Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. július 14. 12:42 Élet

Az első Holdra szállás után 50 évig csend volt, most hirtelen mindenki oda akar menni

Hétfőn útjára indul a Chandrayaan-2, India második kísérleti egysége, amely a Holdat célozza. Éppen 50 évvel azután, hogy először járt ember a Holdon, az indiai űrhajó egy landoló egységet próbál a felszínre juttatni, amelyből ezúttal nem emberek, hanem egy robot holdjáró léphet (gurulhat) az égitestre, hogy különböző anyagvizsgálati eredményeket küldjön a Földre.

Ha sikerül a landolás, a Chandrayaan-2 akkor sem lesz egyedül a Holdon, hiszen egy kínai egység az égitest túloldalán tartózkodik már január óta. Egy izraeli vállalkozás, a SpaceIL áprilisban szintén megpróbált eljutni a Holdra, sikertelenül, de már be is jelentette, hogy újabb kísérletet tesz. Az Egyesült Államok is tervbe vette egy holdi labor felállítását, de az európai uniós és az orosz űrügynökség is tervez komolyabb küldetéseket.

Közel 50 évig, az Apollo-17 1972-es küldetése óta szinte semmit sem hallottunk arról, hogy a Hold célpont lenne, most azonban mindenki megint oda akar menni. Mi történt?

Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-es Holdra szállása az Egyesült Államok történelmi dicsősége volt a hidegháború kellős közepén, de a program az akkori amerikai költségvetés 4 százalékát elégette, így a kezdeti lelkesedés gyors elillanása talán érthető. A következő évtizedekben a Nemzetközi Űrállomás felépítése és fenntartása kötötte le a pénzek jelentős részét.

Ahogy a The Guardian által megszólaltatott szakértők mondják, a Hold iránti érdeklődés feléledése a technológiai fejlődésnek köszönhető. Nagyon hasonló a helyzet az Antarktisz meghódításához: az ember első megjelenéséért óriási verseny folyt, de a tudományos kutatócsoportok állomásait csak akkor kezdték el kiépíteni, amikor a technológia lehetővé tette, hogy az ember biztonságosan meg tudjon telepedni a zord körülmények között.

A Hold esetében kicsit más a helyzet,

most jutottunk el arra a szintre, hogy a helyszíni tanulmányozáshoz nem feltétlenül kell embert juttatni a felszínére, és ez óriási mértékben csökkenti a költségeket.

A NASA jelenlegi költségvetése alig lépi túl az egytizedét annak az összegnek, amit fénykorában kapott, így ma már az amerikaiaknak sem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy program.

A kínai egység sikere azt is jól mutatja, hogy mennyit fejlődött a technológia. Míg 1969-ben gondolatkísérletként sem jöhetett szóba, hogy Armstrongék ne nappal érkezzenek a Holdra, a kínai szerkezet idén már a Hold túloldalán landolt, és működőképes azokon a 14 földi napig tartó holdi éjszakákon is, amikor a hőmérséklet akár mínusz 180 fokra süllyedhet.

A NASA a következő évtizedekben azt tervezi, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló, annak tapasztalataira épülő, de annál kisebb állomást helyez Hold körüli pályára, és az ott állomásozó űrhajósokkal térképezi fel a Holdat. Az égitest felszínére küldött robotok végzik majd a terepmunkát, de a cél annak felderítése lesz, hogy a Holdon található anyagokból hogyan lehetne egy állandó emberi tartózkodásra alkalmas kutatóbázist építeni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakni is lehet majd az újgenerációs holdjáróbanA világ autóiparának jelentős része a nagy piacok visszaesése miatt nincs a legjobb formában, de ez nem tántorít el néhány gyártót attól, hogy a Hold meghódítását tűzze ki célul.

Tudományos szempontból a Hold azért lehet érdekes, mert 4,5 milliárd éve háborítatlan, és így Naprendszerünk történetének élő múzeuma. A Föld keletkezésére és korai történetére is adatokat szolgáltathat, de arra is, hogy a földi kontinensek vagy az óceánok hogyan alakultak ki. Az antarktiszi hasonlat itt is megállja a helyét: számos környezeti vagy klímaváltozási jelenségre azért derült fény, mert az antarktiszi kutatóbázisok észlelték. Ilyen volt például az ózonlyuk veszélye, amelyre fel tudták hívni a figyelmet. A Holdtól is azt várhatjuk, hogy sokkal többet tudunk meg a Földről.

Az ambiciózusabb kutatók persze azt is kiemelik, hogy egy holdi telep létrehozása végső soron annak a tesztelése lesz, hogy tudunk-e embert küldeni a Marsra. Az ember fokozatosan próbál egyre távolabb, egyre nehezebb körülmények között megtelepedni, a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométerre kering a Föld körül, ezt a lépcsőt sikerrel vettük. Következik a Hold, amely 400 ezer kilométerre van, és ha az is sikerül, akkor lehet tervezni a Marsra, amely 400 millió kilométerre van tőlünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz indiai Mars-szonda a magyar elektronikai cég eszközeivel kommunikálDe a brüsszeli, berlini és teheráni metrón is használják a fejlesztéseiket. Harminc éve indult a BHE Bonn története, bemutatjuk a céget.

Élet Hold Mars nasa űrhajó űrutazás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Torontáli Zoltán
2020. október 17. 11:33 Élet

Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től

Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.