Bár a hetvenes években már a vallásosság hanyatlásáról beszéltek, mára újra növekvő számban vannak a magukat vallásosnak valló emberek. A világ lakosságának 84 százaléka érzi magát vallásosnak. Mivel ennyi ember életét fogja át a vallás, adódhat a kérdés, hogy lehet-e szerepe a vallási tanításoknak a fenntarthatóság megteremtésében.

Bár mind a fenntarthatóságot, mind a vallásosságot nehéz definiálni, utóbbit legegyszerűbb önbevallás alapján mérni. Bár minden vallás más és nem jelenthető ki, hogy azonos értékeket vallanának, Schwartz és Huismans azt találták, hogy a vallásosság összességében korrelál a jótékonysággal, a biztonságra törekvéssel. A vallásos emberekre ugyanakkor általában kevésbé jellemző a hatalomvágy vagy a hedonizmus. Ezek a tulajdonságok segíthetik a környezettudatosság kialakulását.

Ives és Kidwell éppen azt kutatta, hogy milyen módon tud a vallás az embereken keresztül részévé válni a klímaváltozás elleni harcnak. Három szintjét különböztetik meg a vallásoknak: az intézményit, ami az egyházzal azonos, a közösségit, ami a helyi gyülekezeteket jelenti, és az egyénit. Mindegyik fontos, de a szerzők amellett érvelnek, hogy leginkább az egyéni szintnek van fontos szerepe. Véleményük szerint akkor lehet valódi változást elérni a fenntarthatóság érdekében, ha az emberek alapvetően változtatják meg az értékeiket.

Mivel a vallásos emberekben már megvan a fogékonyság a segítségre és a nagyobb jó előtérbe helyezésére, ezért ők könnyebben tudnának azonosulni egy olyan értékrenddel, ahol a világ megmentése és a természet előtérbe helyezése a legfontosabb. Az utóbbi eltérő szinten már sok vallásban jelen van, de főleg a keleti vallások értékrendjére jellemző.

Viszont Ferenc pápa legutóbbi enciklikája is azt mutatja, hogy már a nyugati vallások számára is nagyon fontos kérdés a klímaváltozás elleni harc. Sajnos a kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére is csak a hívők 40 százaléka tudja, hogy Ferenc pápának fontos a téma és a katolikus hívők hozzáállásán lényegében nem változtatott.

Ez is azt mutatja, hogy a vallást egyéni szinten értelmezik legerősebben az emberek és nem az a működő modell, hogy felülről próbálják meg az értékeiket megváltoztatni. Ivesék szerint közösségi szinten kell kezdeni és ezzel eljutni oda, hogy az emberek egyéni szinten változtatják meg a véleményüket.

Magyarországon a vallás és a közgazdaságtan összekapcsolódásának legismertebb alakja Baritz Sarolta Laura, aki a Pepsi top menedzseri pozíciójából lépett ki, hogy apáca legyen. Ma többek között a Corvinuson tanítja, hogy hogyan játszik szerepet a vallás és az emberközpontúság a gazdaságban.

A Forbesnak adott interjújában ő is beszél arról, hogy az egyház elvei és a környezetvédők elvei sok ponton megegyeznek. Fontosnak tartja, hogy megtanítsa ezeket a fiatal egyetemistáknak, hiszen ők hozzák majd a döntéseket a jövőben. Ő is említi Ferenc pápa enciklikáját és hozzáteszi, hogy más vallásokban is fontos szerepe van a környezetvédelemnek, de sajnos nem kapnak elég publicitást ezek a törekvések és a nyomukban beindult mozgalmak.

Ebből is az következik, hogy a vallásban már megjelentek a környezetvédelmi értékek, de fontos ezeket hangsúlyosabban kommunikálni és levinni közösségi majd egyéni szintre, hogy valóban változást érjenek el. Laura nővér óráira minden évben nagy az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy még akár a nem vallásos diákok is fontosnak tartják, hogy hallják az egyház véleményét és szerepét a fenntartható gazdaságban.

És amilyen sok embert érint, annyira sok a lehetőség is a fejlődésre. Bár már sok vallás elkezdett foglalkozni a környezettudatossággal, a vallásos emberek egy jelentős része még mindig nem hisz abban, hogy a klímaváltozást az emberek váltották ki. A Guardian cikke szerint a vallásos amerikaiak körében kétszer annyian nem hisznek a globális felmelegedésben, mint a nem vallásosak körében. De még akik úgy is gondolják, hogy létezik a jelenség, nagy része azoknak sem hiszi el, hogy az embernek köze lenne hozzá. Az amerikai protestánsok 60 százaléka nem gondolja, hogy elsősorban az ember tehetne a klímaváltozásról, evangélikusoknál ez a szám még nagyobb. 

A déli államokban sok helyen nem is beszélnek erről a témáról vallási közegekben, még aki hisz is benne az is inkább kerüli a témát, mert “még a szexualitásnál is ellentmondásosabb”. Amikor a szenátoruk a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a fosszilis energia használata hozzájárul a klímaváltozáshoz, egyszerűen csak kifütyülték. Ezért is lenne fontos, hogy már a vallási közegekben, szertartásokon is halljanak a jelenségről és szépen lassan beépüljön az egyéni értékrendjükbe, hogy a klímaváltozás létezik és tehetnek ellene. 

Azon túl azonban, hogy a vallások foglalkoznak a környezetvédelemmel, az is rendkívül fontos, hogy minden ország eljusson oda, hogy vallási szabadságban éljenek a lakói. A Religious Freedom kutatása szerint a vallásszabadság fontos szerepet játszik a fenntarthatóság megteremtésében.

Nem csak azért, mert vallásszabadság mellett megszűnnek a vallási háborúk és így több energiát fektethetnek a fenntarthatóságba, de a kutatás eredményei szerint azokban az országokban, ahol vallásszabadság van ott kisebb a korrupció is, ami segíti a fejlődést. Ezen kívül együtt jár a tágabban vett szabadság növekedésével, nők és különböző kisebbségi csoportok szabadabban élhetnek, dolgozhatnak és tevékenykedhetnek a fenntarthatóság jegyében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyház fenntarthatóság Olvasson tovább a kategóriában