Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. augusztus 7. 18:13 Élet

Csak akkor lehetsz környezettudatos, ha egy organikus szövetszatyrot legalább 20 ezerszer használsz

Az szupermarketekben kapható hagyományos nejlonszatyrok a nyugati világban egyre nagyobb közellenséggé válnak, sok helyen már ki is tiltották őket az üzletekből. A cél nyilvánvalóan környezetvédelmi, a műanyagok visszaszorításával próbálják csökkenteni a plasztikszemét mennyiségét.

A nemes cél mellett azonban felmerül a kérdés, hogy mivel lenne célszerű helyettesíteni a nejlonszatyrot, amelyet sokszor csak egyszer használ a vásárló. Számos többször használatos alternatíva van, általában a papír és a szövetszatyor a leggyakoribb, de a műanyagokon belül is van több olyan vonal, amely kevésbé terheli a környezetet. Mégis, ha környezettudatos akarsz lenni, akkor nem egyszerű a választás.

Azért nem, mert a jó döntéshez a szatyrok teljes életciklusát kellene átlátnod, vagyis azt, hogy a gyártásuktól kezdve az újrahasznosításig/lebomlásig mennyire terhelik a környezetet. A dánok, akik élen járnak ezekben a dolgokban, nekiálltak, és elvégezték az életciklus számításokat, hogy tanácsot tudjanak adni a vásárlóiknak (tanulmányuk pdf-ben, dánul és angolul innen tölthető le).

Abból indultak ki, hogy a vevő egy hagyományos (anyagát tekintve polietilén) 22 literes műanyagszatyrot vesz a boltban, hazavisz benne 12 kilogramm élelmiszert, majd a szatyorból szemeteszsákot csinál, és úgy dobja ki.

Ezek után megnézték az összes Dániában jelenleg elérhető alternatívát, és 22 literes térfogatra illetve 12 kilogrammos teherbírásra egészítették ki azok értékeit. Figyelembe vettek mindent, a gyártástól kezdve a szemétégetőig. A dániai viszonyokkal számoltak, amit azért fontos megjegyezni, mert az egyes szatyrok előállítása, illetve a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás módja és költsége országonként némileg eltérő lehet.

A lényeges kérdés az, hogy a fenti, egyszer használatos, illetve szemeteszsákos-kidobós opció helyett hányszor kellene a másik szatyorral bevásárolni (majd a végén szintén szemeteszsákként használni) ahhoz, hogy ugyanakkora legyen a környezeti terhelés, mintha nem szoktunk volna le a nejlonról.

  • Ha a polietilénhez hasonló, de annál nagyobb szilárdságú, vastagabb polipropilén szatyrot választasz (jelzése: PP), akkor a szőtt változat esetében 45, a szövés nélküliben 52 újrahasználat alatt éred el ugyanazt a hatást.
  • Ha olyan anyagból találsz szatyrot, amely újrahasznosított PET palackokból készült, akkor 84-szer kellene elmenned vele a boltba.
  • Ha papírszatyrot vagy valamilyen biopolimert használnál, akkor elég 43-szor ugyanazzal a szatyorral vásárolnod, és máris tettél valamit a környezetért.
  • Ha egy olyan szövetzsákba pakolnál, amely nem organikus, akkor nagyon vigyázz rá, mert legalább 7100-szor kellene elmenned vele a boltba.
  • Ha pedig organikus készítésű szövetszatyrot választasz, akkor jobb, ha magadhoz növeszted egy darabig, mert legalább 20 ezerszer kellene bevásárolnod vele, hogy a nejlonokat teljesen kiváltsd.

Furcsa, de az organikus szövetzsákok életciklusa a dán tanulmány szerint sokkal jobban terheli a környezetet, mint a nem organikusoké, mert nagyon sokba kerül az előállításuk. Organikusnak nevezik azokat a termékeket, amelyek az egyébként szokásos vegyi anyagok jelentős részének kihagyásával készülnek, a technológia viszont egyelőre rendkívül drága, már csak azért is, mert az organikus növényi alapanyagok sokkal kisebb terméshozammal növeszthetők, ezért növekedésükhöz nagyobb területet és sokkal több vizet igényelnek.

Természetesen minden borul, ha valaki a hagyományos polietilén szatyorban nem csak egyszer viszi haza az élelmiszert, és ahelyett, hogy azonnal szemeteszsákot csinálna belőle, többször is használja. Ebben az esetben minden említett helyettesítési szám megnő.

A kutatók válasza a kereskedelem lépésére tehát nagyjából az, hogy könnyű döntés nincs, de mindenki használjon minden szatyrot a lehető legtöbbször, mielőtt kidobná.

Élet Dánia környezetvédelem nejlon organikus papír szatyor szövet vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. szeptember 23. 17:01 Élet, Vállalat

Átveszik az emberi munkát a robotok a magyar és román autóiparban, még sincs elbocsátás

A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy a nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 23. 16:07 Élet, Világ

Lehet, hogy egy brazil nagyvárosban elérték a nyájimmunitást, de súlyos árat fizettek érte

Manausban gyors ütemben szorult vissza a koronavírus, de nagyon sok embernek kellett ehhez meghalnia, és lehet, hogy a lakosság kétharmadának kellett hozzá megfertőződnie.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.