Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. május 17. 13:16 Élet

Nem biztos, hogy érdemes kávét inni a fontos megmérettetéseink előtt

Évente több mint 160 millió zsáknyi kávét (9,6 milliárd kilogramm) fogyasztunk el, de ez a szám folyamatosan növekszik. Ezzel a kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Ennek egyik fő oka (bár nem a legfontosabb) a koffein, ami a kávézók szerint segíti őket, hogy jól teljesítsenek. Kolumbiai kísérleti közgazdászok annak jártak utána, hogy vajon valóban növeli-e a szellemi teljesítményt a kávéfogyasztás?

A kutatásban a közgazdászok saját diákjaikkal kísérleteztek. Éles vizsgahelyzetben tesztelték, hogy hogyan változik a diákok teljesítménye a kávéfogyasztás hatására. A 174 fős csoportot két részre osztották, a fele kávét kapott, a másik fele mentateát (amiben semennyi koffein nem található). Természetesen senkinek sem volt kötelező meginni egyik italt sem és jutalmat sem kaptak érte, ha megtették. A vizsga végén viszont feljegyezték, hogy melyik résztvevő hány milliliter kávét fogyasztott el, hogy jól tudják mérni a koffein okozta hatást.

Hogy a kísérletet semmi se zavarja, szombatra tették a vizsgát, így nem volt aznap senkinek sem másik órája, sem vizsgája, amire készülnie kellett volna. A diákok kitöltöttek egy kérdőívet a kávézási és más szokásaikról, illetve egy teljesen értelmetlen kifejtős kérdésre is válaszolniuk kellett, amiben a kedvenc közgazdaságtani témájukról kellett írni. Mindezt csak azért, hogy elteljen elég idő a kávé elfogyasztása és a vizsga kezdete előtt, így fel tudjon szívódni a bevitt koffein mennyiség.

A vizsgát is úgy állították össze, hogy

a kávé emlékezetre és összetettebb szellemi tevékenységekre gyakorolt hatását is tesztelni tudják,

így a feladatsor egyik felének megválaszolásához csak arra volt szükség, hogy felidézzék a tanultakat, míg a másikban teljesen új feladatokkal találkoztak, amiket a megszerzett tudás alkalmazásával tudtak megoldani.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kávét fogyasztó diákok tesztje nem lett jobb, sőt átlagosan kevesebb pontot értek el, mint az a csoport, akik teát fogyasztottak. A két csoport a kontrollváltozók alapján megegyezett, így feltételezhető, hogy az eredményekben megjelenő különbségek a koffeinbevitel hatására jelentkeznek.

A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy mi állhat a jelenség mögött. Először is azt nézték meg, hogy a memóriára hagyatkozó résznél vagy az összetettebb feladatok megoldásánál teljesítettek-e rosszabbul a diákok. Azokon a feladatokon, ahol csak emlékezni kellett a tananyagra, átlagosan ugyanannyi pontot vesztett mindkét csoport, bár itt a szórás is kisebb volt, mivel ezek a feladatok alapból könnyebbek voltak.

Amikor azonban komplex feladatokat kellett megoldani a megszerzett tudás segítségével, akkor

jóval rosszabbul teljesítettek azok, akik a vizsga előtt kávét fogyasztottak.

Ez elég meglepő, hiszen az emberek többsége pont azért fogyaszt kávét vizsga előtt, hogy az ellenkező hatást érje el. A diákok közül 24 százalék minden nap fogyaszt kávét, de további 15 százalék mondta azt, hogy a délelőtti vizsgák előtt ő is mindig iszik.

A kutatók ezért még egy lépéssel tovább mentek az elemzésben és azt is megvizsgálták, hogy milyen kölcsönhatás van a kávézási szokások és a kávé hatása között a kísérleti alanyokon. Arra jutottak, hogy valójában

azoknak a diákoknak csökkent számottevően a teljesítménye, akik egyébként nem kávéznak,

de most mégis ittak a kávéból. Közülük néhányan be is számoltak kézremegésről, ami néha még az igazán veterán kávéfogyasztókkal is megesik.

Az tehát biztosan látszik, hogy aki nem szokott kávézni, az semmiképp se kezdje el fontos vizsgák vagy munkahelyi megmérettetések előtt, mert pont fordított hatást fog elérni, amiatt, hogy a szervezete nincs hozzászokva.

De mi van azokkal, akik minden nap kávéznak, mégis valamiért nem jutnak hozzá a napi adagjukhoz? A kísérletben résztvevők

közül, akik saját bevallásuk szerint minden nap kávéznak, de a vizsga napján ezt mégsem tették meg, majd a kísérletben is a kontroll csoportba kerültek, azok rosszabbul teljesítettek

azoknál, akik ugyanúgy rendszeres kávéfogyasztók és aznap is így vagy úgy fogyasztottak valamennyi kávét.

Ha tehát már megszokta a szervezetünk, hogy egy kávéval nyitjuk a napot, akkor viszont negatív következményei lesznek, ha azt mégis pont akkor akarjuk elhagyni, amikor igazán szükség van a szellemi teljesítményünkre.

Az eredmények újdonsága, hogy éles helyzetben még nem tesztelték kutatók a kávé és ezáltal a koffein hatását a szellemi teljesítményre. Más körülmények között folytatott kísérletek egyébként elég ellenmondó eredményekre jutnak, ezért a kávé hatását érintő kérdéseket még nem tekinthetjük megválaszoltaknak. Az viszont biztos, hogy nem érdemes csak a teljesítmény fokozásáért elkezdeni fogyasztani, bár a többség egyénként is inkább az élmény miatt teszi ezt.

Élet kávé kísérleti közgazdaságtan koffein teljesítmény Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.