Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. április 2. 18:51 Élet

Ahogy terjed a járvány, úgy lesz egyre nehezebb tesztelni

A járványok elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha minden eszközt bevetünk, ami ehhez szükséges. Ha ezek közül csak az egyiket is hanyagoljuk, akkor a többi eszköz sem fog sokat érni. Az intézkedések három fő csoportjáról van szó:

  1. A fertőzöttek felkutatása, azonosítása és elkülönítése. Ehhez jól kidolgozott protokollok kellenek, főleg a folyamat legelején, amikor felbukkan a betegség. Ezen a téren szervezettséggel és a jó nemzetközi példák eltanulásával viszonylag kis befektetéssel rövid távon is sikereket lehet elérni.
  2. Az ember-ember érintkezések ritkítása. Ezt szolgálják a jó ütemben meghozott utazási korlátozások, határzárak, kijárási tilalmak, iskola- és boltzárak. A célja a járványgörbe laposítása.
  3. Egészségügyi kapacitások növelése. Különösen a sürgősségi ellátásban rendelkezésre álló ágyak számát kell növelni. Ehhez szükség van képzett egészségügyi dolgozókra, és különböző technikai feltételekre (lélegeztető gépek, megfelelő védőfelszerelés) – ami azt is jelenti, hogy a járvány idején már nehéz módosítani ezeken az adottságokon.

A nemzetközi sajtóban alapvetően a legelső, tehát a tesztelés kapta a legnagyobb figyelmet. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a világ egyik leggazdagabb országában és szuperhatalmában, az Egyesült Államokban óriási problémák voltak a teszteléssel, a betegség sokáig észrevétlenül terjedt az országban, és mire észbe kaptak, már nagyon nehéz lefojtani a járványt.

A tesztelésnek főleg a járvány legelején van fontos szerepe. Ebben a szakaszban még fel lehet tárni a kapcsolatokat alaposabban, és a tesztek elvégzéséhez is van kapacitás. A gyanús eseteket karanténba lehet helyezni, és ekkor még sokkal jobban is lehet ezek betartását ellenőrizni.

A gyors fellépésnek azért olyan nagy a szerepe, mert a koronavírust a legtöbb kutatás szerint rövid időn belül 2-3 embernek is továbbadja egy átlagos fertőzött. Mivel a fertőzöttek egy jelentős része egyáltalán nem mutat olyan tüneteket, ami miatt orvosi kezelésre szorulnak, még fontosabb egy-egy fertőzött felfedezésekor, hogy a vele kapcsolatba kerülteket felkutassák és elkülönítsék.

Bár sokszor úgy tűnhet egy-egy híradás kapcsán, hogy óriási különbségek vannak az országok között a tesztelésben, a számok alapvetően azt mutatják, hogy néhány kivételtől eltekintve igen hasonló módszereket alkalmazhatnak az egyes egészségügyi rendszerekben. Az azonban jól látható az Our World in Data gyűjtéséből, hogy azok az országok vannak a legreménytelenebb helyzetben, ahol keveset tesztelnek. Olaszország, Spanyolország lógnak ki leginkább a trendből, illetve a mára a legtöbb esetet mutató Egyesült Államok. 

Ebben az összevetésben Magyarország látszólag nem áll rosszul, az átlagnál több teszt jut egy azonosított betegre.

De ez nem mond sokat, mivel az összefüggés a tesztelés és az esetszám között nem olyan egyértelmű. Az elvégzett tesztek száma befolyásolja az azonosított fertőzöttek számát (hiszen ha nem tesztelnek eleget, akkor nem találják meg a fertőzötteket).

Ugyanakkor az azonosított fertőzöttek száma is hatással van az elvégzett tesztekre: ha nem találják meg a beteget, akkor nem tudnak végigmenni azokon, akikkel kapcsolatba léptek. Ráadásul amikor már egy nagyobb kitörésről van szó – mint az USA vagy Olaszország esetében -, akkor könnyen túlterhelődhet a tesztelési kapacitás, és eleve könnyebb általános karantént elrendelni, mint egyenként megkeresni a fertőzötteket.

Könnyen adódik a kérdés, hogy miért nem tesztelnek akkor még többet minden országban? A válasz az, hogy azért, mert nem lehet.

A területen vezető svájci Roche gyógyszercég vezetője szerint egyszerűen nincsen akkora kapacitás, amivel mindenkit az ideálisnak megfelelően lehetne tesztelni. A Handelszeitungnak adott virtuális sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a gyógyszercégek havonta legfeljebb néhány tízmillió darabban tudnak ilyen PCR tesztekhez szükséges eszközöket szállítani. (Hogy hogyan működik egy ilyen PCR-teszt, azt itt magyaráztuk el.) A Find nevű diagnosztikai szervezet kimutatása szerint eddig az egész világon összesen 5,7 millió koronavírus tesztet végeztek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak most kezdjük felpörgetni a tesztelést, és érthetetlen titkolózás van ekörülIndokolatlan, misztikus felhő lengi körül Magyarországon a koronavírus teszteket, mintha bonyolult és drága lenne az eljárás, pedig egyáltalán nem az. Csak csinálni kellene.

