Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen
A klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségeket és következményeiket mindenki tapasztalhatja most már Magyarországon is. Ennek ellenére az egyéni felelősség és cselekvés hatékonyságának megítélése rendkívül alacsony európai összehasonlításban*Egy nullától tízig terjedő skálán 4,3-ra értékelték ezt a magyarok, míg a 23 vizsgált ország átlaga 5,6 volt. A magyar átlag a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban., tehát a magyarok viszonylag kevéssé érzik úgy, hogy személyesen maguk is tehetnek az éghajlat átalakulása ellen. Pedig alulról jövő kezdeményezések nélkül lehetetlen hatékonyan visszafogni a környezetszennyezést.
Persze egyáltalán nem egyöntetű a személyes felelősség viszonylagos hárítása a magyar társadalomban, érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek inkább vagy épp kevésbé hajlamosak átérezni ezt a European Social Survey 2016-os adatai alapján.
Kiindulásképp az alábbi térképen jól látszik, hogy éles regionális különbségek vannak az országon belül ebben a kérdésben. Kiemelkednek a Nyugat-Dunántúlon élők az észak- és nyugat-európai szintet közelítő felelősségérzetükkel, miközben Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon pedig még a magyar átlaghoz képest is jóval kevésbé tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni fellépést az emberek.
Ami viszont sokkal fontosabb, hogy nagyban eltér a különböző iskolázottságú csoportok egyéni felelősségérzete a kérdéssel kapcsolatban. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal kevésbé tartják magukat érintettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, mint a magasabb végzettségűek. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy az iskolázottság növekedésével egyre inkább emelkedik felelősségtudat is, igaz, még a magyarországi diplomások körében is elmarad az európai átlagtól.
Jelentős különbségek vannak az egyéni felelősség átérzésében a különböző jövedelmű csoportok között is. Akik számára nem jelent problémát a megélhetés, sokkal inkább a tudatában vannak az egyéni felelősségüknek, mint akik nehezen jönnek ki a fizetésükből. Igaz, még a jól szituált magyarok is sokkal kevésbé érzik magukat személyesen érintve a klímaváltozás csökkentésében, mint az európai átlag.
Az internethasználat gyakorisága jó fokmérője lehet a világ történései iránti nyitottságnak, így nem meglepő módon ez is összefügg az éghajlat változásával kapcsolatos felelősségérzettel – jól látszik az alábbi ábrán, hogy akik több időt töltenek a neten, jellemzően magasabbra ítélték az egyéni felelősségüket a kérdésben.
Érdekes eltérések látszódnak abban is, ahogy a különböző típusú településeken élők vélekednek a kérdésben, a nagyvárosok elővárosaiban élők ugyanis rendkívül alacsonyra értékelték a saját felelősségüket a többiekhez képest.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy nők inkább tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni cselekvést, mint a férfiak. Nem számít viszont ebből a szempontból a kor és az, hogy van-e gyermeke a válaszadónak.
Persze ezek a háttértulajdonságok egymással is összefüggenek, például a magasabb végzettség többnyire jobb megélhetési körülményekkel jár együtt és az internetezés gyakorisága is összefügg ezzel. Ha kiszűrjük ezeket a kapcsolatokat, akkor ki is derül, hogy valójában az iskolázottság a jövedelmi helyzeten és az internethasználaton keresztül is befolyásolja klímaváltozással kapcsolatos attitűdöket. A területi és a nemek közötti különbségek azonban önmagukban is stabilnak tekinthetők.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
