Jellemzően nem sokáig marad titokban az amerikai pénzügyi rendszer szívében, a Wall Streeten, ha egy befektetési alap több tízmilliárd dollárt mozgat. Arról mégis csak tavaly jelentek meg az első érdemi információk, hogy több mint 50 év alatt a mormon egyház befektetési alapja olyan hatalmasra nőtt, hogy az általa kezelt vagyon jelenleg valószínűleg már jó eséllyel a 100 milliárd dollárt is meghaladja, ami jelenlegi árfolyamon a magyar GDP nagyjából kétharmada.
A mormon felekezetek közül a legnagyobbról, a világszerte 16 millió követővel rendelkező, Magyarországon is aktív Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról van szó. A 100 milliárd dolláros összeg akkor került napvilágra, amikor az Ensign Peak Advisors néven működő befektetési alap egyik volt munkatársa bejelentést tett az amerikai adóhatóságnál, azt állítva, hogy az egyház az adótörvényeket megsértve használta az alap forrásait.
Az egyház vezetői ezt az állítást tagadják, de a jelek szerint úgy gondolták, hogy nem árt, ha egy kicsit többet elárulnak a pénzügyeikről. Ennek keretében Roger Clarke, az Ensign Peak vezetője – és két egyházi elöljáró – leült egy beszélgetésre a Wall Street Journal (WSJ) újságíróival. Azt nem árulta el, hogy mekkora vagyont kezelnek, és azt sem titkolta, hogy továbbra is a lehető legkisebb nyilvánosság mellett szeretnének működni.
Az amerikai üzleti lap emellett több mint egy tucat korábbi alkalmazottal és üzleti partnerrel beszélt, alaposan körüljárva az Ensign Peak működését. Ők 80 és 100 milliárd dollár közé tették az alap méretét, amivel a Wall Street mércéje szerint is nehézsúlyúnak számít, például a japán Softbank Vision Fund nevű alapja is 100 milliárd dollárt kezel. Ebből nagyjából 40 milliárd dollárt amerikai vállalatok részvényei tesznek ki, egyebek mellett az Apple-ben és az Amazonban is van részesedése az egyháznak. Emellett hedge fundokba is tettek pénzt. Az egyház tanításának megfelelően azonban szerencsejátékkal, alkohollal, koffeines italokkal és dohánnyal foglalkozó cégek ki vannak zárva a portfólióból.
A pénz alapvetően két forrásból származik. Az egyik a tagok által fizetett tized, a hívőktől ugyanis elvárják, hogy jövedelmük 10 százalékát az egyháznak adják, amely elvileg ebből finanszírozza például a templomépítéseket és a missziós tevékenységet. A másik pedig a befektetések hozama, amely Roger Clarke szerint nagyjából évi 7 százalék.
A WSJ cikke szerint a befektetési alap munkatársainak örökös titoktartási szerződést kell aláírniuk, és míg korábban tisztában voltak az Ensign Peak által kezelt vagyon méretével, ma már ez nincs így. Emellett nagyjából tucatnyi fedőcég segít elrejteni az alap valós méretét és tevékenységét. A titkolózás egyik oka, hogy amikor kiderült a vagyon mérete, komoly vita indult a hívők körében. Míg vannak, akik továbbra is bíznak abban, hogy jó helyre kerül a pénzük, a lapnak nyilatkozott olyan hívő is, aki ennek tudatában kevesebbet ad az egyháznak, és többet közvetlenül karitatív célokra. Az egyház tanítása szerint ugyanis segíteni kell a rászorulókon.
Igaz, a nehéz időkre szóló takarékosság szintén része a tanításnak, és pont ezzel indokolták a befektetési alap elődjének megalapítását. 1969-ben ugyanis félbe kellett hagyni az egyház irodaházának építését, mert elfogyott a pénz. Manapság arra hivatkoznak, hogy ha beüt egy a 2008-ashoz hasonló válság, akkor sem akarják abbahagyni a missziós munkát Afrikában, ahol egyébként sem tudnak sokat adakozni a hívek. Igaz, valójában 2008-ban sem vontak ki forrást az Ensing Peak-ből, inkább az egyház költségvetését csökkentették.
Nem meglepő módon az egyház az éves költségvetéséről sem akar nyilatkozni, de a Clarke és néhány egyházi vezető által felsorolt főbb kiadási tételek összege körülbelül 5 milliárd dollár. A befektetési alap a hatvanas évekbeli szerény kezdetek után a hetvenes évek végére már egymilliárd dollárt kezelt. Ez 2012-re 40 milliárd dollárra nőtt, majd – kihasználva a részvénypiacok emelkedését – mostanra a már említett nagyjából 100 milliárdra. Az Ensign Peak manapság körülbelül 70 embert foglalkoztat, akik közül nagyjából 60-an férfiak.
A WSJ által megkérdezett szakértők nem számítanak arra, hogy a NAV amerikai megfelelője kivizsgálja az említett szivárogtató állításait, jellemzően ugyanis nem foglalkozik a számos speciális kedvezményt élvező egyházak adóügyeivel. Az adóhatóság eddig nem is vádolta meg visszaéléssel Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát.
Élet
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
