Dömös a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű települése. Az 1100 fős községből közelíthető meg legkönnyebben Magyarország két kedvelt kirándulóhelye, a Rám-szakadék és a Prédikálószék. Hajóállomásáról pedig idén júliustól körbehajózható a Dunakanyar, mindössze 500 forintért.
A hajóállomástól néhány lépésre egy elhagyatott, romos épület áll, az egykori Bergmann Panzió, amelyhez hatalmas udvar tartozik. A főút mellett húzódó területen térdig ér a gaz, az omladozó kerítést ellepték az invazív növények, mint a bálványfa vagy az akác. A kerítést benövő fák között van egy hirdetőtáblányi hely, amely alapján itt valamire 1,377 milliárd forint uniós támogatás jutott.
Az uniós tábla a főútról, mögötte a gazos udvar. Fotó: G7
A kiírás szerint a gazos udvar a “Dunakanyar Látogatóközpont” elnevezésű projektet jelöli, amely a tervek szerint 2019-re készült volna el, de a helyszínen nem láttam nyomát bármiféle fejlesztésnek. Ugyan éppen az elmúlt hónapokban bonyolítottak le egy közbeszerzési eljárást a beruházással kapcsolatban, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) semmit sem árult el arról, hogy mi történt a látogatóközponttal, egyáltalán elkészül-e valamikor.
A legmeghatározóbb ökoturisztikai látványosság
A látogatóközpont ötlete több mint tíz évre nyúlik vissza, a nemzeti park vezetője korábban azt mondta, hogy 2008-ban találtak rá a Dunától száz méterre fekvő, 2,5 hektáros telekre. A terület a magyar állam tulajdonában van, és a DINPI vagyonkezelésébe adtak.
A látogatóközpontot nettó 18,5 millió forintból kezdték el megtervezni 2013-ban. Két évvel később V. Németh Zsolt akkori agrárfejlesztési államtitkár arról beszélt, hogy uniós forrásból tervezik megvalósítani a dömösi beruházást. 2017-ben valóban kapott a projekt 1,38 milliárd forint uniós támogatást, ezt követően egy sajtótájékoztatón mutatták be a terveket.
A bejárásról és a sajtótájékoztatóról készült tv-felvétel
Az akkori ígéretek szerint a látogatóközpontban helyet kap többek között egy interaktív kiállítás a térség élővilágáról, egy 150 fős konferenciaterem, egy tanösvény, egy állatsimogató és egy madárröptető. A nemzeti park ekkoriban azzal számolt, hogy a látogatóközpont a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz, és évi 36 ezer vendéget vártak. A látványterveket ide kattintva vagy ide kattintva lehet részletesebben megismerni.
A sajtótájékoztató idején azzal terveztek, hogy a projekt összköltsége 1,5 milliárd forint lesz*Ez a fenti videóban az egyik diából is látszódik, illetve az EU-s projekteket ismertető hivatalos oldalon is ez szerepel., tehát az EU-tól kapott támogatás szinte teljes egészében fedezné. A látogatóközpont megnyitását pedig 2019 szeptemberére tervezték. Ennek ellenére a támogatás odaítélése után mintegy másfél évig nem történt érdemi előrelépés, csak 2018 szeptemberében írtak ki közbeszerzést a látogatóközpont megvalósítására.
Többszörösére nőtt költségek
A közbeszerzés azonban érvénytelen lett, mivel csak egy ajánlat érkezett be. Tudomásom szerint ez az ajánlat a 1,5 milliárd forintos keret többszöröséért vállalta volna a tervek megvalósítását. Az építőipar ugyanis jelentősen megdrágult az elmúlt években, és a nemzeti park rosszul mérhette fel a megvalósítás költségeit. Tavaly novemberben aztán ismét nekifutottak a közbeszerzésnek, de ekkorra egyszerűsödtek a tervek: például a három épületből egy már nem szerepelt az új kiírásban.
A közbeszerzéseken Vörös József ügyvéd is részt vett, a kiírások alapján tőle lehetett további tájékoztatást kérni az érdeklődőknek. Vöröst több cikkben Mészáros Lőrinc bizalmasaként jellemzik, az ügyvéd földeket is vett Mészáros megbízásából. Vörös a Széchenyi Banknak is volt az igazgatósági tagja, és júniusban gyanúsítottként hallgatták ki a bank hatmilliárd forintos károkozása miatt indult büntetőügyben. Sem a DINPI, sem Vörös nem árulta el megkeresésemre, hogy pontosan mi volt a feladata a látogatóközpont közbeszerzésénél, és hogy hogyan került a projektbe.
A dömösi telek egyik bejárata a főútról nézve. Fotó: G7
Az ajánlattételi határidőt többször is meghosszabbították, és végül július elején közzétették az eljárás eredményét. A látogatóközpont elkészítését három szakaszra osztották – az épületek, a környezetrendezés és a kiállítás kivitelezésére -, és mindegyik részre egy-egy érvényes ajánlat érkezett.
A nyertes ajánlatok összege azonban az egyszerűsítés ellenére is közel hárommilliárd forint, azaz nagyjából kétszerese az EU-s forrásoknak. Az nem egyértelmű, hogy a különbséget milyen forrásból fedezné a nemzeti park. Az intézet egyik munkatársa azt mondta nekem, hogy “a saját forrás bővítése az egyetlen megoldás”, és abban reménykednek, hogy kormányzati támogatást kapnak.
Hivatalosan is megkerestem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, hogy megtudjam, mi okozta a késlekedést, és hogy hogyan látják a projekt jövőjét, de nem válaszoltak a kérdésekre.
