanulmány szerint egyelőre sajnos még mindig kevés tanár használja ki ezt a lehetőséget a tanteremben.
