Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. október 29. 10:30 Élet

Nem lehet legyőzni a nagyvárosokba egyre mélyebben behatoló invazív fajokat

Október első felében jelentette be a madridi önkormányzat, hogy sterilizálná az egyre jobban elszaporodó barátpapagájokat. Spanyolországban sokan tartották háziállatként a Dél-Amerikában őshonos papagájok egyedeit, amíg 2011-ben ezt be nem tiltották. Korábban számos papagáj kiszabadult a fogságból vagy szabadon engedték őket a gazdáik, és mára egyre láthatóbb a jelenlétük.

A becslések szerint 2005-ben még csak 1700 papagáj élt Madridban, idén azonban már 12 ezret regisztráltak. Amellett, hogy nagyon szaporák, a papagájok több problémát is okoznak. Hatalmas, akár 200 kilós fészektelepeket építenek, gyakran villanypóznákra, amelyek áramkimaradásokat vagy tüzeket okozhatnak. Az óriási fészkek a járókelőket is veszélyeztetik a madridi hatóságok szerint. A lakóktól sok panasz érkezik a fészkek környékén felhalmozódó ürülékre és a papagájok lármájára. A madarak jelenléte az őshonos madarak élőhelyét is beszűkíti, és betegségeket is terjesztenek.

Barátpapagáj Spanyolországban. Fotó: AFP

Az elmúlt években számos hasonló problémát okoznak a nagyvárosokban a papagájokhoz hasonló, invazívnak nevezett fajok. Az örvös sándorpapagájok Dél-Franciaországban terjedtek el, a helyi élővilágra egyre nagyobb veszélyt jelentő kaliforniai vörösrák 22 ezer példányát távolították el berlini tavakból idén. Angliában idén nyáron több invazív fajnak is hadat üzentek, mint a kaukázusi medvetalp vagy a bíbor nebáncsvirág. Arról pedig mi is beszámoltunk, hogy a világ nagyvárosai mellett a magyar településeken is egyre gyakrabban tűnnek fel vaddisznók. A bálványfák pedig lassan az összes magyarországi erdőt veszélyeztetik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balatoni vaddisznó-invázió csak a kezdete az ember-vaddisznó konfliktusnakVilágszerte egyre nagyobb probléma a városokban feltűnő vaddisznók inváziója. Magyarországon is látványosan elszaporodtak, és a legveszélyesebb állatok közé tartoznak.

A klímaváltozással egyre gyakoribbak lesznek az inváziós fajok a nagyvárosokban. Ez valóban számos konfliktussal járhat az erőforrásokért az újonnan érkező és az őshonos fajok között. A CityLab cikke szerint azonban jóval jellemzőbb, hogy az új fajok mindössze egy vákuumot töltenek be, amelyet az emberi tevékenység teremtett meg.

“Számos esetben az őshonos fajok már azelőtt eltűntek, hogy az újak betöltötték volna az üres helyet” – mondta az újságnak Ian Rotherham, aki invazív fajokat kutat egy sheffieldi egyetemen. Szerinte egy újonnan érkező faj gyors szaporodásában szerepet játszhat az, hogy az ember annyira megváltoztatja az adott környezetet, hogy az már az faj őshonos élőhelyéhez hasonlít.

Sáskajárás Jemenben. Fotó: AFP

Roterham szerint egy őshonos faj számára például ellenséges élőhellyé válhat egy légszennyezett és műtrágyázott terület, az ő helyüket pedig olyan fajok tölthetik be, amelyek már hozzászoktak ezekhez az életkörülményekhez. Szerinte fontos különbséget tenni az invazív és a nem őshonos fajok között. “Nagy-Britanniában a becsléseink szerint a nem őshonos állatok mindössze egy százaléka honosodik meg – azaz közvetlen emberi segítség nélkül fennmarad -, míg ezeknek a meghonosodott állatoknak mindössze az egy százaléka válik invazívvá” – mondta.

Tehát az invazívnak nevezett fajok – ahogy a vaddisznók esetében is – alapvetően az emberi tevékenység miatt terjednek el, és viszonylag kevés faj válhat invazívvá. Ezzel együtt azonban okozhatnak komoly problémákat, akár súlyos éhezést is. Például az indiai Pándzsáb államban a gyapotültetvények kétharmada tönkrement 2015-ben a molytetvek miatt.

A tudós szerint a fentiekből adódóan az invazív fajok irtása rendkívül nehéz, mivel hatékonyabb módja lenne a féken tartásuknak, ha a számukra kedvező életkörülményeken változtatnának. Példaként a szülővárosát, Sheffieldet ellepő ártéri japánkesefűfüvet említi. A növény nagyjából száz évvel ezelőtt jelent meg az iparváros súlyosan szennyezett folyópartjainál. Mióta elkezdtek tisztulni a folyók, visszatértek a vidrák, akikről kiderült, hogy imádják a japánkeserűfüvet, így most mindkét faj jól érzi magát.

Élet inváziós rovar klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 12. 15:12 Élet

Magyarország kis ország?

Megkérdeztük Dragomán Györgyöt, Somogyi Zoltánt és Ungváry Krisztiánt, hogy mi jut eszébe arról, hogy Magyarország kis ország. A következő napokban az ő írásaik jelennek meg.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 07:24 Élet

Hamarosan meglehet az anyag, amit 108 éve keresnek, és biztosan Nobel-díjat ér

Ha lenne olyan anyag, amelyben az áram szobahőmérsékleten is energiaveszteség nélkül halad, annak használata alaposan átírná az életünket. És lehet, hogy nemsokára lesz ilyen.

Váczi István
2019. november 8. 10:34 Élet

Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle

Kukabúvárkodásért ítéltek el két német fiatalt, de nem hagyják annyiban.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.