Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. június 30. 12:46 Élet

Tényleg az vagy, amit eszel? Nem egészen

Ha két egészséges ember ül egy ebédlőasztalnál, és mindkettő megeszik egy-egy tál babfőzeléket, akkor ugyanolyan biztosan lehetnek abban, hogy az étel egyformán egészséges számukra? Nyilvánvalóan nem, hiszen hiába egyforma minden külső körülmény, a belső, azaz szervezeten belüli tényezők nagyban eltérhetnek.

Tim Spector, a londoni King’s College genetikai epidemiológusa a The Conversationben egy olyan új amerikai vizsgálat eredményei kapcsán írt a témáról, amelyben hasonló tesztnek vetették alá az embereket. A minnesotai kísérletben 34 egészséges embert kértek meg arra, hogy 17 napon keresztül részletesen dokumentálják, mit, mikor és mennyit fogyasztottak, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nézték a bélbaktériumok állományát (mikrobiom) a résztvevőknél. Hiába egyezett sok esetben az elfogyasztott étel, a mikrobiomban beállt változások eltérőek voltak.

Ahogy Spector írja, a több ezer milliárd baktériumból álló mikrobiom sokszínűsége főszabály szerint összefügg az egészségi állapottal (minél sokszínűbb a mikrobiom, annál egészségesebbnek számít), de az egyes ételek fogyasztása és a mikrobiomra gyakorolt hatás között nincs egészen egyértelmű összefüggés.

Ez természetesen az emésztőrendszerek egyéni, egymástól eltérő jellemzőire utal, ami nem meglepetés, az viszont sokkal érdekesebb, hogy az egyes emberek is eltérően tudnak reagálni bizonyos ételtípusokra. Logikus, hogy az eléggé hasonló élelmiszerek – mint például a káposzta és a kelkáposzta – eléggé hasonló változásokat idéznek elő a mikrobiomban, de ha két különböző, viszont azonos tápanyagtartalmú élelmiszert nézünk, akkor a kiváltott hatás alapvetően eltérő lehet.

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek csomagolásán lévő jelenleg elfogadott, tápanyagokat részletező jelölésből nem feltétlenül érdemes döntő következtetéseket levonni, amikor azt nézzük, hogy az mennyire egészséges a számunkra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk megKét elég nagy és megbízható kutatás is ezt az összefüggést támasztja alá.

Spector és társai amerikai kutatókkal együtt 1100 önkéntes bevonásával azon dolgoznak, hogy megpróbálják meghatározni az elfogyasztott élelmiszertípusok által kiváltott komplex hatásokat. A mikrobiom mellett nézik a vér glükózszintjét (cukor), az inzulin és a triglicerid (zsír) szintjét, és kombinálják a kísérletben résztvevők fizikai aktivitásával, éhségérzetével, alvási szokásaival, hangulatával és még a genetikai jellemzőivel is.

Az első eredmények nagyon meglepőek. Az adatok szerint ugyanis az egyének jól meghatározható és jól előre jelezhető „választ” adnak az élelmiszerekre attól függően, hogy a három fő összetevő (zsír, fehérje és szénhidrát) aránya milyen, de ezek a válaszok nagyon egyéniek, még az egypetéjű ikrek is eltérnek egymástól, pedig nekik megegyezik a génállományuk.

A szénhidrátra adott biológiai válaszban 30 százalék alatt van a genom szerepe, a zsírnál pedig 20 százalék alá esik a mutató. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet: a zsírra és a szénhidrátra adott válasz minősége között sincs egyértelmű összefüggés, még ennek a kettőnek a viszonya is egyéni jellemző.

Az egypetéjű ikrek mikrobioma csak 37 százalékban hasonlít, vagyis alig nagyobb arányban, mintha két egymással semmilyen rokoni kapcsolatban nem lévő embert néznénk.

Természetesen számos olyan általános táplálkozási ajánlás van, amely nagy biztonsággal mindenkinek megfelelő, az alapelvek nem változtak. A hasonló kísérletek azonban arra mutatnak rá, hogy az egyéni diétát érdemes lenne mindig az egyéni emésztési reakciók szerint kialakítani, és még a genetika sem segít abban, hogy ezt egyszerűbbé tegye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Élet diéta élelmiszer emésztés genetika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.

Fabók Bálint
2020. szeptember 15. 17:07 Élet

Valóság lett a viccből, itt a Lidl saját ruhakollekciója

Már Magyarországon is lehet kapni a kultikussá vált Lidl sportcipőből, és az Aldi is most jelentette be a saját kollekcióját.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 15. 13:50 Élet

A koronavírus mutálódik, de nem tudjuk, hogy tartanunk kell-e ettől

Ami eddig változott, az jelenlegi tudásunk szerint nem súlyosbította a betegség lefolyását, és nem adott a vírusnak menekülési útvonalat az emberi immunválasz elől.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Bucsky Péter
2020. szeptember 15. 06:51 Közélet, Vállalat

A magyar cégek fizetik a multik adókedvezményeit

Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.