Régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a munkanélküliek egy része miért marad hosszú távon is állás nélkül. Most Andreas I. Mueller és kutatótársai egy új megközelítéssel álltak a problémához, azt vizsgálták meg, hogy az emberek várakozásai hogyan hatnak a munkanélküliségükre.
Az már bizonyított tény, hogy minél tovább marad valaki munkanélküli, annál kevesebb az esélye, hogy állást találjon. Az viszont kérdéses, hogy miért van ez így. Muellerék eredménye szerint ez egyrészt a dinamikus kiválasztásnak tudható be: azok az emberek, akik könnyebben foglalkoztathatók (például jobbak a képességeik) hamar találnak munkát.
Ha megnézzük a munkanélküliek összetételét egy 0. időpontban, akkor még sokféle munkakereső van közöttük. Azonban az idő múlásával a jobb feltételekkel rendelkezők újra foglalkoztatottak lesznek, azok maradnak munka nélkül, akiknek nehezebb állást találni. A hosszú távon munkanélküliek nagy része tehát alapból olyan munkakereső, akinek nehezebb elhelyezkednie. Így részben ez magyarázza, hogy a hosszú ideje munkanélküliek miért találnak nehezebben munkát.
Az újítás Muellerék eredményeiben, hogy meg tudták szerezni a munkakeresők adatait a várakozásaikról. Így láthatták, hogy mennyire függ össze a munkába állás azzal, amit várnak a munkakeresők. Várakozásuk egyrészt nagyon jó előre jelzője volt annak, hogy valóban sikerül-e munkába állni, másrészt viszont rendszeresen felülbecsülték, hogy mennyi eséllyel találnak munkát. Tehát az optimisták nagyobb eséllyel helyezkedtek el, de azért nem olyan mértékben, mint ahogy azt várták.
Muellerék szerint ez is egy probléma lehet azok körében, akik sokáig maradnak munkanélküliek.
Mivel a valóságosnál nagyobbnak hiszik a munkához jutási esélyüket, ezért előfordulhat, hogy általuk kevésbé jónak ítélt állásokat visszautasítanak,
mert abban hisznek, hogy úgyis találnak jobbat. Viszont csak a túlzott optimizmusuk dolgozik, és a valóságban elmulasztják a kevés lehetőségük egyikét, majd hiába várják, nem jön új.
A koronavírus-válságban nagyon sokan vesztik el a munkájukat, így fontos, hogy hatékony segítséget kapjanak. Emiatt jobban kellene a szabályozóknak figyelniük arra, hogy a munkanélküliek csoportja nem homogén, és sok különböző esélyekkel indulónak kell segíteni. Ezen kívül javíthatja a munkába állás esélyeit, ha a munkakeresők várakozásait a lehető legközelebb hozzák a valósághoz azzal, hogy megismertetik velük, milyen lehetőségekre számíthatnak.
Élet
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
