Egy skót-norvég kutatópáros friss munkájából az derül ki, hogy a hanghordozó formátumok közül a bakelitlemezért voltak hajlandóak a legtöbbet fizetni a vásárlók. A lemezipar üzleti csúcsa ebből a szempontból éppen egybeesett a punk 1977-es berobbanásával, amikor egy bakelitlemez átlagos ára mai értéken számolva 28,55 dollár (8100 forint) volt Amerikában.
A lemez mellett idővel párhuzamosan megjelenő magnókazetta fénykora üzleti szempontból 1988-ban jött el, amikor mai értéken számolva 16,66 dollárért (4700 forintért) lehetett eladni a formátumot, a CD ára pedig 2000-ben 21,59 dolláron (6100 forinton) tetőzött.
Ezzel szemben egy album digitális letöltéséért még a csúcsnak számító 2013-ban sem lehetett többet elkérni, mint 11,11 dollár, azaz 3200 forint.
A zenehallgatás relatív költségének esése még jobban látszik, hogy ha ezeket az értékeket a mindenkori amerikai heti átlagfizetéshez viszonyítják. Ezek szerint egy bakelitlemez a heti fizetés 4,83 százalékát vitte el, a digitális formátumú letöltéshez azonban már csak 1,22 százalékot kellett elkölteni.
A totális olcsóság korát azonban mégis a streaming hozta el, mert a heti átlagfizetés alig 1 százalékáért hozzá lehet férni a valaha rögzített szinte összes zenei felvételhez.
Az olcsósággal szemben a zenehallgatás környezeti terhelése mégis nőtt. A bakelitkorszak csúcspontján, 1977-ben az amerikai ipar 58 millió kilogramm műanyagot használt fel erre a célra, a kazetták fénykorában az érték 56 millió kg volt, a CD-k csúcspontján pedig 61 millió kg. Bár a műanyagok felhasználása 2016-ra a digitális technológia térnyerése következtében 8 millió kilogrammra esett vissza, a streaming környezetvédelmi szempontból is új korszakot nyitott.
Ha ugyanis a zenemegosztók szervertermei által felhasznált energiát károsanyag-kibocsátás szempontjából egy nevezőre hozzuk a műanyagipar korábbi megfelelő értékeivel, akkor a régi technológiák csúcsát 2000-ben 157 millió kilogrammal értük el, manapság azonban valahol 200-350 millió kg között járunk.
Ahogy a kutatók a The Conversationben írják, mindehhez hozzá kell tenni, hogy itt csupán a lemezek, kazetták és CD-k előállítási és életciklus-beli károsanyag-kibocsátását számolták ki. Vagyis a munkában nincs benne többek között azoknak az eszközöknek az előállítása során keletkező káros anyag, amelyen a zenét hallgatják, és az sem, hogy a fizikailag létező hanghordozók kereskedelme (gyártás után szállítás, boltok fenntartása, vásárlók utazása a boltba stb.) mennyire terhelte a környezetet.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
