Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. január 20. 19:01 Élet

A súlyos Facebook-függők olyan rosszul hozzák a döntéseket, mint az alkoholisták

Harminc évvel ezelőtt, ha kiejtette valaki a száján azt a szót, hogy függőség, akkor jó eséllyel a beteges alkohol-, cigaretta- vagy drogfogyasztásra gondolt. Ma már ez a fogalom sokkal tágabb problémakörre utal, nemcsak a közbeszédben, hanem az egészségügyi szakma szóhasználatában is. A Guardian összefoglalója szerint ez a változás valamikor a kilencvenes évek elején kezdődött, és azóta is töretlenül tart.

Michael Douglas-ról 1992-ben írták meg a pletykalapok, hogy az Elemi ösztön nevű erotikus thriller főszerepének eljátszása után egy intézményben kezelik szexuális függősége miatt – és ez volt az első esetek egyike, amikor függőség nem a hagyományos módon került a közbeszédbe. Bár ez után egy darabig az addiktológusok sokszor nem nézték még jó szemmel, hogy hirtelen egyre többféle függőségről kezdtek beszélni az emberek, az ezredforduló körül ez is megváltozott.

A 21. századra ugyanis felismerték a neurológusok, hogy ezek az újszerű függőségek is végső soron az öröm érzetét keltő dopamin termelését fokozzák, már amennyiben kielégítik őket.

Közben a termékek fejlesztésével és értékesítésével kapcsolatos tudományok is fejlődtek, így drámaian megnőttek az embereket érő vágykeltő ingerek, és a számítógépek, illetve az internet terjedésével is újabb és újabb potenciális függőségek alakultak ki.

Mellesleg a narkotikumok elérhetősége és jellege is sokat változott: elterjedtek a szintetikus drogok, és ezeket be lehetett szerezni az internetről.

Egyre több olyan függőséget azonosítottak a szakemberek, amelyek nem bizonyos szerek, anyagok elfogyasztásával kapcsolatosak, hanem tevékenységekre irányulnak. Az úgynevezett viselkedési addikciók közül a szerencsejáték-függőség az egyik legrégebben felismert és vizsgált jelenség, igaz, csak 2013 óta tartják számon betegségként. Hasonló példa a számítógépes játékok vagy éppen a vásárlás iránti szenvedély és a pornófüggőség is. Egy beteg pedig nem ritkán párhuzamosan több viselkedési szenvedélynek is hódol, ami az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószerhasználat esetében is gyakori. Sőt, az anyagi károk is ugyanúgy jellemzők a „klasszikus” és az újabban azonosított függőségeknél: egy súlyos vásárlásfüggő ugyanúgy elveri az összes pénzét fölösleges holmikra, ahogy egy alkoholista az italra.

Mindezek ellenére még mindig nincs igazi konszenzus a szakmában arról, hogy mely viselkedési addikciók azok, amelyeket ténylegesen kórosnak lehet tekinteni. Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre csak a már említett szerencsejáték-, illetve játékfüggőséget ismeri el, azonban a Guardian cikke szerint folyamatban van ennek megváltozása. Terry Robinson, a Michigani Egyetem professzora elmondta az újságnak, hogy

legyen szó kábítószerről, szexről, szerencsejátékról vagy bármiről, olyan ingerszabályozási zavarokkal szembesülünk, amelyek során az emberek nehezen tudnak ellenállni a helytelen viselkedésnek. Természetesen a háttérben álló pszichológiai és neurobiológiai folyamatok között is sok a hasonlóság.

A lehetséges addikciók számát nem csak az növeli, hogy sok cég olyan módon dobja piacra a termékeit, amivel teljesen hozzájuk köti az ügyfeleket. A Guardian felidézi Bruce Alexander pszichológus egyik hetvenes évekbeli patkánykísérletét, amiből kiderült, hogy ha a rágcsálókat egy üres ketrecbe tesszük, és tiszta, illetve herionnal szennyezett vizet adunk nekik, hamar rákapnak a kábítószeres itató használatára. Egy játékokkal telepakolt ketrecben viszont, ahol több patkány is együtt él, már egyáltalán nem volt vonzó a drog az állatok számára. A tanulság az, hogy szenvedélybetegségek kialakulását a környezet is befolyásolja.

Robinson szerint a ma uralkodó folyamatok a hagyományos közösségek felbomlásához, a hagyományos eltűnéséhez és a vallás visszaszorulásához vezetnek. Több olyan dolog feloldódóban van, ami nem olyan régen még a legtöbbünk életének lényeges részét jelentette – nem csoda tehát, ha a szenvedélybetegségek is változnak, például egyre fontosabb lett az embereknek, hogy a közösségi oldalakon minél több elismerést kapjanak, és ezért sokan a telefonjukat folyamatosan nyomkodva mindent meg is tesznek.

Egy viselkedés-addiktológiai folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmány (pdf) szerint a Facebookhoz és a többi közösségi oldal súlyosabb esetekben olyan mellékhatásokhoz vezet, mint az alkoholizmus vagy a heroin-függőség. A kutatás az Iowa Szerencsejáték Feladat nevű játék (erről bővebben itt) segítségével vizsgálta a Facebook-függők (ennek megállapítására is van már tudományos módszertan) döntéshozatalát, és arra jutott, hogy ők sokkal hajlamosabbak szisztematikusan rossz döntéseket hozni, mint azok, akik nem voltak rápörögve a közösségi médiára. Az okság iránya egyelőre nem világos: tehát lehet, hogy hasonló emberekből lesznek Facebook-függők, mint akikből alkoholisták, de az sem kizárt, hogy a Facebook-függésük rontja le a döntéseiket.

Mindez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság többen szenvednek szenvedélybetegségben, mint bármikor korábban. Michael Linskey, a londoni King’s College professzora szerint például a nikotinfüggők száma akkora visszaesést mutat az elmúlt harminc évben, hogy valószínűleg hiába alakultak ki új addikciók, mégis kevesebben szenvednek ilyen jellegű problémáktól, mint a nyolcvanas években. Legalábbis a fejlett világban. Ráadásul nemcsak a függőségekhez vezető, hanem az azokat kezelő és megelőző technikák is sokat fejlődtek, és egyre inkább elérhetők mindenki számára.

Élet addikció függőség káros szenvedély szenvedélybetegség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2019. április 22. 12:00 Élet

Egy újságíró kipróbálta, milyen egy hétig Google nélkül élni

A Guardian újságírója egy hétig önként lemondott azokról az online szolgáltatásokról, amelyeket a Google is nyújt. Végül ambivalens érzésekkel zárta a hetet.

Torontáli Zoltán
2019. április 21. 07:44 Élet, Vállalat

Nem akarnak beszélni a fiatalok, jobb, ha erre mindenki felkészül

Jelentős iparági változásokkal járhat, ha felnő egy generáció, amelyik már nem használja hanghívásra a mobilját.

Avatar
2019. április 18. 16:54 Élet

Vannak női szupersztárok, de messze még az esélyegyenlőség a művészetben

A 2015-ben eladott 100 legdrágább műalkotásból 99-et férfiak készítettek, de a helyzet így is sokat javult az utóbbi pár évtizedben.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58 Adat, Közélet

Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.