Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. március 6. 14:20 Élet

Új műfajt alkotott és egy szakma utánpótlását is segíti a most harminc éves SimCity

Az első számítógépes játékokban a cél többnyire az ellenség legyőzése vagy egy akadályokkal teletűzdelt pályán történő végigjutás volt, azonban harminc éve megjelent egy formabontó szoftver, ami teljesen másról szólt. Ez a SimCity első, 1989-es kiadása volt, amiben a játékosok egy polgármester szerepébe helyezkedve irányíthatták városuk sorsát: dönthettek az infrastruktúra fejlesztéséről, a lakó- és ipari övezetek elhelyezkedéséről és még mindenféle más városfejlesztési kérdésről. A szoftver különlegessége, hogy nem csak szórakoztatta a felhasználókat, hanem sokukra későbbi szakmájuk szempontjából is hatással volt, derül ki a Los Angeles Times cikkéből

Az összeállításban több, az utóbbi években, évtizedekben pályára lépő várostervezéssel foglalkozó szakember is arról számol be, hogy a SimCity mélyen befolyásolta a karrierútjukat. Van közülük, aki gyerekkorában állandóan várostérképeket rajzolt, majd valaki javaslatára elkezdett játszani a szoftverrel, és annyira beleszeretett a tervezésbe, hogy felnőttkorára egy városi közlekedéssel kapcsolatos hivatalnál kötött ki. Egy másik történet szereplője egy politológia szakos egyetemi dolgozatához használta fel a SimCity-t: ahelyett, hogy három városmodellt elméleti szempontok szerint összehasonlított volna, felépítette őket a programban, és megnézte, hogy hogy működnek. Ekkor jött rá, hogy mennyire fontos a városvezetés szerepe az emberek életében, és végül is ő is ezen a területen helyezkedett el.

A megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy a játék egyik legfontosabb erénye az, hogy remekül szemlélteti a városok működésébe való beavatkozások összetett hatásait. A közlekedés, a helyi gazdaság működése és a város élhetősége közötti kapcsolatok a játékmenet alatt egyértelműen kibontakoznak, és a játékosok jelentős részét megelégedettséggel töltötte el, ha hosszan és sikeresen tudott működtetni egy települést. Will Wright, a játék kitalálója maga is eredetileg azt gondolta, hogy a SimCity csak a várostervezők és az építészek számára lesz érdekes, de végül már az első változatból is több, mint egymillió példány kelt el.

A SimCity-t a kezdetekben kiadó, ekkor még Wright társtulajdonában lévő Maxis a sikereken felbuzdulva a városépítős játék újabb változatai mellett számtalan további szimulációs játékot vitt piacra. A legnagyobb dobásuk a 2000-ben megjelent The Sims volt, amiben a játékos egy kertvárosban élő emberek életét irányíthatta, igaz, ekkorra már az Electronic Arts felvásárolta a Maxis-t.

Persze nem egyöntetűen pozitív a SimCity megítélése, heves szakmai vita övezi a szoftvert. A kritikák szerint a játék túlságosan leegyszerűsíti a várostervezés kevésbé érdekes és látványos, de nagyon is fontos kérdéseit, mint mondjuk a parkolók vagy a kerékpársávok száma, illetve a lakosság jövedelmi vagy etnikai összetétele. Sok szempontból pedig nem is életszerű az, ahogy a játékban történik a várostervezés, a lakossági és a kereskedelmi zónák a valóságban például nem válnak szét olyan élesen, mint a SimCity-ben.

Ráadásul a játékban a felmerülő problémákra adható megoldások is túl kezdetlegesek. A növekvő bűnözésre, több rendőrőrs, a sűrűsödő dugókra pedig újabb utak építésével válaszolhat a játékos. Pedig épp ezek a hagyományos reakciók azok, amelyeket a modern várostervezőknek meg kell kérdőjelezniük és meg kell haladniuk.

A játék legújabb változatát 2014-ben adta ki az EA a SimCity: BuildIt néven. A már csak mobilokon futtatható verzió a fentebbi kritikák jelentős részét figyelembe véve készült, így a következő városépítész generáció még felkészültebben léphet a pályára, ha játszik a szoftverrel. Azt ugyanis még a régebbi változatok bírálói is elismerik, hogy a SimCity alaposan megismerteti a laikusokat a várostervezés szakterületével, akiket pedig mindez tényleg érdekel, úgyis rá fognak jönni a játék hiányosságaira.

Élet electronic arts maxis simcity számítógépes játékok város Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 15:01 Élet

Kürtöskalácsozó nyílt egy indiai nagyvárosban

Indiában tör utat a magyar soft power: csilis csirkés és szárított céklás kürtöskalács fogant meg egy budapesti nyaraláson.

Hajdu Miklós
2019. augusztus 19. 07:01 Élet

Árat kell emelniük a kortárs magyar művészeknek, ha sikeresek akarnak lenni külföldön

Sokáig túl olcsók voltak a magyar kortárs művek árai a hazai műtárgypiacon ahhoz, hogy külföldi gyűjtők komolyan vegyék őket. Az utóbbi néhány évben viszont végre változás indult ebben a kérdésben, amivel mindenki jól járhat.

Fabók Bálint
2019. augusztus 18. 19:28 Élet

A balatoni vaddisznó-invázió csak a kezdete az ember-vaddisznó konfliktusnak

Világszerte egyre nagyobb probléma a városokban feltűnő vaddisznók inváziója. Magyarországon is látványosan elszaporodtak, és a legveszélyesebb állatok közé tartoznak.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.