Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2020. augusztus 25. 17:51 Élet

Ez a járvány nem csökkenti az egyenlőtlenségeket

(A szerzők a Rajk Szakkollégium tagjai.)

Széles tömegeket megmozgató háborúk, a hatalmi berendezkedést alapjaiban megváltoztató forradalmak, államok összeomlása és megszűnése, valamint jelentős sokaságot érintő, gyakran halálos kimenetelű járványok – négy különböző, mégis hasonlóképpen negatív jelenség, amelyek leírásában ritkán szerepel az életszínvonal javulása vagy a társadalmi egyenlőtlenség csökkenése. Walter Sheidel stanfordi professzor szerint mégis épp ez a négy esemény képes hosszú távon is kimutatható módon hozzájárulni a népesség különböző rétegei közötti egyenlőtlenség csökkenéséhez.

A linkelt interjúban ő amellett érvel, hogy békés eszközök – mint például az oktatásra fordított kiadások növelése -, vagy az átlagemberek életét megnehezítő, kisebb gazdasági válságok és sokkok nem képesek érdemben csökkenteni a legkiszolgáltatottabb rétegek lemaradását. Az országok döntéshozóinak intézkedései csak nagy megrázkódtatásokat követően bizonyultak eredményesnek ebből a szempontból:

  • a háború költségeinek fedezése érdekében gyakran különadó sújtotta a leggazdagabb réteget, és jelentősen megemelkedett a munkaerő költsége a tőkééhez képest;
  • a forradalmakra erőteljes kollektivizálás jellemző, a gazdagoktól begyűjtött vagyon pedig lehetővé teszi a bérek és az árak meghatározását*bár ez kollektivizálás nélkül is elő szokott fordulni;
  • egy állam összeomlásakor mindenki szegényebbé válik, de a tehetősebbek egyszerűen többet veszíthetnek;
  • pandémiák esetében pedig a népesség drasztikus csökkenése miatt megemelkedik a munkaerő ára, ezáltal leértékelve a tőke szerepét.

A Scheidel által az apokalipszis lovasaihoz hasonlított négy jelenség napjainkban leginkább releváns pontja a területileg és társadalmilag is széleskörűen elterjedt járványoké, a tavaly decemberben azonosított COVID-19 megbetegedés ugyanis rövid idő alatt a világ gyakorlatilag összes országába eljutott, és globális szinten egyelőre nem látszik a vége.

Több oka is van annak, hogy miért nem várható, hogy napjainkban hasonló események – köztük a koronavírus-járvány – következményei enyhítsék az utóbbi évtizedekben ismét növekedésnek induló egyenlőtlenség problémáját. Ugyan továbbra is megvan a lehetőség a különböző betegségek gyors elterjedésére, a megváltozott körülmények következtében viszont az eddig kifejtett hatások adott esetben elmaradhatnak, megváltozhatnak. A társadalmak rendkívül szoros összeköttetésének köszönhetően – noha a vírus gyors elterjedése is részben ennek tudható be – viszonylag sok ember elvesztése sem okozna visszafordíthatatlan károkat a gazdaságok stabilitásában. Egy ilyen járvány esetében a technológiai fejlettség – azon belül is különösen az automatizáció – miatt hosszú távon akár még növekedhet is az egyenlőtlenség.

Tőzsdei hatások

Rövid távú volatilitásától eltekintve a tőzsdék mozgása nagy mértékben követi a gazdaság általános teljesítményét. A koronavírus-járvány terjedésének következtében a kedvezőtlen kilátások bizonytalanságba sodorták a befektetőket, ezáltal rövid időn belül drasztikus mértékben estek a tőzsdék indexei.

Egy az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a magasabb jövedelemmel rendelkezők jóval nagyobb valószínűséggel fektetnek be részvénypiacon, mint az alacsonyabb jövedelmi szinten lévők. A befektetői hajlandóságra hatással van továbbá az iskolázottság is, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők – akik valószínűleg kevesebbet is keresnek – nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a részvénypiac működése igazságtalan, illetve kevésbé biztosak abban, hogy lesz elég megtakarításuk nyugdíjas éveikre.

 

Mivel a különböző jövedelmi szinten lévők máshogy viszonyulnak a tőzsdei befektetésekhez, a részvénypiacok teljesítménye inkább a jobb anyagi helyzetben lévők vagyonát, jövedelmét befolyásolja. Amennyiben a részvényindexek értéke növekszik, a gazdagabb rétegek vagyona is növekszik, ha pedig csökkenek a részvényárak, a vagyon is csökken.

A COVID-19 terjedése és az ennek megfékezésére tett lépések hatására a világ tőzsdeindexei rendre beszakadtak. Nem volt ez másképp a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexével, a BUX indexszel sem.

 

Az index értéke február 19-én még közel volt a korábbi csúcsához, majd négy hét leforgása alatt 36 százalékos csökkenésével sokéves mélypontra esett vissza. A már említett kutatás eredményei alapján a tőzsdei visszaesés a felsőbb vagyoni rétegek helyzetére volt jelentős hatással. Ők a csökkenés következtében közelebb kerültek az alsóbb rétegekhez, amelyek jövedelmét, vagyonát nem befolyásolta jelentősen a tőzsdeindex változása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.

Elbocsátások

Korábban a járványok egyenlőtlenséget csökkentő jellemzői közé tartozott, hogy az elhalálozó emberek munkaerő-piaci hiánya növelte a munkaerő árát, így a tőke jelentősége visszaszorult. Ezáltal az alacsonyabb bérszinten alkalmazottak több jövedelemhez jutottak, míg a tőketulajdonosok kevesebbhez. A COVID-19 esetében azonban más a helyzet, hisz a járvány halálos áldozatai elsősorban idősebb emberek, akik nincsenek már jelen a munkaerőpiacon, így elhalálozásuk nincs közvetlen hatással az ottani folyamatokra.

Hatnak rá viszont azon vállalatok, amelyek tevékenysége megnehezült vagy ellehetetlenült a járvány miatt bevezetett elővigyázatossági intézkedések miatt. Mivel számos vállalat elbocsátásokkal oldotta meg a fennmaradáshoz szükséges költségcsökkentést, ezért a munkanélküliek száma jelentősen növekedett világszerte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliók élete tört össze, pedig még el sem ért hozzájuk a járványAz egyiptomi varrónő, a kenyai taxis vagy a mexikói vendégmunkás egyaránt ellehetetlenült. Mi lesz ott, ahol nemhogy home office, de víz és szappan sincs?

Összességében valószínűleg súlyosabb csapást mért a járvány nyomán kialakult gazdasági válság az alacsonyabb bevétellel rendelkező rétegekre, hiszen ők sokkal kiszolgáltatottabbak. Munkahelyeik nagyobb valószínűséggel szűntek meg hirtelen a korlátozások következtében, egyhavi bevételük hirtelen kiesése pedig nagyobb hiányt jelent számukra relatív mértékben.

Abszolút értékben látszik, hogy a vagyonosabbak többet veszítettek, ami a két réteg közötti különbséget csökkentette, ám az Egyesült Államokban például ez a tőzsdén keresztüli hatás ideiglenesnek bizonyult, hiszen több tőzsdeindex augusztusban már a járvány előtti csúcsát is megdöntötte. Ez Magyarországon még messze van, és az összesített hatások értékeléséhez sem telt még el elég idő, de egyelőre itt sem látszik, hogy a járvány igazán mérsékelné az egyenlőtlenségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Élet egyenlőtlenség járvány koronavírus vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.