Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. január 12. 17:21 Élet

A vallás is segítheti a klímaváltozás elleni harcot

Bár a hetvenes években már a vallásosság hanyatlásáról beszéltek, mára újra növekvő számban vannak a magukat vallásosnak valló emberek. A világ lakosságának 84 százaléka érzi magát vallásosnak. Mivel ennyi ember életét fogja át a vallás, adódhat a kérdés, hogy lehet-e szerepe a vallási tanításoknak a fenntarthatóság megteremtésében.

Bár mind a fenntarthatóságot, mind a vallásosságot nehéz definiálni, utóbbit legegyszerűbb önbevallás alapján mérni. Bár minden vallás más és nem jelenthető ki, hogy azonos értékeket vallanának, Schwartz és Huismans azt találták, hogy a vallásosság összességében korrelál a jótékonysággal, a biztonságra törekvéssel. A vallásos emberekre ugyanakkor általában kevésbé jellemző a hatalomvágy vagy a hedonizmus. Ezek a tulajdonságok segíthetik a környezettudatosság kialakulását.

Ives és Kidwell éppen azt kutatta, hogy milyen módon tud a vallás az embereken keresztül részévé válni a klímaváltozás elleni harcnak. Három szintjét különböztetik meg a vallásoknak: az intézményit, ami az egyházzal azonos, a közösségit, ami a helyi gyülekezeteket jelenti, és az egyénit. Mindegyik fontos, de a szerzők amellett érvelnek, hogy leginkább az egyéni szintnek van fontos szerepe. Véleményük szerint akkor lehet valódi változást elérni a fenntarthatóság érdekében, ha az emberek alapvetően változtatják meg az értékeiket.

Mivel a vallásos emberekben már megvan a fogékonyság a segítségre és a nagyobb jó előtérbe helyezésére, ezért ők könnyebben tudnának azonosulni egy olyan értékrenddel, ahol a világ megmentése és a természet előtérbe helyezése a legfontosabb. Az utóbbi eltérő szinten már sok vallásban jelen van, de főleg a keleti vallások értékrendjére jellemző.

Viszont Ferenc pápa legutóbbi enciklikája is azt mutatja, hogy már a nyugati vallások számára is nagyon fontos kérdés a klímaváltozás elleni harc. Sajnos a kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére is csak a hívők 40 százaléka tudja, hogy Ferenc pápának fontos a téma és a katolikus hívők hozzáállásán lényegében nem változtatott.

Ez is azt mutatja, hogy a vallást egyéni szinten értelmezik legerősebben az emberek és nem az a működő modell, hogy felülről próbálják meg az értékeiket megváltoztatni. Ivesék szerint közösségi szinten kell kezdeni és ezzel eljutni oda, hogy az emberek egyéni szinten változtatják meg a véleményüket.

Magyarországon a vallás és a közgazdaságtan összekapcsolódásának legismertebb alakja Baritz Sarolta Laura, aki a Pepsi top menedzseri pozíciójából lépett ki, hogy apáca legyen. Ma többek között a Corvinuson tanítja, hogy hogyan játszik szerepet a vallás és az emberközpontúság a gazdaságban.

A Forbesnak adott interjújában ő is beszél arról, hogy az egyház elvei és a környezetvédők elvei sok ponton megegyeznek. Fontosnak tartja, hogy megtanítsa ezeket a fiatal egyetemistáknak, hiszen ők hozzák majd a döntéseket a jövőben. Ő is említi Ferenc pápa enciklikáját és hozzáteszi, hogy más vallásokban is fontos szerepe van a környezetvédelemnek, de sajnos nem kapnak elég publicitást ezek a törekvések és a nyomukban beindult mozgalmak.

Ebből is az következik, hogy a vallásban már megjelentek a környezetvédelmi értékek, de fontos ezeket hangsúlyosabban kommunikálni és levinni közösségi majd egyéni szintre, hogy valóban változást érjenek el. Laura nővér óráira minden évben nagy az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy még akár a nem vallásos diákok is fontosnak tartják, hogy hallják az egyház véleményét és szerepét a fenntartható gazdaságban.

És amilyen sok embert érint, annyira sok a lehetőség is a fejlődésre. Bár már sok vallás elkezdett foglalkozni a környezettudatossággal, a vallásos emberek egy jelentős része még mindig nem hisz abban, hogy a klímaváltozást az emberek váltották ki. A Guardian cikke szerint a vallásos amerikaiak körében kétszer annyian nem hisznek a globális felmelegedésben, mint a nem vallásosak körében. De még akik úgy is gondolják, hogy létezik a jelenség, nagy része azoknak sem hiszi el, hogy az embernek köze lenne hozzá. Az amerikai protestánsok 60 százaléka nem gondolja, hogy elsősorban az ember tehetne a klímaváltozásról, evangélikusoknál ez a szám még nagyobb. 

A déli államokban sok helyen nem is beszélnek erről a témáról vallási közegekben, még aki hisz is benne az is inkább kerüli a témát, mert “még a szexualitásnál is ellentmondásosabb”. Amikor a szenátoruk a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a fosszilis energia használata hozzájárul a klímaváltozáshoz, egyszerűen csak kifütyülték. Ezért is lenne fontos, hogy már a vallási közegekben, szertartásokon is halljanak a jelenségről és szépen lassan beépüljön az egyéni értékrendjükbe, hogy a klímaváltozás létezik és tehetnek ellene. 

Azon túl azonban, hogy a vallások foglalkoznak a környezetvédelemmel, az is rendkívül fontos, hogy minden ország eljusson oda, hogy vallási szabadságban éljenek a lakói. A Religious Freedom kutatása szerint a vallásszabadság fontos szerepet játszik a fenntarthatóság megteremtésében.

Nem csak azért, mert vallásszabadság mellett megszűnnek a vallási háborúk és így több energiát fektethetnek a fenntarthatóságba, de a kutatás eredményei szerint azokban az országokban, ahol vallásszabadság van ott kisebb a korrupció is, ami segíti a fejlődést. Ezen kívül együtt jár a tágabban vett szabadság növekedésével, nők és különböző kisebbségi csoportok szabadabban élhetnek, dolgozhatnak és tevékenykedhetnek a fenntarthatóság jegyében.

Élet egyház fenntarthatóság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Debreczeni Anna
2020. március 30. 19:49 Élet

Nem paranoid összeesküvés-elmélet, hogy direkt elavulnak a termékek

A tervezett elavulás, finomabban fogalmazva élettartamra tervezés létező dolog. Érdemes tájékozódni.

Stubnya Bence
2020. március 30. 06:52 Élet

„Napi szinten megköszönik a munkánkat” – közlekedésben dolgozók meséltek a járványhelyzetről

A horrorsztorik ellenére az emberek többsége fegyelmezetten alkalmazkodik a kialakult helyzethez.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Stubnya Bence
2020. március 31. 06:51 Közélet

Most tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választ

Kevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.