Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Torontáli Zoltán
2019. június 26. 16:47 Élet

Hirtelen közel a hússzorosára drágult egy létfontosságú gyógyszer, mégsem nyerészkedik senki

A napokban több cikk is megjelent arról, hogy a szülők, gyerekorvosok és védőnők összefogásával enyhíteni lehetett az újszülötteknek felírt K-vitamin készítmény, a Konakion hiányát: emberek küldözgették egymásnak az otthoni gyógyszeres polcon megmaradt ampullákat, miközben a patikákban beszerezhetetlen volt az életmentő szer.

Pedig valójában nem volt teljesen elérhetetlen a Konakion: egyes fővárosi patikákban a gyógyszerhiány heteiben is lehetett kapni ezt a terméket.

Csak éppen a korábbi 365-390 forintos ár helyett 5800-6500 forintért.

Beszéltünk több olyan patikussal, aki maga is pofátlannak tartotta ezt az árazást. A Konakion beszerzése a csak anyatejjel táplált újszülöttek esetében létfontosságú, mivel a K-vitamin hiánya akár agyvérzéshez vagy más belső vérzéshez is vezethet. Ezért aztán jó sok szülő fizethette ki a hirtelen filléresből egészen drágává váló gyógyszert, még akkor is, ha az ár első ránézésre felháborítónak tűnhet.

A 15-17-szeres áremelkedés a következő időszakban 8-9-szeresre mérséklődik, miután az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) végre egy nagyobb adagot – a hivatal közleménye szerint közel 60 ezer dobozt – is rendelt a gyógyszerből több nagykereskedőn keresztül. Ezt 2800-3300 forint körüli áron lehet majd kapni a patikákban, ami még mindig egy őrült ár az eredeti 400 forint alatti tételhez képest.

De vajon miért állt elő a gyógyszerhiány, és miért adhattak a patikák ilyen orbitális árakat a gyógyszernek? Normális ez?

Több, a gyógyszerpiacot jól ismerő szakértővel beszéltünk, és ez alapján úgy tűnik, hogy igen, 

bármilyen bizarr is ez, de a teljesen normális üzletmenet része, hogy ez történt.

Egy szakember beszámolója szerint volt olyan vakcina is, ami eredetileg ötezer forintba került, de egy átmeneti gyógyszerhiány után hirtelen 60 ezer forintra ugrott az ára.

Alapvetően az a probléma, hogy az ellátási lánc szereplői – tehát a gyártók, a nagykereskedők és a patikák – mind arra törekednek, hogy ne legyen nagy a raktárkészlet, mivel ennek fenntartása igen költséges, főleg az olyan kényes termékek esetén, mint a gyógyszerek. Csakhogy emiatt kisebb fennakadások után is teljesen ki tud ürülni a készlet, és hirtelen alakulhat ki hiány. Fennakadásból viszont egyre több van, ami már nemzetközi probléma: a gyógyszergyártáshoz szükséges alapanyagokat egyre inkább Indiából és Kínából szerzik be a gyárak, mivel innen jóval olcsóbb, ám esetenként az utolsó pillanatban derül ki, hogy gond van a minőségükkel.

Amikor valamelyik gyógyszer gyártásával gondok vannak, akkor a gyártó szokta jelezni a problémát a hatóságnak (ez Magyarországon az OGYÉI), amely a termék országos forgalmazója is. Ha mindez időben megtörténik, akkor elvileg van idő arra, hogy felkészüljenek a hiányra, beszerezzék külföldről a szükséges készleteket. A másik oldalon először a patikák találkoznak a kezükben a vényüket lobogtatva sorban álló vevőkkel, akiket hirtelen nem tudnak kiszolgálni. Ilyenkor egy protokoll lép életbe, először helyettesítő terméket kell ajánlaniuk, aztán ha ez nem megy, akkor meg kell vizsgálni, hogy át lehet-e állítani a pácienst más hatóanyagra (ebben az esetben az orvosnak új receptet kell felírnia). K-vitaminból Magyarországon csak a Konakion érhető el, ezért sem helyettesíteni, sem kiváltani nem lehet a terméket.

Ezért maradt a behozatal külföldről, aminek két módja van: az egyedi importengedélyes, illetve a kontingensengedélyes. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbi a nagyobb mennyiségben fogyó gyógyszerekre vonatkozik. Az engedélyeket az OGYÉI adja ki a nagykereskedőknek.

A Konakion esetében tudni lehetett, hogy havonta nagyjából nyolcezer doboz fogy az újszülötteknek szánt készítményből,*Érdekes módon tehát több, mint a mostanában havi hétezer körüli újszülött. a felnőtteknek szánt verzióból pedig még feleennyi, tehát az OGYÉI kontingensengedélyeket adott nagykereskedőknek a gyógyszer beszerzésére.

