Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 16. 07:37 Élet

Kevés magyar engedheti meg magának az üdülést, de ők egyre többet utaznak

Idén a magyarok kevesebb, mint kétharmada tervez nyaralni menni a héten bemutatott K&H bankos kutatás szerint, ami arra viszont nem tér ki, hogy ezekből a tervekből mennyi valósul meg. Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a magyaroknak alig több mint egyharmada tudott csak elmenni üdülni, vagyis sokkal többen tervezik a nyaralást, mint ahányan valójában el tudnak utazni.

A K&H Bank 2015 óta minden évben elkészíti a 30-59 éves lakosság nyaralásával kapcsolatos felmérését, és az elmúlt négy év eredményeit összehasonlítva lényegi változás nem látható, az üdülést tervezők aránya végig 60 százalék körül ingadozott.

 


Fontos azonban, hogy a fentebbi adatok a nyaralással kapcsolatos tervekre vonatkoznak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy be is teljesülnek.

A valóban megtörtént utakról az Eurostat vezet statisztikát, és ezek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy az üdülés sokaknak csak ábránd marad, ugyanis 2016-ban a magyaroknak*Az Eurostat adatai a 14 év feletti népességre vonatkoznak. alig több, mint egyharmada utazott el legalább egyszer egy négy éjszakánál hosszabb magánútra.

Ugyanakkor a két adatsort összevetve az is szembetűnik, hogy a stagnálás nem csak a tervek, hanem a tényleges kirándulások esetében is fennáll, ráadásul több évre visszamenőleg – 2013 és 2016 között mindössze 2 százalékponttal nőtt a hosszabb időre utazók aránya a magyar lakosságon belül.

 

 

A legtöbben épphogy a válság előtt, 2008-ban tudtak hosszabb útra kelni, amikor a lakosság felének is kijutott legalább egy többnapos üdülés. A drámai visszaesés 2011-re következett be, főleg a belföldi utak elmaradásának köszönhetően: az országon belül pihenők aránya 30-ról 17 százalékra esett vissza.

A külföldre utazók szintén kevesebben lettek, de az ő esetükben mindössze 4 százalékpontos volt a csökkenés. Megnőtt viszont azoknak az aránya, akik belföldi és külföldi utakon is részt vettek.

Ezek alapján arra következtethetünk, hogy 2011-ben a válság hatására leszűkült az a réteg, amely meg tud fizetni egy többnapos nyaralást.

Főleg azok tűntek el az utazók közül, akik korábban is csak az országon belül engedhették meg maguknak a kikapcsolódást. A csak külföldön üdülők aránya is csökkent ekkor, de egy részük valószínűleg utazásait részben az országon belülre szervezte át. Ez indokolhatja egyrészt azt, hogy többen lettek, akik belföldön és külföldön is pihentek.

Másrészt megmagyarázza azt a paradoxnak tűnő jelenséget is, hogy a hazai szálláshelyeken a magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekszik 2010 óta, annak ellenére, hogy az utazók száma 2011-ben visszaesett, és azóta is alig nőtt.

 

Érdemes felidézni a G7 korábbi cikkét a növekvő magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről, miszerint a magyar jövedelmi elit 2010 óta gyors iramban zárkózik fel az európai gazdagok köréhez, míg a kevésbé tehetősek helyzete nem javult, a legszegényebbek pedig csak még lejjebb csúsztak.

Vélhetően a válságot követően a kevesebb pénzből élők már nem engedhették meg maguknak a belföldi utakat sem, és ez a kedvezővé vált gazdasági környezet ellenére nem is változott azóta, miközben a jövedelmi ranglétra másik végén a tehetősebb csoportoknak egyre több kirándulásra telik.

Az utóbbi években tehát szinte változatlan maradt a hosszabb magánutakra indulók aránya a magyarok között, ők viszont egyre többet mennek üdülni.

 

Nemzetközi összehasonlításban is elég keveset nyaralunk. 2016-ban az utazók lakosságra vetített aránya Magyarországon csak a huszadik legmagasabb volt az unió 28 tagállama között. Nem meglepő módon a ranglista élén olyan tehetős országok állnak, mint Luxemburg, Hollandia és Dánia, ahol több mint dupla akkora a turistáskodók aránya, mint a magyarok körében. A másik véglet Litvánia, Bulgária és Románia – utóbbi esetében a lakosságnak csak 10 százaléka tudott hosszabb ideig üdülni.

 

Élet nyaralás turizmus utazás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.