Javuló járványhelyzetre utalnak a naponta regisztrált új esetszámok a visegrádi régió országaiban, a jelenlegi helyzet több szempontból is az október közepi állapotokra emlékeztet. A legrosszabb helyzetben a fertőzések harmadik hullámát épp csak legyűrő Csehország van, majd a járvány újabb, karácsonyi felfutását szintén elszenvedő Szlovákia következik a sorban. Hozzájuk képest Lengyelországban és Magyarországon jelentősen jobb a helyzet – itt el is maradt a járvány újabb fellángolása a múlt év végén.
Mindenesetre az új fertőzöttekre vonatkozó napi adatok szerte a régióban a tavaly október közepi-végi időszakot idézik, amikor mindenütt a második hullám meredek felívelése zajlott.Hiába teltek el hónapok az őszi csúcsok óta, a régióban egyik országnak sem sikerült a tesztelési kapacitásait felkészíteni arra, hogy lépést tartson a vírus terjedésével a járvány keményebb időszakaiban.
A pozitív mintavételek aránya mindenütt az öt százalékos határérték felett van, vagyis az új fertőzöttek száma alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a járvány alakulására. Az idei év kedvező magyar fejleménye, hogy a fertőzésre utaló mintavételek aránya már megközelíti a szakmai szervezetek elvárásait, míg a régió többi országára ez nem mondható el.
A tesztelés hiányosságaira kevésbé érzékeny halálozási adatok is alapvetően az október végi-november eleji időszakot idézik, Szlovákiát kivéve: a szlovák görbe január eleje óta korábban nem látott magasságban mozog. A régió megosztottsága a végzetes esetek számán is jól látszik, Magyarországon és Lengyelországban ezek most már jelentősen elmaradnak a harmadik hullámot is megszenvedő visegrádi államokban tapasztalatoktól.
A Magyarországon hónapok óta folyamatosan tartó korlátozások tehát látható eredményekre vezettek, sikerült elkerülni a fertőzések újabb hullámát, ami az ünnepek előtt lazító Csehországban és Szlovákiában bekövetkezett.
A magyar járványügyi óvintézkedések sorsáról a kormánynak a napokban kell döntést hoznia, ugyanis azok hatálya lejár február elsején. Érdemi lazításra ugyanakkor nem sok esély látszik – amellett, hogy a járványgörbék épp csak visszatértek a legsötétebb őszi időszakot megelőző szintre, az operatív törzs és a kormány megnyilvánulásai alapján a nyitás lehetőse leginkább a védőoltások beszerzésén és beadásán múlik. Ebben pedig jókora lemaradásban van az egész régió a gyors vakcináció mintaországának tartott Izraellel szemben.
Némi borúlátásra ad okot, hogy a fertőzések még az oltási program előrehaladottabb időszakában is súlyos gondokat okozhatnak, amire épp Izrael esete mutat rá: az ország kórházai alig győzik a koronavírusos betegek ellátását, így a többhetes zárlat napokban aktuális feloldása még mindig erősen kérdéses. A nehéz helyzet kialakulásában vélhetően az új, nagyobb fertőzőképességű brit vírusváltozat terjedése is markáns szerepet játszik.
A régióban sem jellemző a lazítás. A járványügyi intézkedések enyhítésével decemberben kísérletező csehek nemrégiben február végéig meghosszabbították a szükségállapotot. Szlovákiában még decemberben vezették be az úgynevezett COVID-automatát, egy olyan járványügyi tervet, amely átlátható módon ad iránymutatást a lezárásokra az aktuális epidemiológiai adatok alapján. Most azonban még az e rendszer alapján indokoltnál is szigorúbb intézkedések bevezetését fontolja a kormány, részben a brit vírusmutáció terjedése miatt.
Lengyelországban az aktuális korlátozások január 31-ig tartanak, és további sorsukról egyelőre nincs információ. Mindenesetre az egészségügyi miniszter szerint az országban a járványhelyzetet sikerült stabilizálni, és amint az látható az alábbi ábrán, némi enyhítés is történt a közelmúltban: az általános iskolák első három évfolyamán visszaállt az oktatás szokásos rendje.
A lakosság türelme és a lezárások által leginkább érintett szektorokban a gazdasági tűrőképesség azonban egyre inkább fogytán van a visegrádi régióban is. Csehországban már a hónap elején jelentős tüntetések voltak a járványvédelmi intézkedések lazításáért, Lengyelországban pedig egyre több vendéglátóhely nyit ki a korlátozások ellenére. Hozzájuk hasonlóan már Magyarországon is több étterem bejelentette, hogy februártól kinyit, akkor is, ha a tiltásokat meghosszabbítja a kormány.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
