Roham várható az influenzaoltásért, vannak nehéz kérdések

Jövő héten indul a 2020-21-es influenzabeoltási szezon. A vírus terjedése általában február körül tetőzik, az oltásokat azonban mindig ősz közepén kezdik elérhetővé tenni a vakcinagyártók. Így van ez idén is, de a szezon alapvetően különbözhet az előzőektől, átlagosnak semmiképpen sem lesz nevezhető, természetesen a koronavírus-járvány miatt.

Ahogy korábban bemutattuk, Magyarország a világjárványtól mentes években nem teljesít rosszul, de nem is jár az élen az influenza elleni oltásos védekezésben. Annak ellenére sem, hogy az idősek, az egészségügyi és állattenyésztési dolgozók, illetve a krónikus betegek jelentős része díjmentesen veheti fel az oltást (vagyis azt az állam központilag megveszi helyette, és az egészségügyi ellátórendszeren keresztül térítésmentesen biztosítja).

Számolásunk szerint Magyarországon évente 3,5-4 millió ember kaphatna díjmentesen oltást, de az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) „csak” 1,3 millió adagot szokott megrendelni, ráadásul ennek több mint 40 százaléka el sem fogy.

Idén azonban két fontos tényező biztosan meg fogja változtatni ezeket a számokat:

A koronavírus-járványban világszerte a csapból is az folyik, hogy ha lehet, ne növelje senki a saját egészségügyi kockázatát egy esetleges kettős (koronavírus + influenza) fertőzéssel, vagyis az influenzát egy oltással vegye ki a képletből.
Másrészt Orbán Viktor miniszterelnök már jóval a szezon kezdete előtt magához vette annak a bejelentésnek a népszerűségét, hogy idén mindenkinek díjmentes lesz a vakcina.

Az ÁNTSZ-től és a szakminisztériumtól megkérdeztük, hogy miután nyáron a déli féltekén az influenzajárvány szinte elmaradt, idén milyen erős influenzaszezonra és mekkora keresletre számítanak, hány darab oltóanyagot rendeltek és honnan, de a cikkünk megjelenéséig eltelt két hét alatt válaszokat nem kaptunk.

A kormányzati kommunikáció az általános díjmentesség mellett eddig csak egy további információt látott jónak közölni a lakossággal: az állami beszerzésű vakcina október 20-tól lesz elérhető.

Mindehhez azonban érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen a magyar vakcinapiac, mert az nem teljesen szokványos. Magyarországon ugyanis minden évben két vakcina szokott lenni a piacon, az egyiket a magánszemélyek tulajdonában lévő Fluart Kft. gyártja Pilisborosjenőn, a másikat pedig a francia gyökerű Sanofi gyógyszeróriás oltóanyag-termelő ága, a Sanofi-Pasteur.

Az ÁNTSZ mindig a magyar vakcinából rendel (évente 1,3 millió darabot), és ez az oltásmennyiség nem a hagyományos kereskedelmi csatornákon keresztül jut el az emberekhez, hanem a felek közötti egyedi szerződéseknek megfelelően.

Ezzel szemben a francia vakcina

egyrészt egészen eltérő módszerrel készül,
másrészt ugyanazt a kereskedelmi utat járja be, mint a többi gyógyszer: a gyártótól a nagykereskedőn át a patikáig megy, a fogyasztói árát pedig végső soron a patikák egymás közötti versenye határozza meg.

Természetesen a magyar oltás is kapható a díjmentes körön kívül, vagyis végső soron egy átlagos szezonban két, egymással párhuzamosan futó szál van: a magyar és a francia oltás versenyzik egymással a patikákban, miközben az állami díjmentes programban csak a magyar érhető el. Ez a helyzet fog most leegyszerűsödni arra, hogy lesz az ingyenes magyar vakcina és a fizetős francia.

Természetesen mindkettő vényköteles termék, ezért az érdeklődőknek minden esetben a (házi)orvosnál kell kezdeniük a beszerzést, és az átlagos években az szokott lenni a gyakorlat, hogy aki jogosult az ingyenes magyar vakcinára, annak a rendelőben rögtön be is adják, hiszen az oda előre telepített készletből veszik ki az oltást. Így alapesetben nem kell elzarándokolni a patikába és visszamenni a rendelőbe. A francia oltás viszont csak patikán vagy magánoltóhelyen keresztül érhető el (értelemszerűen pénzért).

Most az lesz a fő kérdés, hogy az állam által megrendelt mennyiség (amelyről egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi) elég lesz-e, illetve már most van-e annyi a rendelőkben, amennyi a kezdethez szükséges.

Az oltásért ugyanis a jövő héttől roham várható.

