Ha úgy érzed, hogy több időt töltesz munkával, mint bármelyik Nyugat-Európában dolgozó kollégád, akkor valószínűleg nem csal az időérzéked. Megnéztük, hogy az unióban és Norvégiában mennyi a főállású dolgozók éves munkaideje órában számolva, és ebből kivontuk az adott országban érvényes szabadságokra és ünnepnapokra eső órákat. Így megkaptuk azt a rangsort, amely megmutatja, hogy mennyi az az éves alapmunkaidő, amelyre szükség esetén a túlórák rakódnak.
Az eredményt az alábbi grafikon mutatja. Az adatokat az Eurostat friss, idei kiadványából vettük, és bár igaz, hogy ez is csak 2014-es számokkal dolgozik, nagyon valószínű, hogy a rangsor azóta sem tolódhatott el jelentős mértékben. Az adatok minden országban a minimálisan járó alapszabadsággal számolnak, tehát például egy fiatalabb, pályakezdő, gyermektelen munkavállalóra adnak igazán jó összehasonlítási alapot, mert nála az életkor és a családi állapot után kapott plusz szabadnapok nem torzítanak.
Látható, hogy Lengyelországgal és Romániával holtversenyben vezetjük ezt a rangsort, méghozzá úgy, hogy „alapbeállításban” jóval több órát vagyunk kénytelenek ledolgozni egy évben, mint ami a fejlettebb európai országokban jellemző.
Így már könnyebb elhelyezni a skálán azt, hogy Magyarországon a kormányzat javaslata szerint január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A 400 óra ebben az olvasatban azt jelenti, hogy az egyébként is meglehetősen magas, 1840 órás alapot most már évente közel 22 százalékkal toldhatja meg a túlórázás.
A legkevesebbet egyébként Franciaországban kell dolgozni ugyanabban a főállásban, hiszen ott csak évi 1560 óráról indul a számolás. Ennek az az oka, hogy ott a magyar 40 helyett csak 35,6 órás a munkahét, a magyar 20 napos kezdő szabadság helyett egyből 30-cal indítanak a dolgozók, és eggyel több ünnepnapjuk is van.
Ez azt jelenti, hogy ha egy francia munkás évi 280 (azaz heti 5,4) túlórát teljesít, az időt nézve akkor is csak annyit fog dolgozni, mint egy magyar túlóra nélkül.
A fizetésekben lévő alapvető különbségek nyilvánvalóan csak tovább mélyítik az összehasonlításban lévő szakadékot, hiszen a túlóra nélkül járó bért nézve eleve rosszabb helyzetből indul a magyar munkás. Ha az almát az almával, és nem a körtével akarjuk összehasonlítani, akkor:
egy francia dolgozó évi 280 túlórával nyilvánvalóan jóval több pénzt fog hazavinni, mint egy olyan magyar alkalmazott, aki egyetlen túlórát sem teljesített, miközben mindketten ugyanannyi időt töltöttek a munkahelyükön.
A fejlett világban egyébként pont ellenkező irányba halad a gazdaság: a heti kötelező munkaidő csökkentésével egyre több cégnél próbálkoznak. Minden témába vágó kutatásnak az az eredménye, hogy a munkaidő csökkentése bizonyos esetekben a hatékonyság növekedéséhez vezet, igaz, elsősorban olyan állásokban, amelyekben a dolgozó magas hozzáadott értéket képes előállítani (miközben az autóipari összeszerelő üzemek dolgozóinak jelentős része nem esik ebbe a kategóriába).
A kormány egyébként a tervezett törvénymódosítás indokaként arra hivatkozik, hogy le kell bontani a bürokratikus akadályt azok előtt, akik az eddiginél több túlórát akarnak vállalni, mert több pénzt szeretnének keresni. Ehhez mindig szükséges a dolgozó beleegyezése – teszik hozzá a kormányzati megszólalók.
Az érdekképviseletek szerint azonban valójában szó sincs arról, hogy ezt mindenki egyénileg dönthetné el, a 400 óra elrendeléséről valószínűleg kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás határozhat majd. A szakszervezetek részben emiatt várhatóan tüntetést tartanak szombaton.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
