2020-ban összesen 48 olyan zeneszerző volt Magyarországon, aki a szerzői jogdíjakból átlagosan havi 1 millió forintnál többet keresett – derült ki az Artisjus sajtóbeszélgetésén. A havi 500 ezer és 1 millió forint közötti sávban tavaly 77 alkotóművész volt, de ez az elitnek tekinthető kör (125 művész) még az összes jogdíjban részesülő 1 százalékát sem érte el. Az érintettek majdnem fele havi 500 forintot sem keres a jogdjíakból átlagban.
A piramist az alábbi ábra mutatja részletesen:
A jogdjbevételek a járványban alaposan visszaestek, a tavalyi csökkenést forrásokra bontva az alábbi ábra mutatja:
Czutor Zoltán, zenész-dalszerző, az Artisjus vezetőségi tagja azt mondja, a szakma legtöbb szereplője általában nem tesz félre, nem tartalékol, de ennek csak az az oka, hogy amikor jobban megy a szekér, akkor kell megragadnia az alkalmat olyan egzisztenciális alapok megteremtésére, mint a lakásvásárlás vagy a munkájához szükséges felszerelések fejlesztése.
Apátia van, minden zenész ismerősöm arra panaszkodik, hogy hiányzik az inspiráció, ingerszegény lett az élet
– mondja Czutor Zoltán.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy az Artisjus felmérése szerint a zenészek közel fele mégiscsak a korábbi tartalékok felélését volt kénytelen választani a kieső jövedelmek pótlására, de majdnem harmaduk azt mondta, egyáltalán nem sikerült sehonnan pótolnia a kiesést.
Czutor Zoltán azt mesélte, nála előfordult, hogy a házhoz rendelt étellel egy kollégája csöngetett be az ajtón, mint ételfutár.
A zenészekkel szembeni társadalmi szolidaritás amúgy sem volt fényes, de most még gyengült is, nyomorult és kegyetlen dolog azt mondani, hogy el lehet menni dolgozni. Sok ismerősöm napi 3-4 órát gyakorol, évtizedeket fektetett bele a munkájába, ostoba és kíméletlen dolog azt mondani neki, hogy el lehet menni dolgozni. Mi leszünk valószínűleg az utolsók, akik elkezdhetik újra a megszokott életüket élni
– mondta Czutor Zoltán.
