Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 6. 17:22 Élet

Itt az ideje újragondolni a közgazdaságtan oktatást

Nagy reformok készülnek a Harvard közgazdaságtan képzése körül. A Vox szerint egy egészen új megközelítésű bevezető közgáz kurzus nyer egyre nagyobb népszerűséget a hallgatók között.

Bár a közgazdaságtan óriási változásokon és fejlődéseken ment keresztül az elmúlt években, meglepő módon

a világ egyik legjobb egyetemén még mindig egy eredetileg 21 évvel ezelőtt kiadott könyvből folyik a bevezető kurzus oktatása.

 

Az író Gregor Mankiw, aki 2003 és 2005 között George W Bush, majd 2006-tól Mitt Romney gazdasági tanácsadójaként dolgozott. Ő felelős a bevezető közgazdaságtan kurzus oktatásáért már 14 éve, és mivel mindenki a Harvardot tartja legjobb példának, sok más amerikai és európai egyetemen is az ő tananyagát vették át, például az ELTE alkalmazott közgáz szakán is ebből folyik az oktatás.

Ez a könyv a legalapvetőbb elméletekkel foglalkozik, a kereslet és kínálat modelljével, adózással, makró változókkal, de mindenek felett a hatékony piaccal. Az kiindulás minden elméleti modellnél az, hogy a piac, ha tökéletesen működik, és nem torzítják monopóliumok vagy az állam, akkor megold minden problémát. Ez persze ma már egyre inkább meghaladott álláspont. Már nyolc évvel ezelőtt is – mikor én tanultam ebből a könyvből – hosszas magyarázatokkal sulykolták belénk a tanáraink, hogy ezek a leegyszerűsített modellek nem képezik le a valóságot, csak alapot szolgáltatnak a későbbi komplex modellek megalkotásához. De a könyv nem változott lényegesen azóta sem, és nem szerepelnek benne explicit kritikák a tökéletes piacra építő modellekkel szemben.

Ezen szeretne most változtatni Raj Chetty, az egyik legsikeresebb kortárs közgazdász. Már 23 évesen megszerezte a PhD-t a Harvardon és 29 éves kora óta ott tanít véglegesített professzorként. Már az is ritka, hogy egy egyetem a saját PhD diákját vegye fel professzori állásba, jobban szeretik, ha más egyetemek más szemléletű diákjait alkalmazhatják. Rajta kívül csak egy embernek sikerült 30 éves kora előtt véglegesített pozíciót szerezni a Harvardon. Chetty mindezt bőven kiérdemelte, tudományos munkájáért 33 évesen el is nyerte a legjobb 40 alatti amerikai kutatók díját.

Ő fejlesztette ki a tananyagát a legújabb bevezető közgáz kurzusnak, ami az óriási rendelkezésre álló adatbázisokat használja fel közgazdasági és szociális problémák megoldására. A kurzusnak nincs tankönyve, nem mutat be általános elméleteket, helyette 12 tanulmány feldolgozásával és a módszertani ismeretek elsajátításával foglalkoznak. Kimondottan fontos szerepe van a kurzus tananyagában az egyenlőtlenségek vizsgálatának.

Chetty régóta szószólója az empirikus, adatokon alapuló közgazdaságtannak.

2013-as véleménycikkében a közgazdaságtant az orvostudományokhoz hasonlítja, mivel szerinte is csak megfelelő kísérletekkel lehet eldönteni, hogy melyik intézkedés hatásos és melyik nem.

Annyi a különbség, hogy sokkal nehezebb közgazdaságtani kísérleteket végezni, ahogy arról már mi is írtunk korábban. Erre viszont sok megoldás közül az egyik, hogy a rendelkezésre álló rengeteg adatban keresnek olyan eltéréseket, amik mesterségesen hoznak létre egy kísérlethez hasonló kezelt és kontroll csoportot. Ilyen módszerrel vizsgálta például 2,5 millió gyerek adataiból, hogy milyen hatással van a teljesítményükre és később a bérükre az általános iskolás tanítójuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJátszva megoldhatók a világ gazdasági problémáiKözgazdászokra is szükség van sok számítógépes játékban, hogy a kartellező és arbitráló játékosok ne döntsék romba a virtuális gazdaságot.

