Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. június 30. 12:46 Élet

Tényleg az vagy, amit eszel? Nem egészen

Ha két egészséges ember ül egy ebédlőasztalnál, és mindkettő megeszik egy-egy tál babfőzeléket, akkor ugyanolyan biztosan lehetnek abban, hogy az étel egyformán egészséges számukra? Nyilvánvalóan nem, hiszen hiába egyforma minden külső körülmény, a belső, azaz szervezeten belüli tényezők nagyban eltérhetnek.

Tim Spector, a londoni King’s College genetikai epidemiológusa a The Conversationben egy olyan új amerikai vizsgálat eredményei kapcsán írt a témáról, amelyben hasonló tesztnek vetették alá az embereket. A minnesotai kísérletben 34 egészséges embert kértek meg arra, hogy 17 napon keresztül részletesen dokumentálják, mit, mikor és mennyit fogyasztottak, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nézték a bélbaktériumok állományát (mikrobiom) a résztvevőknél. Hiába egyezett sok esetben az elfogyasztott étel, a mikrobiomban beállt változások eltérőek voltak.

Ahogy Spector írja, a több ezer milliárd baktériumból álló mikrobiom sokszínűsége főszabály szerint összefügg az egészségi állapottal (minél sokszínűbb a mikrobiom, annál egészségesebbnek számít), de az egyes ételek fogyasztása és a mikrobiomra gyakorolt hatás között nincs egészen egyértelmű összefüggés.

Ez természetesen az emésztőrendszerek egyéni, egymástól eltérő jellemzőire utal, ami nem meglepetés, az viszont sokkal érdekesebb, hogy az egyes emberek is eltérően tudnak reagálni bizonyos ételtípusokra. Logikus, hogy az eléggé hasonló élelmiszerek – mint például a káposzta és a kelkáposzta – eléggé hasonló változásokat idéznek elő a mikrobiomban, de ha két különböző, viszont azonos tápanyagtartalmú élelmiszert nézünk, akkor a kiváltott hatás alapvetően eltérő lehet.

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek csomagolásán lévő jelenleg elfogadott, tápanyagokat részletező jelölésből nem feltétlenül érdemes döntő következtetéseket levonni, amikor azt nézzük, hogy az mennyire egészséges a számunkra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk megKét elég nagy és megbízható kutatás is ezt az összefüggést támasztja alá.

Spector és társai amerikai kutatókkal együtt 1100 önkéntes bevonásával azon dolgoznak, hogy megpróbálják meghatározni az elfogyasztott élelmiszertípusok által kiváltott komplex hatásokat. A mikrobiom mellett nézik a vér glükózszintjét (cukor), az inzulin és a triglicerid (zsír) szintjét, és kombinálják a kísérletben résztvevők fizikai aktivitásával, éhségérzetével, alvási szokásaival, hangulatával és még a genetikai jellemzőivel is.

Az első eredmények nagyon meglepőek. Az adatok szerint ugyanis az egyének jól meghatározható és jól előre jelezhető „választ” adnak az élelmiszerekre attól függően, hogy a három fő összetevő (zsír, fehérje és szénhidrát) aránya milyen, de ezek a válaszok nagyon egyéniek, még az egypetéjű ikrek is eltérnek egymástól, pedig nekik megegyezik a génállományuk.

A szénhidrátra adott biológiai válaszban 30 százalék alatt van a genom szerepe, a zsírnál pedig 20 százalék alá esik a mutató. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet: a zsírra és a szénhidrátra adott válasz minősége között sincs egyértelmű összefüggés, még ennek a kettőnek a viszonya is egyéni jellemző.

Az egypetéjű ikrek mikrobioma csak 37 százalékban hasonlít, vagyis alig nagyobb arányban, mintha két egymással semmilyen rokoni kapcsolatban nem lévő embert néznénk.

Természetesen számos olyan általános táplálkozási ajánlás van, amely nagy biztonsággal mindenkinek megfelelő, az alapelvek nem változtak. A hasonló kísérletek azonban arra mutatnak rá, hogy az egyéni diétát érdemes lenne mindig az egyéni emésztési reakciók szerint kialakítani, és még a genetika sem segít abban, hogy ezt egyszerűbbé tegye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Élet diéta élelmiszer emésztés genetika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 15:36 Élet, Világ

Ha továbbra is ekkora autókat veszünk, akkor szét kell bányászni a Földet, hogy elektromosak lehessenek

Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?

Hajdu Miklós
2023. január 23. 12:38 Élet

Forrósodik a levegő a gáztűzhelyek körül, ez már a kormánypárti sajtónak is feladja a leckét

Bár nem foglalt állást a gázkészülékek tiltása mellett az amerikai kormány, már a magyar kormánypárti sajtó is a kérdést felkapva hergel a demokraták ellen, ráadásul Orbán Viktor kijelentésének ellentmondva.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. január 29. 15:35 Tech

A techcégek válsága közben alakíthatja át az internetes kereséseket a ChatGPT

A Microsoftot és a Google-t is lépéskényszerbe hozta a ChatGPT megjelenése, miközben tízezreket bocsátanak el.

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.

Stubnya Bence
2023. január 28. 15:45 Adat

Visszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja

2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.