Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. augusztus 7. 18:13 Élet

Csak akkor lehetsz környezettudatos, ha egy organikus szövetszatyrot legalább 20 ezerszer használsz

Az szupermarketekben kapható hagyományos nejlonszatyrok a nyugati világban egyre nagyobb közellenséggé válnak, sok helyen már ki is tiltották őket az üzletekből. A cél nyilvánvalóan környezetvédelmi, a műanyagok visszaszorításával próbálják csökkenteni a plasztikszemét mennyiségét.

A nemes cél mellett azonban felmerül a kérdés, hogy mivel lenne célszerű helyettesíteni a nejlonszatyrot, amelyet sokszor csak egyszer használ a vásárló. Számos többször használatos alternatíva van, általában a papír és a szövetszatyor a leggyakoribb, de a műanyagokon belül is van több olyan vonal, amely kevésbé terheli a környezetet. Mégis, ha környezettudatos akarsz lenni, akkor nem egyszerű a választás.

Azért nem, mert a jó döntéshez a szatyrok teljes életciklusát kellene átlátnod, vagyis azt, hogy a gyártásuktól kezdve az újrahasznosításig/lebomlásig mennyire terhelik a környezetet. A dánok, akik élen járnak ezekben a dolgokban, nekiálltak, és elvégezték az életciklus számításokat, hogy tanácsot tudjanak adni a vásárlóiknak (tanulmányuk pdf-ben, dánul és angolul innen tölthető le).

Abból indultak ki, hogy a vevő egy hagyományos (anyagát tekintve polietilén) 22 literes műanyagszatyrot vesz a boltban, hazavisz benne 12 kilogramm élelmiszert, majd a szatyorból szemeteszsákot csinál, és úgy dobja ki.

Ezek után megnézték az összes Dániában jelenleg elérhető alternatívát, és 22 literes térfogatra illetve 12 kilogrammos teherbírásra egészítették ki azok értékeit. Figyelembe vettek mindent, a gyártástól kezdve a szemétégetőig. A dániai viszonyokkal számoltak, amit azért fontos megjegyezni, mert az egyes szatyrok előállítása, illetve a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás módja és költsége országonként némileg eltérő lehet.

A lényeges kérdés az, hogy a fenti, egyszer használatos, illetve szemeteszsákos-kidobós opció helyett hányszor kellene a másik szatyorral bevásárolni (majd a végén szintén szemeteszsákként használni) ahhoz, hogy ugyanakkora legyen a környezeti terhelés, mintha nem szoktunk volna le a nejlonról.

  • Ha a polietilénhez hasonló, de annál nagyobb szilárdságú, vastagabb polipropilén szatyrot választasz (jelzése: PP), akkor a szőtt változat esetében 45, a szövés nélküliben 52 újrahasználat alatt éred el ugyanazt a hatást.
  • Ha olyan anyagból találsz szatyrot, amely újrahasznosított PET palackokból készült, akkor 84-szer kellene elmenned vele a boltba.
  • Ha papírszatyrot vagy valamilyen biopolimert használnál, akkor elég 43-szor ugyanazzal a szatyorral vásárolnod, és máris tettél valamit a környezetért.
  • Ha egy olyan szövetzsákba pakolnál, amely nem organikus, akkor nagyon vigyázz rá, mert legalább 7100-szor kellene elmenned vele a boltba.
  • Ha pedig organikus készítésű szövetszatyrot választasz, akkor jobb, ha magadhoz növeszted egy darabig, mert legalább 20 ezerszer kellene bevásárolnod vele, hogy a nejlonokat teljesen kiváltsd.

Furcsa, de az organikus szövetzsákok életciklusa a dán tanulmány szerint sokkal jobban terheli a környezetet, mint a nem organikusoké, mert nagyon sokba kerül az előállításuk. Organikusnak nevezik azokat a termékeket, amelyek az egyébként szokásos vegyi anyagok jelentős részének kihagyásával készülnek, a technológia viszont egyelőre rendkívül drága, már csak azért is, mert az organikus növényi alapanyagok sokkal kisebb terméshozammal növeszthetők, ezért növekedésükhöz nagyobb területet és sokkal több vizet igényelnek.

Természetesen minden borul, ha valaki a hagyományos polietilén szatyorban nem csak egyszer viszi haza az élelmiszert, és ahelyett, hogy azonnal szemeteszsákot csinálna belőle, többször is használja. Ebben az esetben minden említett helyettesítési szám megnő.

A kutatók válasza a kereskedelem lépésére tehát nagyjából az, hogy könnyű döntés nincs, de mindenki használjon minden szatyrot a lehető legtöbbször, mielőtt kidobná.

Élet Dánia környezetvédelem nejlon organikus papír szatyor szövet vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.