Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 6. 13:57 Adat, Élet

A magyarok nem veszik észre, ha oltják őket

Bár itthon kifejezetten jól működik az oltási rendszer, úgy tűnik, a magyarok többsége nem igazán emlékszik arra, ha beoltják. Még áprilisban tették közzé azt a vakcinálásról szóló uniós közvéleménykutatást, amelyben mások mellett arról is megkérdezték az embereket, hogy az elmúlt öt évben ők vagy valamely családtagjuk kapott-e bármilyen oltást. A felmérésbe bevont magyarok mindössze 19 százaléka mondta azt, hogy kapott oltást, és a gyerekét is csak minden ötödik megkérdezettnek oltották be ebben az időszakban.

Uniós összevetésben mind a kettő kiugróan alacsony. Az EU-ban átlagosan az emberek közel fele állítja magáról, hogy kapott oltást az elmúlt fél évtizedben. A magyar adatnál csak a román volt alacsonyabb, ott mindössze 17 százalékos mutatót mértek. A másik véglet Finnország, ahol nagyjából négyből három ember emlékezett úgy, hogy beoltották valamilyen kór ellen.

 

A magyar adat tényleg azért érdekes, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem igazán fordulhat elő, hogy valaki eljut a 17. születésnapjáig úgy, hogy legyen öt oltásmentes éve. A csecsemők, és a kisgyerekek másfél éves korukig alsó hangon hét oltást kapnak*ezek csak a kötelezőek, ehhez jönnek még az egyéb ajánlott vakcinák, majd 6 éves korukban jön egy emlékeztető, 11-12 évesen pedig a következő kör, újabb 3 különböző oltással.

Ezek alól pedig lényegében senki nem tud kibújni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) adatai szerint az oltásra kötelezettek 99,6-99,9 százaléka kapja meg valamennyi vakcinát. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 1,7-1,8 millió fiatal biztosan kapott oltást az elmúlt öt évben, azaz a felmérésben szereplő 19 százalék már csak ebből kijön. A szülőknél pedig a kötelező gyerek-oltásokból jóval nagyobb arány kellene, hogy adódjon, mint a kutatás során mért 21 százalék.

A messze legnagyobb mennyiségben fogyó védőoltás, az influenza elleni pedig az eddigi számokban még benne sincsen. Az EMMI adatai szerint ebből a 2017/2018-as szezonban közel 800 ezer adag fogyott, és nagyjából ez lehet az éves átlag is*valójában kissé alacsonyabb, mert évről évre nő a beoltottak száma.. Persze vannak, akik minden ősszel beoltatják magukat, de így is jó esély van rá, hogy öt éves időtávon másfél millió ember kap influenza ellen vakcinát.

 

Ezen kívül részletes adatok sajnos csak a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltásokról vannak, de ilyenből is beadnak egy évben nagyjából 30 ezret, a legtöbbet hastífusz és hepatitis A ellen. Ennél azonban szinte biztosan több felnőttet oltanak olyan ajánlott vakcinákkal, mint a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV, vagy a bárányhimlő elleni, szeptembertől a gyerekeknek már kötelező vakcina, esetleg a kullancsok által is terjesztett agyhártyagyulladástól védő oltás.

Ezek alapján pedig valószínűnek tűnik, hogy a magyarok legalább 40-50 százaléka kapott valamilyen oltást az elmúlt öt évben, szemben a mért 19-cel.

Az uniós felmérésből egyébként az derül ki, hogy a magyarok és úgy általában az európaiak is bíznak az oltásokban. Itthon a megkérdezettek hét százaléka mondta azt, hogy szerinte a betegségek nem előzhetőek meg így, 80 százalék viszont úgy vélekedett, hogy elkerülheti a különböző súlyos kórokat, ha beoltatja magát. Bár a mellékhatásoktól sokan tartanak itt és az EU többi országában is, ennek ellenére a nagy többség szerint fontos, hogy mindenki megkapja a rutin-oltásokat. Az oltásellenesség az adatok alapján Lettországban a legerősebb, de a kanyarójárvány ellenére Romániában is sok az általában téves előítélet a vakcinákkal szemben.

Adat Élet Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.

Jandó Zoltán
2021. február 23. 11:34 Adat

Nagyon úgy tűnik, hogy az Amazon kinyírt egy női nevet

Az amerikai cég elnevezte Alexának a virtuális asszisztensét, és a szülők világszerte úgy döntöttek, inkább más nevet választanak a lányuknak.

Fontos

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Avatar
2021. február 23. 16:24 Közélet, Pénz

Kinek kell megfizetnie a gyermekvállalást?

Ha az állam erősen támogatja a gyermeknevelést, attól az még nem válik jutalmazott tevékenységgé, csak kevésbé veszteségessé.

Avatar Avatar
2021. február 23. 09:35 Élet

Elkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?

Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.