Vigyázz, mert rád melegszik a kabát! Sokunkra szólhattak már rá így aggódó rokonok, amikor egy látogatás vége felé az előszobában toporogtunk. Ezek szerint jobban megéri az utolsó pillanatban, vagy egy hűvösebb helységben felöltözni, mielőtt kilépünk a hidegbe? Sokak saját tapasztalata az, hogy odakint tényleg jobban fáznak, ha sok ideje rajtuk van a kabát a melegben.
Ahogy Mike Evans, a Keele University neurológus tanára is írja, mindez ellentmond a józan észnek, hiszen ha eleve fázik az ember, akkor érdemesnek tűnik mindent megtenni azért, hogy a meleget maga körül tartsa. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű.
Evans elmagyarázza, hogy az emberi test felülete tele van olyan érzékelőkkel, receptorokkal, amelyek jelzést küldenek az agynak, ha a hőmérséklet esik. Érdekesség, hogy ezeket a hideg mellett a mentol is aktiválja, ezért érezzük hidegnek a mentolos, mentás ízeket.
A test különböző részein lévő receptorok különböző módokon lépnek kapcsolatba a központi idegrendszerrel. A törzsön, a kezeken és a lábakon lévők például a gerincvelőn keresztül küldik el a jeleket az agy felé, az arcon vagy a fejen lévők azonban közvetlen összeköttetésben vannak az aggyal.
A jelek átviteli sebessége a távolsághoz képest olyan nagy, hogy az érzékelés ideje alapján nem tudunk különbséget tenni az impulzus helyei között, vagyis a gyorsaságnak nincs döntő szerepe a kérdésben. Az agy azonban más módszerekkel mégis meg tudja állapítani, hogy a hideget a testnek melyik részén érzékeljük, és korlátozott mértékben még arra is képes, hogy a hideg mértékét megállapítsa.
Amikor egy melegebb helyről egy hidegebb helyre kerülünk, az idegrendszer a külvilággal közvetlenül érintkező részekről szerzi be az információit, logikus, hogy a hidegebb levegővel érintkező testfelület receptorai lesznek a jeladók. Ez a felület legtöbbször az arc.
Ha valaki egy melegebb helyiségben is kabátban van, nagy eséllyel emelkedni fog a bőrfelületének hőmérséklete, és ez például az arcra is igaz, még akkor is, ha az nincs fedve.
Ebből következik, hogy amikor ez az ember kilép a hidegre, az arcán keresztül érzett hőmérséklet-esés nagyobb lesz annál, mintha bent nem lett volna melegen felöltözve.
Ezért ha átmenetileg is, de jobban fog fázni.
A kabát és a nadrág ugyan megvédheti a test jelentős részét ettől a radikálisabb hőmérséklet-csökkenéstől, az arcot azonban általában nem. Sőt, mondja Evans, ha annyira túlöltözik valaki, hogy az arca meg is izzad, akkor a hidegre kilépve még gyorsabban fogja érzékelni a hőmérséklet esését.
Mindez azonban csak addig igaz, ameddig a kabátban a kinti hidegebb levegőn újra felmelegedünk, onnantól már nincs különbség a fázásban, vagyis mindegy, hogy korábban volt-e rajtunk meleg ruha vagy sem. Egy jó kabát ugyanis szigeteli a levegőt a testünk körül, így a hőmérséklet alapvetően attól függ, hogy a testünk mennyire melegíti fel ezt a vékony levegőréteget.
