Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. július 24. 17:24 Élet

Meglepő, de a női munkavállalók járnak rosszabbul a robotizációval

Évek óta az érdeklődés középpontjában van a robotizáció, de bármilyen sokat is kutatják ezt a kérdést, azt még kevesen vizsgálták, hogy milyen hatással lehet a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenségekre. Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai legújabb tanulmányukban annak jártak utána, hogy növeli-e az egyenlőtlenséget az automatizáció.

A szerzők 20 európai ország adatait vizsgálták 2006 és 2014 között. A termelő szektorban nézték meg a béreket változását és vetették össze az automatizáció mértékével szintén a termelő szektorban. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy

a nők nagyobb arányban végeznek rutinszerű feladatokat,

így ők kitettebbek a robotizáció negatív hatásainak. Viszont a férfiak inkább végeznek izommunkát, amit szintén egyre könnyebb gépekkel helyettesíteni, tehát nem egyértelmű, hogy az automatizáció melyik irányban befolyásolhatja a nemek közötti jövedelem különbségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAránytalanul a nőkre hárulnak az agyzsibbasztó feladatokA kis erőfeszítéssel járó adminisztratív munkát a csoportok hajlamosak a női tagokra bízni, de vajon kapnak-e így szerepet a fontos feladatokban is?

A vizsgált időszakban nem következett be jelentős változás a nők arányában a különböző iparágakon belül. A nők aránya az oktatásban és kutatásban a legmagasabb. Kevésbé vannak jelen az autó- és fémgyártásban, építőiparban és hasonlókban, azonban a könnyűiparban nagyjából a munkaerő felét teszik ki.

A robotizáció leginkább azokat a szektorokat érintette, ahol a nők kevésbé vannak jelen, az autó- és közlekedésiparban volt a legnagyobb ütemű az ilyen jellegű beruházás, de minden termelő szektorban növekedésben van.

A szerzőknek megfelelően változatos adatokkal tudták elemezni a robotizáció hatását a béregyenlőtlenségre. Az azonos szektorban, azonos beosztásban és azonos nagyságú cégeknél dolgozó hasonló korú nők és férfiak bérezését vetették össze országonként. Ehhez nézték meg, hogy abban a szektorban mennyivel nőtt az egy munkásra jutó robotok száma.

Az eredmények azt mutatták, hogy

ha 10 százalékkal nő a robotok száma, akkor az 1,8 százalékkal növeli a béregyenlőtlenséget,

tehát a női dolgozók járnak rosszabbul. Ez nem magyarázható sem a dolgozók nemi összetételének változásával sem a robotizáció miatti ki- vagy belépésekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkármit is dolgozunk, nem veszik el a robotok a munkánkatLegalábbis francia iparvállalatok 2015 előtti tapasztalatai ezt mutatják.

Az eredmények annak köszönhetők, hogy a közép- és magas beosztású dolgozók bére nő az automatizáció hatására és ezekben a pozíciókban aránytalanul több férfi dolgozik, így végső soron a férfi munkások fizetése nő. Ez viszont azt is jelenti, amit az adatok is alátámasztanak, hogy azokban az országokban,

ahol már korábban sem volt nagy a béregyenlőtlenség, ott a robotizáció hatására sem nőtt meg.

A szerzők összevetették a hatást más egyenlőtlenséget célzó intézkedésekkel. Például a minimálbér bevezetése (brit és német adatok alapján) nagyjából 2 százalékkal tudta csökkenteni a béregyenlőtlenséget. Ez majdnem megegyezik azzal a hatással, amit 10 százalékkal megnövelt automatizáció jelent.

Az eredményekből tehát látszik, hogy a kormányzatoknak nagyon fontos lesz figyelniük arra, hogy a robotizáció nem érint mindenkit egyformán. Emiatt szükséges megfelelő oktatás és felkészítést nyújtani a veszélyeztetetteknek, főleg a nőknek és az alacsony beosztásban dolgozó férfiaknak, hogy enyhítsék az automatizációból származó negatív hatást.

Élet jövedelmi egyenlőtlenség nemek közötti egyenlőség női fizetések robotizálás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. szeptember 21. 12:38 Élet

A könyvesboltból eltűnnek a „csak nézelődők”, de a piac megy előre

Tízéves könyvkiadási csúcs dölt meg 2020-ban, a pandémia begyűrűzésének és a boltzárak évében.

Stubnya Bence
2021. szeptember 16. 13:11 Élet

Az otthonról dolgozók kétszer akkora eséllyel szaladnak bele hatnapos munkahétbe

Szlovákiában például már törvényt is hoztak annak érdekében, hogy ne lehessen negatív következménye, ha valaki nem elérhető online a munkaidején kívül.

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.