Több tízmillió cukorbetegnek nem jut inzulin, és ez a jövőben még rosszabb lesz
A világon már most is jelentős inzulinhiány van, és a jövőben ez tovább fokozódik egy most megjelent tanulmány szerint. A The Lancet tudományos folyóirat cikke szerint 2030-ra mintegy 40 millió cukorbeteg maradhat inzulin nélkül, ha nem javul jelentősen az ellátás.
A növekvő igény összefügg a világszerte egyre több embert érintő elhízással. A kettes típusú cukorbetegek száma leginkább a testmozgás hiánya, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások miatt nő.
A kettes típusú cukorbetegséggel élők aránya 2030-ra világszerte 20 százalékkal nőhet, a mostani 406 millióról 511 millióra. Az egyes típusú cukorbetegekkel ellentétben nekik nem feltétlenül van szükségük inzulinra, a kettesek kezelése életmódváltással, fogyással kezdődik. Az elhízás csökkentése és a rendszeres mozgás önmagában jelentősen mérsékelheti a kettes típusú cukorbetegség tüneteit.
Jelenleg így is 63 millió olyan kettes típusú cukorbeteg van, akiknek szüksége van inzulinra.
Az inzulinhiány azonban már most is óriási, mivel a 63 millióból mindössze 30 millió tud inzulint használni.
A hiány elsősorban afrikai és ázsiai országokat érint, de a fejlett országokban is gondot okoz. Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt az inzulin ára, Bernie Sanders demokrata szenátor szövetségi nyomozást is indítványozott az ügyben.
A tanulmány szerint 2030-ra összesen 79 millió olyan kettes típusú cukorbeteg lesz, akiknek szüksége lesz inzulinra, de mindössze 38 millió beteg igényeit tudják majd csak kielégíteni. Az inzulinos kezelés hiánya jelentősen növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét. Az inzulinhiány vaksághoz, amputációhoz, veseelégtelenséghez vagy szívrohamhoz vezethet.
A cukorbetegség az 1920-as évekig halálosnak számított, ekkor fedezték fel az inzulin gyógyító hatását. Jelenleg három cég dominálja az inzulin előállítását: a dán Novo Nordisk, a francia Sanofi és az amerikai Eli Lilly. A WHO szerint Európában közel minden tizedik, 25 év fölötti ember cukorbeteg (míg Afrikában csak 3,3 százalék az arányuk).
Európában arányaiban a legtöbb cukorbeteg Portugáliában, Szerbiában és Törökországban él, és arányuk mintegy 50 százalékkal nőtt hét év alatt. Magyarország a középmezőnybe tartozik, a lakosság 9,5 százaléka cukorbeteg, arányuk 0,7 százalékponttal nőtt 7 év alatt.
Élet
Az új lakáshitel törlesztőjét sem keresik meg sokan azok közül, akiknek Orbán segítene
A hitelképesség megállapításához a törlesztőrészlet dupláját kellene keresni, ettől azonban nagyon messze van rengeteg állami alkalmazott.
Durva drágulás jön a hőszivattyúknál, és később akár a légkondiknál is
Bár csak 2027-től kell a jelenlegi hőszivattyúkról áttérni a drágább verziókra, a kereskedőknél már most erősen fogynak a készletek, és egyébként is „infláció van”.
Ha 27 turista jut egy lakosra, akkor már az a kérdés, hogyan lehet megállítani az áradatot
Barcelona és Dubrovnik évek óta küzd a drasztikusan megemelkedett látogatószámmal, de Skóciától Thaiföldig jól ismertek a tömegturizmus árnyoldalai.
Fontos
Recesszióba taszíthatja Magyarországot, ha életbe lép Trump 30 százalékos vámja
Bár a legtöbben a tárgyalási stratégia részének tartják a fenyegetést, a már érvénybe lépett vámok is erősen visszavetették a hazai gazdaságot.
Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza
Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.
Tizenhétszeresükre nőttek a bérek a labdarúgó NB I-ben 2010 óta, legalábbis papíron
Az ugrás nagy részét a színlelt szerződések megszüntetése hozta, de azért a későbbi emelkedés is lehagyja a legtöbb ágazat fizetésemelésének mértékét.
