Az utóbbi években a nemzetközi filmszakma jelentősebb díjátadóin és fesztiváljain rendre szép eredményeket érnek el a magyar alkotások, miközben a mozik közönsége is fokozódó érdeklődést tanúsít az itthon készült produkciók iránt. Ennek a fejlődésnek az okai között a 2010-es évek elején átalakított filmtámogatási rendszert is szokás emlegetni.
A filmek színvonalát ugyan nehéz számszerűsíteni, és a támogatási rendszer hatását sem lehet egyértelműen elkülöníteni a többi sikert befolyásoló tényezőtől, ebben a cikkben mégis kísérletet teszünk a támogatások és a filmek megítélése közötti összefüggés vizsgálatára.
Az állami filmtámogatási rendszer – többek között – két, statisztikai eszközökkel viszonylag jól megragadható módon fejezi ki, hogy egy-egy beadott pályázatot mennyire tart értékesnek, támogathatónak. Az egyik a kulturális teszt eredménye, ami egy uniós előírásokon is alapuló pontozási rendszer. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy a közvetlen állami támogatások olyan munkákhoz kerüljenek, amelyek valóban kulturális értéket teremtenek.
A támogatás másik megragadható mérőszáma maga a megítélt pénzösszeg, a filmgyártás költségeinek arányában. Az erre vonatkozó adatokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság teszi közzé a honlapján. A filmek megítélését pedig az egyik legjelentősebb nemzetközi filmadatbázis, az IMDb közönségszavazataival mérjük most le, ahol a felhasználók tízfokú skálán pontozhatják a filmeket.
Mivel a két adatbázis csak a címek és évjáratok alapján feleltethető meg egymásnak, egy 115 filmből álló mintán vizsgáljuk meg, hogy van-e kapcsolat a közönségértékelés és a kulturális teszten elért pontszám, illetve a támogatás mértéke között.
Rögtön látszik, hogy
az IMDb-értékelések és a kulturális teszten elért pontszámok között semmilyen összefüggés nincs,
vagyis a közönség és a filmek szakmai értékelése egymástól függetlenek*A két érték közötti rangkorrelációs együttható értéke -0,11.
A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken..
A támogatás mértékét nézve a közvetlen, vagyis valamelyik költségvetési szerv által folyósított hozzájárulás arányát nézzük meg a filmgyártás teljes költségéhez képest. (A filmeket közvetett módon a nyereséges vállalkozások is támogathatják, és ennek összegével csökkenthetik az adóalapjukat.)
Az eredmények szerint az állami támogatás súlya sem áll kapcsolatban*A két érték közötti rangkorrelációs együttható értéke -0,16. a közönség tetszésével, tehát
a támogatási rendszer nem részesíti előnyben a később népszerűvé váló filmeket.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az IMDb-értékelések szépítésére már-már külön iparág épül, és magyar filmek pontszámaival kapcsolatban is felmerült már, hogy átestek némi kozmetikázáson. A támogatások céljai között pedig nem csak filmszakmai és kulturális szempontok állnak, hanem olyan gazdasági megfontolások is, mint például az ország filmiparának vonzóvá tétele, és ezáltal a külföldi forgatások, szakmai események vagy akár a turisták idecsalogatása.
Ez a többcélúság a fentebbiekből is látszik, a közönségsikerek mellett kevésbé magasra értékelt, akár szűkebb közönségnek szóló vagy épp kevésbé rutinos, pályakezdő alkotók által készített filmeket is támogat a rendszer.
