Javuló járványhelyzetre utalnak a naponta regisztrált új esetszámok a visegrádi régió országaiban, a jelenlegi helyzet több szempontból is az október közepi állapotokra emlékeztet. A legrosszabb helyzetben a fertőzések harmadik hullámát épp csak legyűrő Csehország van, majd a járvány újabb, karácsonyi felfutását szintén elszenvedő Szlovákia következik a sorban. Hozzájuk képest Lengyelországban és Magyarországon jelentősen jobb a helyzet – itt el is maradt a járvány újabb fellángolása a múlt év végén.
Mindenesetre az új fertőzöttekre vonatkozó napi adatok szerte a régióban a tavaly október közepi-végi időszakot idézik, amikor mindenütt a második hullám meredek felívelése zajlott.Hiába teltek el hónapok az őszi csúcsok óta, a régióban egyik országnak sem sikerült a tesztelési kapacitásait felkészíteni arra, hogy lépést tartson a vírus terjedésével a járvány keményebb időszakaiban.
A pozitív mintavételek aránya mindenütt az öt százalékos határérték felett van, vagyis az új fertőzöttek száma alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a járvány alakulására. Az idei év kedvező magyar fejleménye, hogy a fertőzésre utaló mintavételek aránya már megközelíti a szakmai szervezetek elvárásait, míg a régió többi országára ez nem mondható el.
A tesztelés hiányosságaira kevésbé érzékeny halálozási adatok is alapvetően az október végi-november eleji időszakot idézik, Szlovákiát kivéve: a szlovák görbe január eleje óta korábban nem látott magasságban mozog. A régió megosztottsága a végzetes esetek számán is jól látszik, Magyarországon és Lengyelországban ezek most már jelentősen elmaradnak a harmadik hullámot is megszenvedő visegrádi államokban tapasztalatoktól.
A Magyarországon hónapok óta folyamatosan tartó korlátozások tehát látható eredményekre vezettek, sikerült elkerülni a fertőzések újabb hullámát, ami az ünnepek előtt lazító Csehországban és Szlovákiában bekövetkezett.
A magyar járványügyi óvintézkedések sorsáról a kormánynak a napokban kell döntést hoznia, ugyanis azok hatálya lejár február elsején. Érdemi lazításra ugyanakkor nem sok esély látszik – amellett, hogy a járványgörbék épp csak visszatértek a legsötétebb őszi időszakot megelőző szintre, az operatív törzs és a kormány megnyilvánulásai alapján a nyitás lehetőse leginkább a védőoltások beszerzésén és beadásán múlik. Ebben pedig jókora lemaradásban van az egész régió a gyors vakcináció mintaországának tartott Izraellel szemben.
Némi borúlátásra ad okot, hogy a fertőzések még az oltási program előrehaladottabb időszakában is súlyos gondokat okozhatnak, amire épp Izrael esete mutat rá: az ország kórházai alig győzik a koronavírusos betegek ellátását, így a többhetes zárlat napokban aktuális feloldása még mindig erősen kérdéses. A nehéz helyzet kialakulásában vélhetően az új, nagyobb fertőzőképességű brit vírusváltozat terjedése is markáns szerepet játszik.
A régióban sem jellemző a lazítás. A járványügyi intézkedések enyhítésével decemberben kísérletező csehek nemrégiben február végéig meghosszabbították a szükségállapotot. Szlovákiában még decemberben vezették be az úgynevezett COVID-automatát, egy olyan járványügyi tervet, amely átlátható módon ad iránymutatást a lezárásokra az aktuális epidemiológiai adatok alapján. Most azonban még az e rendszer alapján indokoltnál is szigorúbb intézkedések bevezetését fontolja a kormány, részben a brit vírusmutáció terjedése miatt.
Lengyelországban az aktuális korlátozások január 31-ig tartanak, és további sorsukról egyelőre nincs információ. Mindenesetre az egészségügyi miniszter szerint az országban a járványhelyzetet sikerült stabilizálni, és amint az látható az alábbi ábrán, némi enyhítés is történt a közelmúltban: az általános iskolák első három évfolyamán visszaállt az oktatás szokásos rendje.
A lakosság türelme és a lezárások által leginkább érintett szektorokban a gazdasági tűrőképesség azonban egyre inkább fogytán van a visegrádi régióban is. Csehországban már a hónap elején jelentős tüntetések voltak a járványvédelmi intézkedések lazításáért, Lengyelországban pedig egyre több vendéglátóhely nyit ki a korlátozások ellenére. Hozzájuk hasonlóan már Magyarországon is több étterem bejelentette, hogy februártól kinyit, akkor is, ha a tiltásokat meghosszabbítja a kormány.
Adat
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása mindenkinek csak ártott
Az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
A PISA-felmérés szerint kikészíti a diákokat a telefonfüggés
A diákok csaknem fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében.
