Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. január 20. 19:01 Élet

A súlyos Facebook-függők olyan rosszul hozzák a döntéseket, mint az alkoholisták

Harminc évvel ezelőtt, ha kiejtette valaki a száján azt a szót, hogy függőség, akkor jó eséllyel a beteges alkohol-, cigaretta- vagy drogfogyasztásra gondolt. Ma már ez a fogalom sokkal tágabb problémakörre utal, nemcsak a közbeszédben, hanem az egészségügyi szakma szóhasználatában is. A Guardian összefoglalója szerint ez a változás valamikor a kilencvenes évek elején kezdődött, és azóta is töretlenül tart.

Michael Douglas-ról 1992-ben írták meg a pletykalapok, hogy az Elemi ösztön nevű erotikus thriller főszerepének eljátszása után egy intézményben kezelik szexuális függősége miatt – és ez volt az első esetek egyike, amikor függőség nem a hagyományos módon került a közbeszédbe. Bár ez után egy darabig az addiktológusok sokszor nem nézték még jó szemmel, hogy hirtelen egyre többféle függőségről kezdtek beszélni az emberek, az ezredforduló körül ez is megváltozott.

A 21. századra ugyanis felismerték a neurológusok, hogy ezek az újszerű függőségek is végső soron az öröm érzetét keltő dopamin termelését fokozzák, már amennyiben kielégítik őket.

Közben a termékek fejlesztésével és értékesítésével kapcsolatos tudományok is fejlődtek, így drámaian megnőttek az embereket érő vágykeltő ingerek, és a számítógépek, illetve az internet terjedésével is újabb és újabb potenciális függőségek alakultak ki.

Mellesleg a narkotikumok elérhetősége és jellege is sokat változott: elterjedtek a szintetikus drogok, és ezeket be lehetett szerezni az internetről.

Egyre több olyan függőséget azonosítottak a szakemberek, amelyek nem bizonyos szerek, anyagok elfogyasztásával kapcsolatosak, hanem tevékenységekre irányulnak. Az úgynevezett viselkedési addikciók közül a szerencsejáték-függőség az egyik legrégebben felismert és vizsgált jelenség, igaz, csak 2013 óta tartják számon betegségként. Hasonló példa a számítógépes játékok vagy éppen a vásárlás iránti szenvedély és a pornófüggőség is. Egy beteg pedig nem ritkán párhuzamosan több viselkedési szenvedélynek is hódol, ami az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószerhasználat esetében is gyakori. Sőt, az anyagi károk is ugyanúgy jellemzők a „klasszikus” és az újabban azonosított függőségeknél: egy súlyos vásárlásfüggő ugyanúgy elveri az összes pénzét fölösleges holmikra, ahogy egy alkoholista az italra.

Mindezek ellenére még mindig nincs igazi konszenzus a szakmában arról, hogy mely viselkedési addikciók azok, amelyeket ténylegesen kórosnak lehet tekinteni. Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre csak a már említett szerencsejáték-, illetve játékfüggőséget ismeri el, azonban a Guardian cikke szerint folyamatban van ennek megváltozása. Terry Robinson, a Michigani Egyetem professzora elmondta az újságnak, hogy

legyen szó kábítószerről, szexről, szerencsejátékról vagy bármiről, olyan ingerszabályozási zavarokkal szembesülünk, amelyek során az emberek nehezen tudnak ellenállni a helytelen viselkedésnek. Természetesen a háttérben álló pszichológiai és neurobiológiai folyamatok között is sok a hasonlóság.

A lehetséges addikciók számát nem csak az növeli, hogy sok cég olyan módon dobja piacra a termékeit, amivel teljesen hozzájuk köti az ügyfeleket. A Guardian felidézi Bruce Alexander pszichológus egyik hetvenes évekbeli patkánykísérletét, amiből kiderült, hogy ha a rágcsálókat egy üres ketrecbe tesszük, és tiszta, illetve herionnal szennyezett vizet adunk nekik, hamar rákapnak a kábítószeres itató használatára. Egy játékokkal telepakolt ketrecben viszont, ahol több patkány is együtt él, már egyáltalán nem volt vonzó a drog az állatok számára. A tanulság az, hogy szenvedélybetegségek kialakulását a környezet is befolyásolja.

Robinson szerint a ma uralkodó folyamatok a hagyományos közösségek felbomlásához, a hagyományos eltűnéséhez és a vallás visszaszorulásához vezetnek. Több olyan dolog feloldódóban van, ami nem olyan régen még a legtöbbünk életének lényeges részét jelentette – nem csoda tehát, ha a szenvedélybetegségek is változnak, például egyre fontosabb lett az embereknek, hogy a közösségi oldalakon minél több elismerést kapjanak, és ezért sokan a telefonjukat folyamatosan nyomkodva mindent meg is tesznek.

Egy viselkedés-addiktológiai folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmány (pdf) szerint a Facebookhoz és a többi közösségi oldal súlyosabb esetekben olyan mellékhatásokhoz vezet, mint az alkoholizmus vagy a heroin-függőség. A kutatás az Iowa Szerencsejáték Feladat nevű játék (erről bővebben itt) segítségével vizsgálta a Facebook-függők (ennek megállapítására is van már tudományos módszertan) döntéshozatalát, és arra jutott, hogy ők sokkal hajlamosabbak szisztematikusan rossz döntéseket hozni, mint azok, akik nem voltak rápörögve a közösségi médiára. Az okság iránya egyelőre nem világos: tehát lehet, hogy hasonló emberekből lesznek Facebook-függők, mint akikből alkoholisták, de az sem kizárt, hogy a Facebook-függésük rontja le a döntéseiket.

Mindez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság többen szenvednek szenvedélybetegségben, mint bármikor korábban. Michael Linskey, a londoni King’s College professzora szerint például a nikotinfüggők száma akkora visszaesést mutat az elmúlt harminc évben, hogy valószínűleg hiába alakultak ki új addikciók, mégis kevesebben szenvednek ilyen jellegű problémáktól, mint a nyolcvanas években. Legalábbis a fejlett világban. Ráadásul nemcsak a függőségekhez vezető, hanem az azokat kezelő és megelőző technikák is sokat fejlődtek, és egyre inkább elérhetők mindenki számára.

Élet addikció függőség káros szenvedély szenvedélybetegség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Váczi István
2019. február 18. 12:01 Élet

Élőben lehet megnézni, hogyan készül egy 75 milliós aranytömb

A perth-i pénzverdében naponta hétszer az érdeklődők szeme előtt öntenek újra egy 6,35 kilós, jelenleg körülbelül 75 millió forintot érő aranytömböt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.