Több tízmillió cukorbetegnek nem jut inzulin, és ez a jövőben még rosszabb lesz
A világon már most is jelentős inzulinhiány van, és a jövőben ez tovább fokozódik egy most megjelent tanulmány szerint. A The Lancet tudományos folyóirat cikke szerint 2030-ra mintegy 40 millió cukorbeteg maradhat inzulin nélkül, ha nem javul jelentősen az ellátás.
A növekvő igény összefügg a világszerte egyre több embert érintő elhízással. A kettes típusú cukorbetegek száma leginkább a testmozgás hiánya, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások miatt nő.
A kettes típusú cukorbetegséggel élők aránya 2030-ra világszerte 20 százalékkal nőhet, a mostani 406 millióról 511 millióra. Az egyes típusú cukorbetegekkel ellentétben nekik nem feltétlenül van szükségük inzulinra, a kettesek kezelése életmódváltással, fogyással kezdődik. Az elhízás csökkentése és a rendszeres mozgás önmagában jelentősen mérsékelheti a kettes típusú cukorbetegség tüneteit.
Jelenleg így is 63 millió olyan kettes típusú cukorbeteg van, akiknek szüksége van inzulinra.
Az inzulinhiány azonban már most is óriási, mivel a 63 millióból mindössze 30 millió tud inzulint használni.
A hiány elsősorban afrikai és ázsiai országokat érint, de a fejlett országokban is gondot okoz. Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt az inzulin ára, Bernie Sanders demokrata szenátor szövetségi nyomozást is indítványozott az ügyben.
A tanulmány szerint 2030-ra összesen 79 millió olyan kettes típusú cukorbeteg lesz, akiknek szüksége lesz inzulinra, de mindössze 38 millió beteg igényeit tudják majd csak kielégíteni. Az inzulinos kezelés hiánya jelentősen növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét. Az inzulinhiány vaksághoz, amputációhoz, veseelégtelenséghez vagy szívrohamhoz vezethet.
A cukorbetegség az 1920-as évekig halálosnak számított, ekkor fedezték fel az inzulin gyógyító hatását. Jelenleg három cég dominálja az inzulin előállítását: a dán Novo Nordisk, a francia Sanofi és az amerikai Eli Lilly. A WHO szerint Európában közel minden tizedik, 25 év fölötti ember cukorbeteg (míg Afrikában csak 3,3 százalék az arányuk).
Európában arányaiban a legtöbb cukorbeteg Portugáliában, Szerbiában és Törökországban él, és arányuk mintegy 50 százalékkal nőtt hét év alatt. Magyarország a középmezőnybe tartozik, a lakosság 9,5 százaléka cukorbeteg, arányuk 0,7 százalékponttal nőtt 7 év alatt.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Az árrésstoppos magyar élelmiszer olcsóbb lett, mint Szerbiában, mégis megérheti kiutazni
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
