Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 16. 07:37 Élet

Kevés magyar engedheti meg magának az üdülést, de ők egyre többet utaznak

Idén a magyarok kevesebb, mint kétharmada tervez nyaralni menni a héten bemutatott K&H bankos kutatás szerint, ami arra viszont nem tér ki, hogy ezekből a tervekből mennyi valósul meg. Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a magyaroknak alig több mint egyharmada tudott csak elmenni üdülni, vagyis sokkal többen tervezik a nyaralást, mint ahányan valójában el tudnak utazni.

A K&H Bank 2015 óta minden évben elkészíti a 30-59 éves lakosság nyaralásával kapcsolatos felmérését, és az elmúlt négy év eredményeit összehasonlítva lényegi változás nem látható, az üdülést tervezők aránya végig 60 százalék körül ingadozott.

 


Fontos azonban, hogy a fentebbi adatok a nyaralással kapcsolatos tervekre vonatkoznak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy be is teljesülnek.

A valóban megtörtént utakról az Eurostat vezet statisztikát, és ezek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy az üdülés sokaknak csak ábránd marad, ugyanis 2016-ban a magyaroknak*Az Eurostat adatai a 14 év feletti népességre vonatkoznak. alig több, mint egyharmada utazott el legalább egyszer egy négy éjszakánál hosszabb magánútra.

Ugyanakkor a két adatsort összevetve az is szembetűnik, hogy a stagnálás nem csak a tervek, hanem a tényleges kirándulások esetében is fennáll, ráadásul több évre visszamenőleg – 2013 és 2016 között mindössze 2 százalékponttal nőtt a hosszabb időre utazók aránya a magyar lakosságon belül.

 

 

A legtöbben épphogy a válság előtt, 2008-ban tudtak hosszabb útra kelni, amikor a lakosság felének is kijutott legalább egy többnapos üdülés. A drámai visszaesés 2011-re következett be, főleg a belföldi utak elmaradásának köszönhetően: az országon belül pihenők aránya 30-ról 17 százalékra esett vissza.

A külföldre utazók szintén kevesebben lettek, de az ő esetükben mindössze 4 százalékpontos volt a csökkenés. Megnőtt viszont azoknak az aránya, akik belföldi és külföldi utakon is részt vettek.

Ezek alapján arra következtethetünk, hogy 2011-ben a válság hatására leszűkült az a réteg, amely meg tud fizetni egy többnapos nyaralást.

Főleg azok tűntek el az utazók közül, akik korábban is csak az országon belül engedhették meg maguknak a kikapcsolódást. A csak külföldön üdülők aránya is csökkent ekkor, de egy részük valószínűleg utazásait részben az országon belülre szervezte át. Ez indokolhatja egyrészt azt, hogy többen lettek, akik belföldön és külföldön is pihentek.

Másrészt megmagyarázza azt a paradoxnak tűnő jelenséget is, hogy a hazai szálláshelyeken a magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekszik 2010 óta, annak ellenére, hogy az utazók száma 2011-ben visszaesett, és azóta is alig nőtt.

 

Érdemes felidézni a G7 korábbi cikkét a növekvő magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről, miszerint a magyar jövedelmi elit 2010 óta gyors iramban zárkózik fel az európai gazdagok köréhez, míg a kevésbé tehetősek helyzete nem javult, a legszegényebbek pedig csak még lejjebb csúsztak.

Vélhetően a válságot követően a kevesebb pénzből élők már nem engedhették meg maguknak a belföldi utakat sem, és ez a kedvezővé vált gazdasági környezet ellenére nem is változott azóta, miközben a jövedelmi ranglétra másik végén a tehetősebb csoportoknak egyre több kirándulásra telik.

Az utóbbi években tehát szinte változatlan maradt a hosszabb magánutakra indulók aránya a magyarok között, ők viszont egyre többet mennek üdülni.

 

Nemzetközi összehasonlításban is elég keveset nyaralunk. 2016-ban az utazók lakosságra vetített aránya Magyarországon csak a huszadik legmagasabb volt az unió 28 tagállama között. Nem meglepő módon a ranglista élén olyan tehetős országok állnak, mint Luxemburg, Hollandia és Dánia, ahol több mint dupla akkora a turistáskodók aránya, mint a magyarok körében. A másik véglet Litvánia, Bulgária és Románia – utóbbi esetében a lakosságnak csak 10 százaléka tudott hosszabb ideig üdülni.

 

Élet nyaralás turizmus utazás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Rigó Anita
2018. szeptember 19. 14:40 Élet

A női befektetők kevesebbet pánikolnak, mint a férfiak

Amikor a piacok nagyot esnek, a nők józanabbul reagálnak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 17:17 Élet, Világ

Elmaradó fizetés, 16 órás munkanap, palackba pisilés és félelem – így működik az Amazon házhoz szállítása

Az alvállalkozókon óriási a nyomás, a futárok sokszor embertelen körülmények között dolgoznak.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 18. 10:36 Élet

Nagyon valószínű, hogy nem akarsz örökké élni

A britek nagyjából fele megelégedne az egyébként nem teljesen elérhetetlen 110 éves korral, sőt, 40 százalékuk a százat sem szeretné megünnepelni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.