Ez azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer sem lehetne egy nagyobb ország minden állampolgárát letesztelni. Ezért mindenhol célzottan kell használni ezeket az eszközöket.

A WHO főigazgatója így foglalta össze, hogy hogyan nyerhetjük meg a harcot a koronavírussal szemben:

A győzelemhez a vírust agresszív és célzott taktikával kell megtámadnunk – minden gyanús esetet tesztelni kell, minden megerősített esetet izolálni és ápolni, valamint minden közeli kapcsolatot fel kell kutatni és karanténba kell helyezni.

A szűk kapacitások miatt a WHO ajánlásai is tartalmazzák, hogyan kell priorizálni a teszteket.

Bármennyire is jó lenne tehát tömegesen letesztelni az egész lakosságot, ez a kapacitáskorlátok miatt lehetetlen. A PCR-teszteket a veszélyeztetett foglalkozásban lévőkre – egészségügyi dolgozók, emberekkel más miatt sokat érintkezők – és az azonosított fertőzöttek kapcsolataira kell tartogatni.

A tömeges (vagy véletlenszerű lakossági) tesztelés inkább tudományos célokat szolgál, hogy utólag fel tudjuk mérni, hány embert fertőzött meg egy-egy járvány. A gazdasági élet újrakezdése szempontjából is fontos lesz felmérni, hogy a társadalom mekkora részére terjed ki az immunitás. Ehhez azonban nincs feltétlenül szükség a drága, munkaigényes PCR-tesztekre, sokkal olcsóbb antitest gyorstesztekkel meg lehet majd oldani. 

A Find nevű diagnosztikai szervezet szerint a világon 126 cég állít elő PCR teszteket. Közben sok új fejlesztés is zajlik, de kétséges, hogy ezek a következő hetekben-hónapokban a piacra kerülhetnének, vagy hogy mennyire lesznek pontosak.

A szűk kapacitások fényében nem olyan meglepő, hogy mint korábban írtuk, a magyar protokoll elsőre igen szűken határozta meg a tesztelendő célpontok körét. Nemzetközileg mégsem lógunk ki túlzottan a sorból.

Mivel nemzetközi összevetésére csak egy-egy időpillanatra érhetők el adatok, érdemes a régió országaiban alaposabban megvizsgálni a teszteléseket. A március 23 és 29 közti hét adatait gyűjtöttük össze a hivatalos állami forrásokból, illetve, mivel Magyarország esetében nincs ilyen, ehhez a Koronamonitor adatit használtuk.

Az átlagosan naponta elvégzett tesztek számát 1 millió főre számítva Szlovákia és Magyarország elmarad a térség többi országától. Ugyanakkor ezekben az országokban lakosságarányosan jóval kevesebb fertőzöttet azonosítottak, így a meglévő protokoll szerint kevesebb egyértelmű célpontot tudtak tesztelni (például az új betegek kapcsolatait).

 

Jól látható, hogy Ausztriában, ahol sokkal gyorsabban terjedő szakaszba ért már a járvány, nem győzik a tesztelésekkel, ott már ötnél is kevesebb teszt jut egy új betegre. 

A járvány felfutása a tesztelési kapacitásokat is próbára állítja. Minél több új eset van, annál nehezebb megfelelő erőforrást találni minden kapcsolat felderítésére és ezek tesztelésére. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a régióban a már legtöbb, vasárnap 8536 igazolt megbetegedést számláló Ausztriában már minden ötödik tesztelt pozitív mintát adott, míg a félezernél kevesebb beteget számláló Szlovákiában és Magyarországon csak minden 28.

 

A régiónk országaiban a járvány és a tesztelés terjedését összehasonlítottuk a dél-koreai adatokkal is. Lakosságarányosan az látható, hogy a magyar és lengyel mintázat igen hasonlít a sikeres ázsiai országéhoz, míg Ausztria esetében sokkal gyorsabb a járvány terjedése.

 

A térség országai tehát még Dél-Koreánál is gyorsabban reagáltak a tesztelésekben, a vírus megjelenését megelőzően is már teszteltek. Ahogy a fenti grafikonon látható, Dél-Korea abban volt különleges, hogy a 2. és 3. héten, a járvány felpörgése után végeztek kifejezetten sok tesztelést. A térség országai pedig hasonló szinten állnak a fontos tesztelésekben, mint Dél-Korea, az erősen lemaradó Ausztria kivételével. 

A már említett Find szervezet adatbázisában is elérhetők a tesztelési adatok, az alábbi felületen (a jobb felső sarokra kattintva lehet az adatokat elérni):

Élet koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.