Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. szeptember 6. 16:23 Élet

Jól járnak a gyerekeink, ha még időben költözünk jó környékre

Sok országban van valamilyen lakhatási támogatás a hátrányos helyzetűek számára. Nálunk ez az önkormányzati lakások rendszere, Amerikában viszont kicsit máshogy működik. Ott egy kupont kapnak a családok, amit bárhol felhasználhatnak a főbérlőknél, hogy lakást béreljenek. Egy sok évet felölelő  kísérlet ezt a rendszert csavarta meg egy kicsit, hogy kiderítse, milyen hatással van a családok gazdasági státuszára a környék, ahol élnek.

Itthon mostanában különösen sok szó esik a szegényebbek lakhatási elhelyezéséről a Hős utcai lakótelep felszámolása körül. Itt az egyik lehetséges megoldás a kiköltözők számára a lakáscsere lenne, tehát megkapnának önkormányzati lakásokat a sajátjuk fejében. Bár ott főleg idősek elhelyezéséről van szó, azért ebben a kérdésben is fontos lehet érteni, hogy milyen hatással lesz a lakásukat elhagyni kényszerülő családokra az, hogy hol tudnak utána letelepedni.

Mivel az USA-ban az állam működteti a kuponrendszert, abban a különleges helyzetben volt, hogy megmondhatta, akinek akarta, hogy hova költözzön. Így három csoportot hoztak létre. Az egyik csoportban minden család ott maradt, ahol már eleve lakott. A második csoport kapott kupont, hogy elköltözhessenek, de nem mondták meg nekik, hogy hova, tehát bármelyik környéket választhatták. Ők jellemzően maradtak a megszokott környéken, de jobb állapotú lakásokat béreltek.

A harmadik csoport volt a kutatás szempontjából az igazán érdekes. Ők is kaptak kupont, de csak megadott környékeken használhatták fel, olyanokon, ahol a szegénységben élők aránya tíz százalék alatt volt.

Ezeknek a családoknak egy része inkább el sem fogadta a kupont, mert nem akarta elhagyni azt a közeget, amit már jól ismert,

illetve sokan tartottak attól, hogy a jómódú környékeken jellemzőbb rasszizmus miatt kellemetlen helyzetbe kerülnek.

A kutatók mindezek ellenére azt várták, hogy a jobb környékre költöző családok gyerekei jobb tanulók lesznek, a szüleik pedig többet fognak keresni a jobb lehetőségek miatt. Szerencsére a visszautasítások ellenére is elegen részt vettek a programban ahhoz, hogy elemezhető mennyiségű adatot szerezzenek a kutatók. A költözések után 14 évvel nézték meg, hogy hogyan változott az élete azoknak, akik több lehetőséggel teli környezetbe költöztek. Bár sokkal egészségesebbek lettek, például csökkent a túlsúlyosok és a cukorbetegek aránya, nem jelentkeztek a várt gazdasági hatások, tehát nem kerestek többet a szülők, és látszólag a gyerekek iskolai teljesítménye vagy végzettségi szintje sem fejlődött.

Emiatt a programot kudarcnak ítélték meg egészen hat évvel későbbig, amikor egy véletlen folyamán egy másik kutató, teljesen más projekt kapcsán észrevette, hogy megjelenik egy mintázat az adatokban, amit elsőre nem tudott megmagyarázni. Bizonyos területeken koncentrálódva olyan emberek tűntek fel, akik a legalsó jövedelmi rétegből fel tudtak jutni a legfelsőbe. Mint kiderült, minél több időt töltött gyerek korában valaki jó környéken, annál nagyobb volt az esélye a kitörésre.

Ezután újra elővették a kísérletben részt vevők adatait és ekkor már itt is látszott ez a mintázat, de

csak olyan családoknál, akik részt vettek a programban és a költözés idején a gyerekük 13 évnél fiatalabb volt.

A korábbi elemzés tehát azért nem tudott eredményt felmutatni, mert még nem nőttek fel azok, akikre a program ténylegesen hatott. Ez a hatás annyira erős, hogy még egy adott családon belül is a fiatalabb gyerek (aki így több időt töltött jó környéken) mérhetően jobban keresett, mint idősebb testvére. A 13 évesnél idősebb gyerekek esetében egyébként sajnos még egy minimális csökkenés is mutatkozik a keresetekben, azokhoz képest, akiknek nem kellett új közegbe költöznie.

Ezután a programot sikeresen visszavezették, ráadásul kiegészítve azzal, hogy a költözést szakemberek koordinálják, akik a családnak segítenek az új helyre való beilleszkedésben és eligazodásban. A tapasztalat azt mutatja, hogy

így többen is választják a költözéssel járó kupont, mint az eredeti verzióban.

Itthon sajnos egyelőre nem az a kérdés, hogy ki hol kapjon lehetőséget lakásbérlésre, hanem, hogy kapnak-e egyáltalán. Budapesten (és itt még az országoshoz képest jó a helyzet) nagyon kevés önkormányzati lakás van, és ezeknek a nagy része is lakhatatlan. Az önkormányzatok pályázati úton döntik el kik költözhetnek be, de ez olyan hosszú várólistákat eredményez, hogy évekig várnak családok lakásokra.

A 24.hu térképén látható, hogy melyik kerületekben hány kihasználatlan önkormányzati lakás van, jellemzően sok van belőlük a belső kerületekben. Ezek nagy része olyan terület, ahol az átlagosnál jobb módú emberek élnek, tehát a kísérlet eredménye szerint pont az segíthetne a fiatal gyerekeknek, ha itt nőhetnének fel. Ezen túl az Utcajogász összefoglalója szerint az igazán elit kerületekben, mint például a első vagy az második nagyon sok lakást nem is áll szándékában kiadni az önkormányzatnak kerületmegóvási indokkal.

Pedig a költöztetési program hosszú távon még jövedelmet is jelent az államnak, hiszen a jobb helyzetbe kerülő gyerekek nem csak boldog és hasznos tagjai a lakosságnak, de magasabb jövedelmükből következően többet is adóznak. A program tehát hosszútávon kifizeti magát, főleg, ha a lakások amúgy üresen állnak és csak viszik a pénzt. Most, hogy a lakbérek folyamatos drágulása és az egyre gyakoribb kilakoltatások miatt még az eddiginél is aktuálisabb a téma, el kéne gondolkoznia a döntéshozóknak, hogy megéri-e ennyi lakást kihasználatlanul hagyni a fővárosban.

Az amerikai programról részletesen mesélnek a résztvevő kutatók a Planet Money podcastben.

Élet gyerekek költözés lakhatás önkormányzati támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. január 17. 17:36 Élet

Csak át kell rendezni a vizsgák sorrendjét, és máris jobban teljesítenek a diákok

Nem kell nagy varázslat ahhoz, hogy érdemben javuljanak az eredmények.

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.

Váczi István
2020. január 16. 14:45 Élet

Eladták és feldarabolják a világ második legnagyobb gyémántját

Ha épp gyémántberakásos Louis Vuitton nyakláncot vagy fülbevalót készültél vásárolni, érdemes várnod egy kicsit.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

A kormányfő elektromos buszos ötletét a főpolgármester is támogatja. Megmutatjuk, miért tévednek mindketten.