Ezt a szemléletet ültetné át a harvardi oktatásba, és reméli, hogy hamarosan más egyetemek is követik a példáját. Ez az óra Chetty szerint különösen azoknak a diákoknak fontos, akik egész egyetemi tanulmányuk alatt csak egy közgazdaságtan órát ülnek végig. Ezt itthoni tapasztalataink is meg tudják erősíteni, nekem is rengeteg közgazdaságtantól teljesen független szakirányú ismerősöm panaszkodott, hogy nem érti és nem is érdekli az egyetemi bevezető közgazdaságtan. Én is tanítottam informatikusoknak bevezető kurzust és hiába próbáltam interaktív módon és mindennapi példákkal szemléltetve átadni a Mankiw könyv anyagát, pár kivételtől eltekintve nem sikerült felkelteni a diákok érdeklődését.

Ezért teljesen egyetértek azzal, hogy akiknek egy kurzuson kívül semmi érintkezése nem lesz a közgazdaságtannal, annak hasznosabb egy adatokra alapuló, mindennapi és fontos problémákkal foglalkozó kurzus, mint egy teljesen elvont elméleti óra, ahol olyat tanulnak, aminek a nagy részét még a gyakorló közgazdászok sem fogják használni.

Chetty kurzusa a legfrissebb témákat és a módszereket ismerteti a diákokkal, egy kivételével minden feldolgozott tanulmány 2010 után született, ami a gyorsan változó tudományos közegben is még újnak számít. Olyan témákkal foglalkoznak, mint esélyegyenlőség, egészség gazdaságtan és klímaváltozás. Nehéz jól összeválogatni, hogy milyen témákat érdemes kiragadni a sok lehetséges közül, ebbe mindig bele lehet kötni, de Chettynek jól sikerült összerakni a tematikát, amit a diákok elégedettsége és hatalmas érdeklődés is mutat.

A közgazdász képzésben nem lehet úgy tekinteni erre a kurzusra, mint a bevezető tökéletes helyettesítőjére. Ahogy Chetty is munkája fontos részének tartja a létező elméletek tesztelését és ezzel megerősítését vagy cáfolását, én is úgy gondolom, hogy fontos ezeket az alapvető elméleteket elsajátítani, majd az erre épülő komplex, valósághoz közelebb álló modelleket tesztelni és eljutni olyan leírásokhoz, amik érthető, de jó megközelítést adnak a közgazdaságtani problémákról. Sok mindent valóban csak helyi szinten, kísérletekkel és rengeteg adatlemezessel lehet megoldani, de egyelőre nem vethetjük el teljesen a modellekre épülő közgazdaságtant sem, hiszen még mindig ezekkel tudjuk a legjobban leírni a világgazdaságot. A pszichológusok sem véletlenül tanulnak Freudról, még akkor is, ha sok elmélete már teljesen megdőlt a modern pszichológiában.

Természetes fontos frissíteni a tananyagot, hogy a már meghaladott elméleteket helyén kezeljék és a létező kritikákat beépítsék. Ilyen például, hogy a jelenlegi könyv még mindig azzal a feltevéssel él, hogy a minimál bér bevezetése vagy emelése csökkenti a foglalkoztatást a piactorzító hatás miatt, ami már régen meghaladott. Erről az egyik legjobb cikket Harasztosi Péter és Lindner Attila írták. Ők a 2001-es minimálbér emelés hosszú távú hatásait vizsgálták. Tanulmányukból az derült ki, hogy nem csökkent a foglalkoztatás az intézkedés hatására. Persze a képet lehet még tovább árnyalni, például, hogy hogyan érinti a munkavállalókat vagy a fogyasztókat az emelés. 

Erre egyébként szerencsére a Harvardon is rájöttek, és ha új könyvet még nem is adtak ki, de új professzort neveztek ki a bevezető közgazdaságtani kurzus élére.

Következő szemesztertől már Jason Furman fogja tartani az órákat, aki Obama vezető közgazdásza volt.

Ez elég nagy váltás ahhoz képest, hogy 1984 óta republikánus elnököket támogató tanárok oktatták ezt a kurzust, ezért valószínű, hogy a tananyagban is tapasztalhatnak majd változást a legjobb egyetem diákjai, ami rövid időn belül más egyetemeken is változást hozhat. Addig is a Chetty óra tananyagát bárki elérheti a kurzus honlapján, ha kíváncsi, milyen a jövő közgáz oktatása.

Élet adat elemzés közgazdaságtan oktatás reformok Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 07:32 Élet, Vállalat

Elmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártják

A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Jandó Zoltán
2019. június 14. 16:47 Adat, Élet

Minden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunk

Nem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.