Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. április 9. 12:48 Élet

Sokkal olcsóbb, de környezetszennyezőbb is lett a zenehallgatás

Egy skót-norvég kutatópáros friss munkájából az derül ki, hogy a hanghordozó formátumok közül a bakelitlemezért voltak hajlandóak a legtöbbet fizetni a vásárlók. A lemezipar üzleti csúcsa ebből a szempontból éppen egybeesett a punk 1977-es berobbanásával, amikor egy bakelitlemez átlagos ára mai értéken számolva 28,55 dollár (8100 forint) volt Amerikában.

A lemez mellett idővel párhuzamosan megjelenő magnókazetta fénykora üzleti szempontból 1988-ban jött el, amikor mai értéken számolva 16,66 dollárért (4700 forintért) lehetett eladni a formátumot, a CD ára pedig 2000-ben 21,59 dolláron (6100 forinton) tetőzött.

Ezzel szemben egy album digitális letöltéséért még a csúcsnak számító 2013-ban sem lehetett többet elkérni, mint 11,11 dollár, azaz 3200 forint.

A zenehallgatás relatív költségének esése még jobban látszik, hogy ha ezeket az értékeket a mindenkori amerikai heti átlagfizetéshez viszonyítják. Ezek szerint egy bakelitlemez a heti fizetés 4,83 százalékát vitte el, a digitális formátumú letöltéshez azonban már csak 1,22 százalékot kellett elkölteni.

A totális olcsóság korát azonban mégis a streaming hozta el, mert a heti átlagfizetés alig 1 százalékáért hozzá lehet férni a valaha rögzített szinte összes zenei felvételhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA zenepiaci bevételek 12 százaléka jut el egy zenészhezAz amerikai zenészek ezzel együtt is több bevételhez jutnak arányaiban, mint amikor 2000-ben a hagyományos zeneipar a csúcson volt.

Az olcsósággal szemben a zenehallgatás környezeti terhelése mégis nőtt. A bakelitkorszak csúcspontján, 1977-ben az amerikai ipar 58 millió kilogramm műanyagot használt fel erre a célra, a kazetták fénykorában az érték 56 millió kg volt, a CD-k csúcspontján pedig 61 millió kg. Bár a műanyagok felhasználása 2016-ra a digitális technológia térnyerése következtében 8 millió kilogrammra esett vissza, a streaming környezetvédelmi szempontból is új korszakot nyitott.

Ha ugyanis a zenemegosztók szervertermei által felhasznált energiát károsanyag-kibocsátás szempontjából egy nevezőre hozzuk a műanyagipar korábbi megfelelő értékeivel, akkor a régi technológiák csúcsát 2000-ben 157 millió kilogrammal értük el, manapság azonban valahol 200-350 millió kg között járunk.

Ahogy a kutatók a The Conversationben írják, mindehhez hozzá kell tenni, hogy itt csupán a lemezek, kazetták és CD-k előállítási és életciklus-beli károsanyag-kibocsátását számolták ki. Vagyis a munkában nincs benne többek között azoknak az eszközöknek az előállítása során keletkező káros anyag, amelyen a zenét hallgatják, és az sem, hogy a fizikailag létező hanghordozók kereskedelme (gyártás után szállítás, boltok fenntartása, vásárlók utazása a boltba stb.) mennyire terhelte a környezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a dolog, ami a képen van, egyre népszerűbbA bakelitlemez után a magnókazetta is visszatérhet, hatrányaiból előnyt kovácsolhat és megtalálhatja új helyét a zenepiacon. A kereslet csekély, de gyorsan növekszik.

Élet bakelitlemez CD kazetta környezetvédelem mp3 streaming zene zenehallgatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 14. 15:12 Élet

Magyarország kicsinek láthatja magát, de Európa nagy

A sértett magyarság és megsértői most már egy közös környezetben, határok nélkül bizonyíthatnak. Nem kell bezárkózni.

Stubnya Bence
2019. november 14. 11:33 Élet

A Wizz Air-vezér nekiment a nyugat-európaiaknak és a Lufthansának

Váradi József szerint a hagyományos légitársaságok üzleti modelljét jogosabb fenntarthatósági alapon kritizálni, mint a fapadosokét. A nyugati kritikusok pedig képmutatóak.

Avatar
2019. november 13. 17:15 Élet

Volt, amikor Magyarország nem kicsinek, hanem nagyhatalomnak képzelte magát

A nemzethalál réme és a nagyhatalmiság délibábja között csapongott a magyarok önértékelési zavara.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.