Ritkán merül fel az emberben a nyaralás tervezgetése közben, hogy utazásával munkahelyek megmentéséhez járul hozzá, most viszont ez a narratíva kezd egyre erősebbé válni az Európai Unióban. A turizmus olyan meghatározó ágazattá vált az elmúlt évtizedekben, hogy több országot súlyos gazdasági csapással fenyegeti, ha egy világjárvány során nem mennek el tömegek a tengerpartokra.
Az Európai Unió a világ első számú utazási célpontja, a turizmus 40 százaléka ide irányul. Az EU munkavállalóinak 12 százaléka dolgozik az idegenforgalomban, több déli országban ez az arány a 20 százalékot is eléri. A Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) adatai alapján Horvátországban és Görögországban a gazdaság több mint ötödét teszi ki a turizmus. A nem uniós európai országok közül Albánia, Izland és Montenegró is több mint 20 százalékban függ a turizmustól.
Korábban is felmerült például a plexifalak közötti napozás vagy a turistafolyosók létrehozása, az Európai Unió pedig a múlt héten egyértelműen állást foglalt a turizmus újraindítása mellett. Az Európai Bizottság azt javasolta tagállamainak, hogy fokozatosan nyissák meg határaikat a turizmus érdekében.
Az EU célja az, hogy az emberek úgy menjenek el nyaralni és tartsák életben a turizmust, hogy attól ne váljon kezelhetetlenné a járványhelyzet. Ez nyilvánvalóan számos korlátozással járhat, amelyeket előre vetít az elmúlt hétvége Görögországban. A járványt eddig viszonylag jól megúszó országban több helyen mértek 40 fokos hőségét, és több mint ötszáz strandot nyitottak meg számos megkötéssel.
Ezek közé tartozik, hogy ezer négyzetméteren belül egyszerre negyvenen tartózkodhatnak. A napernyők között négyméteres távolságnak kell lennie, a bárszékek között másfél méternek. Zenét nem játszhatnak a tengerparti bárokban. Az éttermekben a székeket mindenki után fertőtleníteni kell, ételt csak elvitelre lehet venni, alkohol pedig nem árulnak. A strandolókat rendőrök és közterület-felügyelők ellenőrzik, a távolságtartást megszegőket közel 400 ezer forintnyi euróval büntethetik.
Athéni strand a hétvégi újranyitás után. Fotó: AFP
Mivel Görögországban jóval enyhébb volt a járvány, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban, a görögök abban bíznak, hogy nagyobb szeletet tud hasítani a szűkülő európai tortából. A nyitás azonban így is fokozatos lesz, a szállodák csak június 1-jétől nyithatnak ki, a nem állandó szállások pedig csak júliustól.
Olaszország a tervek szerint június 3-án oldja fel az utazási korlátozásokat, Spanyolországban pedig arra számítanak, hogy június végéig történhet meg ez. Spanyolországban május közepén kezdték el feloldani az utazási korlátozásokat, jelenleg két hét karanténba kell vonulnia a beutazóknak.
Az EU-ban a turizmustól leginkább függő Horvátország jelenleg nem enged be külföldieket. Az eddigi nyilatkozatok szerint Horvátország lényegében országspecifikusan engedne be turistákat: elsőként a hozzá hasonlóan kevésbé fertőzött országokból fogadna vendégeket, mint Csehország, Magyarország, Németország vagy Szlovénia.
Németország és Ausztria is fokozatosan nyit meg határokat, ők a tervek szerint június 15-én szüntetnék meg teljesen a határzárat. Franciaország is várhatóan korlátozottan lesz látogatható június közepéig. Lengyelország azonban Horvátországhoz hasonlóan inkább a kevéssé fertőzött országok turistáival számol. Június közepéig nem engedne be nyugatiakat, inkább a belföldi és a kelet-európai turistákra alapoz.
