Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. november 21. 15:16 Élet

Több tízmillió cukorbetegnek nem jut inzulin, és ez a jövőben még rosszabb lesz

A világon már most is jelentős inzulinhiány van, és a jövőben ez tovább fokozódik egy most megjelent tanulmány szerint. A The Lancet tudományos folyóirat cikke szerint 2030-ra mintegy 40 millió cukorbeteg maradhat inzulin nélkül, ha nem javul jelentősen az ellátás.

A növekvő igény összefügg a világszerte egyre több embert érintő elhízással. A kettes típusú cukorbetegek száma leginkább a testmozgás hiánya, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások miatt nő. 

A kettes típusú cukorbetegséggel élők aránya 2030-ra világszerte 20 százalékkal nőhet, a mostani 406 millióról 511 millióra. Az egyes típusú cukorbetegekkel ellentétben nekik nem feltétlenül van szükségük inzulinra, a kettesek kezelése életmódváltással, fogyással kezdődik. Az elhízás csökkentése és a rendszeres mozgás önmagában jelentősen mérsékelheti a kettes típusú cukorbetegség tüneteit.

Jelenleg így is 63 millió olyan kettes típusú cukorbeteg van, akiknek szüksége van inzulinra.

Az inzulinhiány azonban már most is óriási, mivel a 63 millióból mindössze 30 millió tud inzulint használni.

A hiány elsősorban afrikai és ázsiai országokat érint, de a fejlett országokban is gondot okoz. Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt az inzulin ára, Bernie Sanders demokrata szenátor szövetségi nyomozást is indítványozott az ügyben.

A tanulmány szerint 2030-ra összesen 79 millió olyan kettes típusú cukorbeteg lesz, akiknek szüksége lesz inzulinra, de mindössze 38 millió beteg igényeit tudják majd csak kielégíteni. Az inzulinos kezelés hiánya jelentősen növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét. Az inzulinhiány vaksághoz, amputációhoz, veseelégtelenséghez vagy szívrohamhoz vezethet.

A cukorbetegség az 1920-as évekig halálosnak számított, ekkor fedezték fel az inzulin gyógyító hatását. Jelenleg három cég dominálja az inzulin előállítását: a dán Novo Nordisk, a francia Sanofi és az amerikai Eli Lilly. A WHO szerint Európában közel minden tizedik, 25 év fölötti ember cukorbeteg (míg Afrikában csak 3,3 százalék az arányuk).

 

Európában arányaiban a legtöbb cukorbeteg Portugáliában, Szerbiában és Törökországban él, és arányuk mintegy 50 százalékkal nőtt hét év alatt. Magyarország a középmezőnybe tartozik, a lakosság 9,5 százaléka cukorbeteg, arányuk 0,7 százalékponttal nőtt 7 év alatt.

Élet cukorbetegség elhízás inzulin Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.