Az OGYÉI holnapján olvasható információk szerint

  • május 17-én 5000 doboz (Pharma Road Kft. a nagykereskedő, Németországból),
  • május 29-én 200 doboz (Mediwings, Németország),
  • június 5-én 11 ezer doboz (Hungaropharma, Franciaország),
  • június 12-én 2 ezer doboz (Phoenix Pharma, Olaszország)

behozatalát engedélyezték az újszülötteknek szóló K-vitamin készítményből a kontingensimport módszerével. (Nem világos, hogy az OGYÉI által a közleményben említett 58 ezer doboz hogyan viszonyul ehhez, hiszen a honlapon csak 18,2 ezer dobozról van szó.) Érdekes az elnyújtott beszerzés, hiszen a gyógyszerhiányt hivatalosan május 1-jén regisztrálták, május végén már a sajtóban is írtak az addigra súlyos Konakion-hiányról, és azt is tudni lehetett, hogy hosszú ideig gond van a gyártónál. Ehhez képest a késő beszerzés miatt olyan helyzet alakult ki, hogy gyakorlatilag egész júniusban hiány volt a gyógyszerből, ezért több ezer családnál okozhatott gondot a dolog; egy részük a kórházakból vagy más forrásból szerezhetett Konakiont, de vélhetően jó sokan kifizették a hiánygazdasági árakat is.

Kérdeztük az OGYÉI-t is, írásban a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ, szóban pedig annyi tájékoztatást kaptunk, hogy a gyógyszerek árképzésének kérdésében amúgy sem illetékesek.

De miért lett a gyógyszer ilyen elképesztően drága? Ennek az európai árszintek eltérése lehet az oka. Amikor a nagykereskedők külföldről hozzák be a készítményeket, akkor gyógyszerbiztonsági és minőségbiztosítási okokból főleg Nyugat-Európából hozzák őket. Itt viszont jellemzően jóval drágábbak. Ráadásul nincs idő sokat keresgélni, hiszen a gyógyszerigényt sürgősen ki kell elégíteni.

A beszerzési ár tehát jelentősen megugrik a külföldi forrás miatt. Így történhetett ez azoknál a patikáknál is, amelyek júniusban hatezer forint körüli áron árulták a Konakiont, az őket ellátó nagykereskedő valószínűleg csak ilyen áron jutott a termékhez. Ugyanebben az időben egyébként egy ausztriai gyógyszerbeszerzésre szakosodott budapesti patikában háromezer forintért is kapni lehetett a készítményt.

A magyar nagykereskedők, majd a patikák támogatott termékek esetén csak egy sávosan kötött árréssel dolgozhatnak. Támogatás pedig továbbra is van, de nem százalékban, hanem forintban adják. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tehát továbbra is támogatja a Konakiont, csakhogy ez most is 400 forint, mint korábban – míg ez akkor 50 százalékos árengedményre volt elég, addig most csak 12 százalékot ér (a hatezer forintos verzióban pedig ennél is sokkal kevesebbet).

A patikák vagy a magyar nagykereskedők tehát nem nyerészkednek az újszülött gyerekeken, hiába ugrott az ár a közel hússzorosára.

Az nem teljesen világos, hogy mi volt az eredeti gyártási probléma, ami miatt a hiány kialakult. A Roche-tól megtudtuk, hogy ugyan valamiért továbbra is az ő logójuk van a készítményen, valójában már 2018 elején eladták a gyógyszer gyártásához és forgalmazásához kapcsolódó jogokat egy Cheplopharm nevű német vállalatnak. (Három másik készítménnyel egy csomagban, 100-500 millió euró körüli összegért.) Megkerestük a német céget, hogy milyen gyártási problémáik voltak, illetve mikor kommunikáltak ezekről a magyar hatósággal, de egyelőre nem kaptunk választ.

Az eddigiektől teljesen független lehetőség, ha valaki fogja a magyar receptet, beül a kocsiba, és kiautózik egy osztrák, német vagy akár román patikába a gyógyszerért. A vényt általában elfogadják, és ha van Konakion, akkor a helyben érvényes szabályok szerint, de mindenképpen támogatás nélküli áron kiadják a készítményt. Ám mivel ez egészen más ellátási láncon ment keresztül, mint a Magyarországra szánt termék vagy a kontingensimport, ennek másfajta ára lehet.

Ha például az osztrák nagykereskedő időben rendelt nagy tételt, és a gyártótól meg is kapta az árut, akkor eltérő árakkal dolgozhat, mint a kontingensimportért bejelentkező magyar nagykereskedő, és végképp más árakkal, mint a magyar patika. A patikai árakra vonatkozó szabályok ugyanis markánsan eltérnek két ország között.

Az ellátást tovább lassítja, hogy egy több ezer darabos kontingensimport dobozait csak akkor lehet Magyarországon forgalomba hozni, ha van hozzá magyar nyelvű útmutató. Ám mivel a kérdéses dobozok nem a magyar piacra készültek, ez általában hiányzik, és pótolni kell. Ez még jobban bonyolítja a logisztikát.

Érdekes csavar, hogy a szabályozókat egyáltalán nem zavarja az, ha valaki kimegy Bécsbe, ott vesz egy Konakiont német útmutatóval, és hazahozva felhasználja. Azt viszont teljesen elfogadhatatlannak tartanák, ha ez hivatalos csatornán fordulna elő.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyógyszer-kereskedelem k-vitamin konakion patikák Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.