Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. június 10. 07:24 Élet

Ezen a térképen megnézheted, hol a legrosszabbak az utak az országban

Az utóbbi hetekben változatos módokon tiltakoztak a rossz utak miatt: Lipótnál égő mécsesekkel jelölték a kátyúkat, Budapesten a XXII. kerületben virágokat ültettek a mélyedésekbe, és a módszert alkalmazták Piliscsabán is.

Az adatok alapján nem csoda, hogy az országban sok helyen elégedetlenek az útállapotokkal. Az állami kezelésű utakat fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt. májusban – a szokásosnál némileg később – közzétette a hozzá tartozó úthálózat minőségének adatait. Ez ugyan a tavaly év végi állapotot mutatja, de mivel mindig ez a helyzet, ezért össze lehet vetni a korábbi évekkel, másrészt pedig még csak az évnek ebben a szakaszában szoktak belelendülni az útfelújítók, így már az is eredmény, ha a januári-februári fagyok után újra el tudják érni az év végi állapotokat.

A cég oldalán egyébként kimerítő magyarázatot lehet találni arra, miért rosszak az utak, megtudhatjuk például, hogy egy kátyú („egy vagy több réteg üregszerű folytonossági hiánya egy körülhatárolható helyen”) akár 20 négyzetméteres is lehet. Még egy rövid videót is készítettek a kátyúk keletkezéséről, megnyugtató zenei aláfestéssel kísérve.

A számok alapján legalább azt el lehet mondani, hogy tavaly megállt az útminőség évek óta tartó romlása. Sőt, a felújítások felpörgetése még némi javulásra is elég volt – sajnos azonban nagyon alacsony szintről. Igaz, a közel 207 ezer kilométeres magyarországi úthálózat nagy részéről nincs összefoglaló adatbázis. Majd 175 ezer kilométer ugyanis önkormányzati tulajdonú helyi út, amelyet a településeknek kell fenntartaniuk, így információval is ők rendelkeznek róla, de sokszor nem készítenek statisztikát. Összefoglaló adatai a 32 ezer kilométeres – a teljes forgalom háromnegyedét lebonyolító – országos közúthálózatot fenntartó Magyar Közútnak vannak.

A társaság az utak burkolatállapotát (vagyis a felületek épségét) hagyományosan egy ötfokozatú skálán sorolja be. A fokozatok nevei magukért beszélnek, de azért a legrosszabb kettőről, a 4-esről és az 5-ösről érdemes leírni, hogy ezek lényegében a szétesés különböző stációit jelölik, olyan szinten tönkrementek, hogy az alapoktól újra kellene építeni őket, a felületi javítások már alig érnek valamit. Tavaly év végén így festett az országos közúthálózat minősége, összevetve az egy év korábbi helyzettel (az évre kattintva lehet váltani):

 

Látszik egy enyhe javulás, amit az is alátámaszt, hogy az országos közúthálózat hosszal súlyozott burkolatállapota a 3,9-es átlagról (amely a nem megfelelő minősítéshez esik közel) 3,8-ra javult. Az ország különböző részein közlekedő autósok azonban egymástól nagyon eltérő tapasztalatokat szerezhetnek. A Magyar Közút megyei igazgatóságainak adataiból az látszik, hogy Veszprém megyében a legjobbak az útállapotok (3-as átlag, ami a tűrhetőnek felel meg), a legrosszabbak pedig Komárom-Esztergomban (4,5). Egy évvel korábban ugyanez a két megye alkotta a két szélsőséget, de Veszprémben 0,5-öt sikerült javítani*Ebben minden bizonnyal szerepe van a 8-as út tavaly átadott új szakaszának., míg a szomszédos megye egy tizedet rontott.

 

A koncessziós autópályákat*Ezeket nemcsak megépítik a tenderen győztes magáncégek, hanem utána üzemeltetik is. külön méri a Magyar Közút, és nem meglepő módon ezek sokkal jobb állapotban vannak, mint az országos közúthálózat egésze.*Igaz, ezeket az állami fenntartású autópályákkal lenne korrekt összehasonlítani, de ezekre külön nem közöl adatot a Magyar Közút. Az M5-ös 2,6-os átlagot kapott, az M6-os Dunaújvárosig tartó része 2,7-eset, attól délre pedig 2,4-eset. Ezek együtt az országos átlagot 0,1-el tudták javítani.

Nem a burkolatállapot az egyetlen kategória, amelyet számon tart a Magyar Közút. Mérik az utak egyenetlenségét is, amelyet milliméter/méterben adnak meg. Országosan így nézett ki a megoszlás:

 

Emellett az utak egyenetlenségét is ugyanúgy osztályozza egy ötfokozatú skálán a Magyar Közút, és ebből az látszik, hogy ebben a tekintetben is javultak valamelyest az útállapotok: az országos átlag 2,8-ról 2,7-re változott. A megyék közötti eltérések kevésbé jelentősek, mint a burkolatnál, a legjobb Fejér megye osztályzata (2,4), a legrosszabb pedig Győr-Moson-Soproné és Baranyáé (3,1).

Osztályozzák az utakat a balesetveszélyes, főként teherautók által okozott nyomvályúk mélysége alapján is.*Itt a mért kategóriák a 0-3,9 milliméterestől a 35-50 milliméteresig terjednek. Ebben a tekintetben sokkal kedvezőbb a helyzet a fentieknél, az országos átlag 1,3, és a megyék adatai is 1,1 (Nógrád) és 1,5 (Komárom-Esztergom, illetve Bács-Kiskun) között szóródnak. Igaz, ha csak a teherautók által leginkább szaggatott gyorsforgalmi és főutak adatait vesszük figyelembe, akkor már nem ennyire derűs a kép, az országos átlag 1,7, és több megyében is látni 2 fölötti értékeket. 2017-hez képest ugyanakkor némileg javult a helyzet.

A nyomvályúk kialakulása részben az utak teherbírásával függ össze, és ebben a tekintetben rosszabbak az átlagok: a teljes országos hálózatra 2,7-es érték adódott. Igaz, ez úgy jött ki, hogy a teherforgalom szempontjából sokkal fontosabb gyorsforgalmi és főutak teherbírási átlaga 1,8, míg a mellékutaké csak 3,1. Az utóbbiakon persze lehetőség szerint nem is kellene nehéz teherforgalomnak zajlania, mert ha terelés vagy építkezés miatt mégis rázúdulnak a kamionok, anyagszállító teherautók egy személyforgalomra méretezett útra, akkor pillanatok alatt tönkremegy. És nem mindenhol olyan szerencsések az út mellett élők, hogy utána gyorsan újjáépítsék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Felcsúton el is tűnnek, néhány tízezer kilométeren maradnak még kátyúkAz országos közutak kétharmada tönkrement, az alapoktól kezdve újjá kellene építeni. Az idei tempóval 30 év alatt újulna meg a hálózat.

Élet kátyúk magyar közút nyomvályúk útburkolat útminőség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 20. 07:21 Élet

A tapasztalt magyar diplomások nyugati színvonalon akarnak élni, itthon

Az álláskeresők egyre nyíltabban vállalják a fizetési igényüket, a tapasztalattal rendelkező diplomások pedig annyit kérnek, hogy az a nyugati életszínvonalhoz egész közel vigye őket.

Fontos

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.