A kormányzati kommunikáció teljes hiányában ezt leginkább onnan tudjuk, hogy a fizetős oltás iránt hatalmas már az előzetes érdeklődés is. A piaci szereplők arra számítanak, hogy hiába lesz mindenkinek ingyenes a magyar vakcina, még ennek ellenére is rengetegen fogják náluk megvásárolni az 5-6 ezer forintosra várható francia oltást.

A Sanofi termékének egyik nagykereskedője, a Hungaropharma azt mondta nekünk, hogy a termék e hét végére vagy a jövő hét elejére a gyógyszertárakban lesz. Feller Antal vezérigazgató azt mondta, a Sanofi-Pasteur oltásából évente egy nagyságrenddel kevesebb fogy, mint az állam által megrendelt magyarból, de idén próbáltak a lehetőségekhez képest az átlagosnál többet rendelni.

Ez egyébként nem feltétlenül egyszerű dolog. A magyar hivatalokkal ellentétben a polgárokkal egészen sok információt megosztó osztrák egészségügyi minisztérium honlapján például elmagyarázzák, hogy a 2020-21-es szezonra vonatkozó vakcinarendeléshez 2019 nyarán kellett leadniuk a várható darabszámot, mert az oltások gyártása és logisztikája hosszas, bonyolult folyamat.

Az osztrák tárcánál el is ismerik, hogy Ausztriában a lakosságnak kevesebb mint 10 százaléka szokta oltatni magát, és 2019 nyarán még a most induló szezonra is ennek megfelelően adták le az előzetes megrendelést (náluk nincs hazai gyártás, csak a Sanofitól vásárolnak). Ám a koronavírus-járvány miatt ezt ők is kénytelenek voltak megemelni, és sikerült 60 százalékos többletet rendelniük, így összesen 1,25 millió darab lett az idei kontingens. Majd elég önkritikusan megjegyzik:

nem tudják megjósolni, hogy ez elég lesz-e.

Visszatérve Magyarországra: egy magánoltóhelyen azt mondták nekünk, hogy az előzetes kereslet óriási a fizetős vakcina iránt. Ez annyira igaz, hogy van olyan hely, ahol 5 ezer forintért adják csak a beoltási időpont foglalási lehetőségét, majd az előjegyzett pácienseknek az oltást a patikai ár alatt ígérik, de az összesített ár így is durván 10 ezer forint körül lesz.

Mivel a magyar oltás a kormányzati ígéret szerint október 20-án indul, így szinte egyszerre válik elérhetővé a franciával, és idén szokatlanul érdekes választási lehetőséget eredményez: vagy a díjmentes, azonnal helyben beadható magyart választja valaki, vagy a recept birtokában inkább kiváltja a franciát, és visszamegy a rendelőbe, esetleg a magánoltópontok egyikénél oltatja be magát.

Az ÁNTSZ és az EMMI egyébként nem válaszol arra a kérdésre sem, hogy a várhatóan nagy kereslet miatt idén is elégségesnek tartja-e azoknak a pontoknak a számát, ahol a díjmentes magyar vakcina beadható, vagy esetleg bővíti ezek körét. Ha nem, akkor a háziorvosoknak kell majd nagyobb forgalommal számolniuk, az egészségügyi rendszernek pedig azzal, hogy a rendelők várótermeibe a szokásosnál több egészséges (oltásra jelentkező) pácienst terelnek be, éppen világjárvány idején.

Laikus szemmel nagyon

fontos kérdés lehet még, hogy a beoltáshoz szükség lesz-e negatív koronavírustesztre.

Az influenzaoltás beadásakor átlagos években a beadó szakszemélyzet a protokoll szerint kikérdezi a pácienst arról, hogy van-e bármilyen betegségre, megfázásra utaló tünete, mert ha van, akkor az oltást általában el szokták halasztani.

Amikor erre rákérdeztünk egy magánoltóhelyen, azt mondták, hogy idén sem lesz ez másként, azaz tünetes pácienst nem fogadnak. Persze minden évben megvan annak a (feltehetően elenyésző mértékű) kockázata, hogy valaki tünetmentes, de beteg, és úgy adatja be magának az oltást, ám ez a kockázat idén egészen más dimenziót ölt. Kérdés, hogy egy tünetmentes koronavírus-fertőzött beoltása milyen kockázatokat hordoz.

Az ÁNTSZ és a minisztérium erre a kérdésünkre sem válaszolt. Mivel a beoltás az ígéretek szerint október 20-tól indul, és az oltóhelyek nem tudnak arról, hogy külön protokoll lépne életbe, cikkünk megjelenésekor az tűnik valószínűnek, hogy nem lesz ilyen. Vagyis marad a szokásos mértékű elővigyázatosság.