Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. január 26. 16:54 Élet

Úgy tűnik, hiába fejlődnek a gépek, sosem fogják uralom alá hajtani az emberiséget

A mesterséges intelligencia gyors és látványos fejlődése sokakban kelti azt az aggodalmat, hogy a gépek idővel átveszik az ember feletti uralmat. Logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy a számítási kapacitás valamikor a jövőben olyan méretre növelhető, amellyel meg lehet haladni az emberi agy lehetőségeit, és ekkor a mesterséges intelligencia előnybe kerül. Ha pedig a gépek úgy döntenek, hogy az ember csak egy akadályozó tényező a fejlődésben, akkor kiiktatják a rendszerből.

Mauro Vallati, a University of Huddersfield tanára azonban a The Conversationben megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenti forgatókönyv teljesüléséhez szükség lenne arra, hogy a gép pontosan előre tudja jelezni a jövőbeni eseményeket. A kvantumfizika alaptételei azonban kimondják, hogy ez lehetetlen.

Itt érdemes megállni, és pontosítani, a kvantumfizika ugyanis nem azt mondja, hogy nincs elég tudásunk a jövő pontos megismeréséhez, hanem azt, hogy definíció szerint nem lehet elég tudásunk ehhez. Matematikai, logikai lehetetlenség a teljes pontosság elérése.

Ahogy Vallati írja, az intelligencia meghatározása nem teljesen egyértelmű, de abban többnyire egyetértés mutatkozik, hogy az egyik fő összetevő a problémamegoldó képesség. Egy feladat megoldásához meg kell ismerni a jelenlegi állapotot, meg kell jósolni, hogy bizonyos változások mit eredményeznek, és ezek közül kell kiválasztani a megfelelőt.

Csakhogy a világ a fizika jelenlegi állása szerint olyan mértékben véletlenszerű és kaotikus, hogy a folyamatok egészen pontos előrejelzése lehetetlen. Vallati két példát említ erre. Az egyik a radioaktív elemek bomlása: jól meg tudjuk mondani, hogy az anyag egy bizonyos része mennyi idő alatt bomlik el, de azt nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy egy bizonyos atom mikor osztódik részekre.

A másik példa sokkal ütősebb, ugyanis a kvantumfizika egyik alaptételéről, a Heisenberg-féle határozatlansági elvről van szó. E szerint nem lehet egyszerre teljes pontossággal meghatározni egy részecske helyzetét és impulzusát (utóbbit lendület néven ismerik sokan, a tömeg és a sebesség szorzataként). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy

vagy az tudható teljes pontossággal, hogy hol van a részecske, vagy az, hogy hogyan mozog, de a kettő egyszerre nem.

Márpedig ezt a kettőt nem ártana tudni, ha meg szeretnénk határozni, hogy hol lesz a következő pillanatban.

Ám minél pontosabban tudjuk az egyiket, annál pontatlanabbak leszünk a másikban, ráadásul más mennyiség-párokra is érvényes ez az elv. Mindez nem a mérőműszereink hibája, hanem a természet alapvető tulajdonsága, így ezt soha semmilyen technológiai fejlődés nem fogja megváltoztatni.

Ebből pedig az következik, hogy a világ működése egy bizonyos határon túl megjósolhatatlan, kaotikus, véletlenszerű, instabil, és ebbe a határba a mesterséges intelligenciának is bele kell ütköznie.

Félnünk csak akkor kell, ha a körülbelül 120 éve folyamatosan nagy erőkkel kutatott kvantumfizika teljes mértékben téves leírása a világnak. Erre ma nem sokan fogadnának, még annak ellenére sem, hogy Albert Einstein is e mellett érvelt, mert nem volt ínyére elfogadni, hogy végső soron olyan bizonytalanságok vannak a rendszerben, amit nem fogunk maradéktalanul megoldani.

Ha kiderülne, hogy a világ működése mégiscsak determinisztikus, akkor elvileg előre megjósolhatóak lennének a folyamatok, és ez a mesterséges intelligencia felé billentené a mérleg nyelvét, Vallati szerint azonban ettől függetlenül is nagyon messze vagyunk attól, hogy az emberi intelligencia fölénye megkérdőjeleződjön. Ebből a szempontból szinte semmit sem jelent, hogy egy gép sakkban le tudja győzni az embert, vagy biztonságosabban tud vezetni egy autót, ezek ugyanis csak olyan erősen leszűkített területek, amelyekből egyáltalán nem lehet általánosítani.

Vallati szerint azonban nem árt óvatosnak lenni, mivel nem ismerjük kellő mélységben a világ működését, és nem tudjuk a mesterséges intelligencia rendszerek elméleti felső határát sem. A technológiai fejlődés pedig még akkor is alapvető változásokat hoz az életünkben, ha a gépek uralmától nem kell tartanunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nincs esélye a meteorológusnak, hogy pontos előrejelzést adjon?Szédületes ütemben fejlődik a technológia, egyre jobbak a jóslatok, de egészen pontosak nem lehetnek.

Élet ember fizika gép kvantumfizika mesterséges intelligencia szingularitás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. február 15. 13:19 Élet

Súlyosan alulbecsülték, hogy a tehetősek mennyi ételt dobnak ki

Az éghajlatot és a saját pénztárcánkat is védenénk, ha jobban átgondolnánk, hogy mennyit főzünk és vásárolunk.

Torontáli Zoltán
2020. február 15. 07:45 Élet

Melyik inkább környezetbarát, a szappan vagy a tusfürdő?

Elég egyértelműnek látszik, hogy a kettő közül melyik terheli kevésbé a környezetet, de azért mégis van egy-két csavar a dologban.

Váczi István
2020. február 13. 10:26 Élet

Nem vették a csökkentett cukortartalmú csokit, kivonja a Nestlé

A gyenge forgalmi adatok miatt felhagy a Nestlé a csökkentett cukortartalmú Milkybar Wowsomes csokoládék forgalmazásával.

Fontos

Avatar
2020. február 16. 17:24 Közélet

Azért beszélnek megosztó témákról a politikusok, mert csak így figyelünk rájuk

Sok lényeges kérdésről nem tájékozódunk, mert ezek nem elég megosztóak, és ezért a politikusok sem foglalkoznak ezekkel a témákkal.

Váczi István Bucsky Péter
2020. február 16. 07:47 Közélet

Moszkvában és Szófiában is olcsóbb a metrókocsi-felújítás, mint Budapesten

Ha nem a beszerzést álcázzák felújításnak, akkor egészen szerény összegből is kijöhet a művelet.

Váczi István Stubnya Bence
2020. február 14. 18:08 Vállalat

Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Az 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.