Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. november 21. 15:16 Élet

Több tízmillió cukorbetegnek nem jut inzulin, és ez a jövőben még rosszabb lesz

A világon már most is jelentős inzulinhiány van, és a jövőben ez tovább fokozódik egy most megjelent tanulmány szerint. A The Lancet tudományos folyóirat cikke szerint 2030-ra mintegy 40 millió cukorbeteg maradhat inzulin nélkül, ha nem javul jelentősen az ellátás.

A növekvő igény összefügg a világszerte egyre több embert érintő elhízással. A kettes típusú cukorbetegek száma leginkább a testmozgás hiánya, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások miatt nő. 

A kettes típusú cukorbetegséggel élők aránya 2030-ra világszerte 20 százalékkal nőhet, a mostani 406 millióról 511 millióra. Az egyes típusú cukorbetegekkel ellentétben nekik nem feltétlenül van szükségük inzulinra, a kettesek kezelése életmódváltással, fogyással kezdődik. Az elhízás csökkentése és a rendszeres mozgás önmagában jelentősen mérsékelheti a kettes típusú cukorbetegség tüneteit.

Jelenleg így is 63 millió olyan kettes típusú cukorbeteg van, akiknek szüksége van inzulinra.

Az inzulinhiány azonban már most is óriási, mivel a 63 millióból mindössze 30 millió tud inzulint használni.

A hiány elsősorban afrikai és ázsiai országokat érint, de a fejlett országokban is gondot okoz. Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt az inzulin ára, Bernie Sanders demokrata szenátor szövetségi nyomozást is indítványozott az ügyben.

A tanulmány szerint 2030-ra összesen 79 millió olyan kettes típusú cukorbeteg lesz, akiknek szüksége lesz inzulinra, de mindössze 38 millió beteg igényeit tudják majd csak kielégíteni. Az inzulinos kezelés hiánya jelentősen növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét. Az inzulinhiány vaksághoz, amputációhoz, veseelégtelenséghez vagy szívrohamhoz vezethet.

A cukorbetegség az 1920-as évekig halálosnak számított, ekkor fedezték fel az inzulin gyógyító hatását. Jelenleg három cég dominálja az inzulin előállítását: a dán Novo Nordisk, a francia Sanofi és az amerikai Eli Lilly. A WHO szerint Európában közel minden tizedik, 25 év fölötti ember cukorbeteg (míg Afrikában csak 3,3 százalék az arányuk).

 

Európában arányaiban a legtöbb cukorbeteg Portugáliában, Szerbiában és Törökországban él, és arányuk mintegy 50 százalékkal nőtt hét év alatt. Magyarország a középmezőnybe tartozik, a lakosság 9,5 százaléka cukorbeteg, arányuk 0,7 százalékponttal nőtt 7 év alatt.

Élet cukorbetegség elhízás inzulin Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 20. 07:21 Élet

A tapasztalt magyar diplomások nyugati színvonalon akarnak élni, itthon

Az álláskeresők egyre nyíltabban vállalják a fizetési igényüket, a tapasztalattal rendelkező diplomások pedig annyit kérnek, hogy az a nyugati életszínvonalhoz egész közel vigye őket.

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Fontos

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.