Egy skót-norvég kutatópáros friss munkájából az derül ki, hogy a hanghordozó formátumok közül a bakelitlemezért voltak hajlandóak a legtöbbet fizetni a vásárlók. A lemezipar üzleti csúcsa ebből a szempontból éppen egybeesett a punk 1977-es berobbanásával, amikor egy bakelitlemez átlagos ára mai értéken számolva 28,55 dollár (8100 forint) volt Amerikában.
A lemez mellett idővel párhuzamosan megjelenő magnókazetta fénykora üzleti szempontból 1988-ban jött el, amikor mai értéken számolva 16,66 dollárért (4700 forintért) lehetett eladni a formátumot, a CD ára pedig 2000-ben 21,59 dolláron (6100 forinton) tetőzött.
Ezzel szemben egy album digitális letöltéséért még a csúcsnak számító 2013-ban sem lehetett többet elkérni, mint 11,11 dollár, azaz 3200 forint.
A zenehallgatás relatív költségének esése még jobban látszik, hogy ha ezeket az értékeket a mindenkori amerikai heti átlagfizetéshez viszonyítják. Ezek szerint egy bakelitlemez a heti fizetés 4,83 százalékát vitte el, a digitális formátumú letöltéshez azonban már csak 1,22 százalékot kellett elkölteni.
A totális olcsóság korát azonban mégis a streaming hozta el, mert a heti átlagfizetés alig 1 százalékáért hozzá lehet férni a valaha rögzített szinte összes zenei felvételhez.
Az olcsósággal szemben a zenehallgatás környezeti terhelése mégis nőtt. A bakelitkorszak csúcspontján, 1977-ben az amerikai ipar 58 millió kilogramm műanyagot használt fel erre a célra, a kazetták fénykorában az érték 56 millió kg volt, a CD-k csúcspontján pedig 61 millió kg. Bár a műanyagok felhasználása 2016-ra a digitális technológia térnyerése következtében 8 millió kilogrammra esett vissza, a streaming környezetvédelmi szempontból is új korszakot nyitott.
Ha ugyanis a zenemegosztók szervertermei által felhasznált energiát károsanyag-kibocsátás szempontjából egy nevezőre hozzuk a műanyagipar korábbi megfelelő értékeivel, akkor a régi technológiák csúcsát 2000-ben 157 millió kilogrammal értük el, manapság azonban valahol 200-350 millió kg között járunk.
Ahogy a kutatók a The Conversationben írják, mindehhez hozzá kell tenni, hogy itt csupán a lemezek, kazetták és CD-k előállítási és életciklus-beli károsanyag-kibocsátását számolták ki. Vagyis a munkában nincs benne többek között azoknak az eszközöknek az előállítása során keletkező káros anyag, amelyen a zenét hallgatják, és az sem, hogy a fizikailag létező hanghordozók kereskedelme (gyártás után szállítás, boltok fenntartása, vásárlók utazása a boltba stb.) mennyire terhelte a környezetet.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
