Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. július 24. 17:24 Élet

Meglepő, de a női munkavállalók járnak rosszabbul a robotizációval

Évek óta az érdeklődés középpontjában van a robotizáció, de bármilyen sokat is kutatják ezt a kérdést, azt még kevesen vizsgálták, hogy milyen hatással lehet a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenségekre. Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai legújabb tanulmányukban annak jártak utána, hogy növeli-e az egyenlőtlenséget az automatizáció.

A szerzők 20 európai ország adatait vizsgálták 2006 és 2014 között. A termelő szektorban nézték meg a béreket változását és vetették össze az automatizáció mértékével szintén a termelő szektorban. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy

a nők nagyobb arányban végeznek rutinszerű feladatokat,

így ők kitettebbek a robotizáció negatív hatásainak. Viszont a férfiak inkább végeznek izommunkát, amit szintén egyre könnyebb gépekkel helyettesíteni, tehát nem egyértelmű, hogy az automatizáció melyik irányban befolyásolhatja a nemek közötti jövedelem különbségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAránytalanul a nőkre hárulnak az agyzsibbasztó feladatokA kis erőfeszítéssel járó adminisztratív munkát a csoportok hajlamosak a női tagokra bízni, de vajon kapnak-e így szerepet a fontos feladatokban is?

A vizsgált időszakban nem következett be jelentős változás a nők arányában a különböző iparágakon belül. A nők aránya az oktatásban és kutatásban a legmagasabb. Kevésbé vannak jelen az autó- és fémgyártásban, építőiparban és hasonlókban, azonban a könnyűiparban nagyjából a munkaerő felét teszik ki.

A robotizáció leginkább azokat a szektorokat érintette, ahol a nők kevésbé vannak jelen, az autó- és közlekedésiparban volt a legnagyobb ütemű az ilyen jellegű beruházás, de minden termelő szektorban növekedésben van.

A szerzőknek megfelelően változatos adatokkal tudták elemezni a robotizáció hatását a béregyenlőtlenségre. Az azonos szektorban, azonos beosztásban és azonos nagyságú cégeknél dolgozó hasonló korú nők és férfiak bérezését vetették össze országonként. Ehhez nézték meg, hogy abban a szektorban mennyivel nőtt az egy munkásra jutó robotok száma.

Az eredmények azt mutatták, hogy

ha 10 százalékkal nő a robotok száma, akkor az 1,8 százalékkal növeli a béregyenlőtlenséget,

tehát a női dolgozók járnak rosszabbul. Ez nem magyarázható sem a dolgozók nemi összetételének változásával sem a robotizáció miatti ki- vagy belépésekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkármit is dolgozunk, nem veszik el a robotok a munkánkatLegalábbis francia iparvállalatok 2015 előtti tapasztalatai ezt mutatják.

Az eredmények annak köszönhetők, hogy a közép- és magas beosztású dolgozók bére nő az automatizáció hatására és ezekben a pozíciókban aránytalanul több férfi dolgozik, így végső soron a férfi munkások fizetése nő. Ez viszont azt is jelenti, amit az adatok is alátámasztanak, hogy azokban az országokban,

ahol már korábban sem volt nagy a béregyenlőtlenség, ott a robotizáció hatására sem nőtt meg.

A szerzők összevetették a hatást más egyenlőtlenséget célzó intézkedésekkel. Például a minimálbér bevezetése (brit és német adatok alapján) nagyjából 2 százalékkal tudta csökkenteni a béregyenlőtlenséget. Ez majdnem megegyezik azzal a hatással, amit 10 százalékkal megnövelt automatizáció jelent.

Az eredményekből tehát látszik, hogy a kormányzatoknak nagyon fontos lesz figyelniük arra, hogy a robotizáció nem érint mindenkit egyformán. Emiatt szükséges megfelelő oktatás és felkészítést nyújtani a veszélyeztetetteknek, főleg a nőknek és az alacsony beosztásban dolgozó férfiaknak, hogy enyhítsék az automatizációból származó negatív hatást.

Élet jövedelmi egyenlőtlenség nemek közötti egyenlőség női fizetések robotizálás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.