Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 16. 07:37 Élet

Kevés magyar engedheti meg magának az üdülést, de ők egyre többet utaznak

Idén a magyarok kevesebb, mint kétharmada tervez nyaralni menni a héten bemutatott K&H bankos kutatás szerint, ami arra viszont nem tér ki, hogy ezekből a tervekből mennyi valósul meg. Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a magyaroknak alig több mint egyharmada tudott csak elmenni üdülni, vagyis sokkal többen tervezik a nyaralást, mint ahányan valójában el tudnak utazni.

A K&H Bank 2015 óta minden évben elkészíti a 30-59 éves lakosság nyaralásával kapcsolatos felmérését, és az elmúlt négy év eredményeit összehasonlítva lényegi változás nem látható, az üdülést tervezők aránya végig 60 százalék körül ingadozott.

 


Fontos azonban, hogy a fentebbi adatok a nyaralással kapcsolatos tervekre vonatkoznak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy be is teljesülnek.

A valóban megtörtént utakról az Eurostat vezet statisztikát, és ezek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy az üdülés sokaknak csak ábránd marad, ugyanis 2016-ban a magyaroknak*Az Eurostat adatai a 14 év feletti népességre vonatkoznak. alig több, mint egyharmada utazott el legalább egyszer egy négy éjszakánál hosszabb magánútra.

Ugyanakkor a két adatsort összevetve az is szembetűnik, hogy a stagnálás nem csak a tervek, hanem a tényleges kirándulások esetében is fennáll, ráadásul több évre visszamenőleg – 2013 és 2016 között mindössze 2 százalékponttal nőtt a hosszabb időre utazók aránya a magyar lakosságon belül.

 

 

A legtöbben épphogy a válság előtt, 2008-ban tudtak hosszabb útra kelni, amikor a lakosság felének is kijutott legalább egy többnapos üdülés. A drámai visszaesés 2011-re következett be, főleg a belföldi utak elmaradásának köszönhetően: az országon belül pihenők aránya 30-ról 17 százalékra esett vissza.

A külföldre utazók szintén kevesebben lettek, de az ő esetükben mindössze 4 százalékpontos volt a csökkenés. Megnőtt viszont azoknak az aránya, akik belföldi és külföldi utakon is részt vettek.

Ezek alapján arra következtethetünk, hogy 2011-ben a válság hatására leszűkült az a réteg, amely meg tud fizetni egy többnapos nyaralást.

Főleg azok tűntek el az utazók közül, akik korábban is csak az országon belül engedhették meg maguknak a kikapcsolódást. A csak külföldön üdülők aránya is csökkent ekkor, de egy részük valószínűleg utazásait részben az országon belülre szervezte át. Ez indokolhatja egyrészt azt, hogy többen lettek, akik belföldön és külföldön is pihentek.

Másrészt megmagyarázza azt a paradoxnak tűnő jelenséget is, hogy a hazai szálláshelyeken a magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekszik 2010 óta, annak ellenére, hogy az utazók száma 2011-ben visszaesett, és azóta is alig nőtt.

 

Érdemes felidézni a G7 korábbi cikkét a növekvő magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről, miszerint a magyar jövedelmi elit 2010 óta gyors iramban zárkózik fel az európai gazdagok köréhez, míg a kevésbé tehetősek helyzete nem javult, a legszegényebbek pedig csak még lejjebb csúsztak.

Vélhetően a válságot követően a kevesebb pénzből élők már nem engedhették meg maguknak a belföldi utakat sem, és ez a kedvezővé vált gazdasági környezet ellenére nem is változott azóta, miközben a jövedelmi ranglétra másik végén a tehetősebb csoportoknak egyre több kirándulásra telik.

Az utóbbi években tehát szinte változatlan maradt a hosszabb magánutakra indulók aránya a magyarok között, ők viszont egyre többet mennek üdülni.

 

Nemzetközi összehasonlításban is elég keveset nyaralunk. 2016-ban az utazók lakosságra vetített aránya Magyarországon csak a huszadik legmagasabb volt az unió 28 tagállama között. Nem meglepő módon a ranglista élén olyan tehetős országok állnak, mint Luxemburg, Hollandia és Dánia, ahol több mint dupla akkora a turistáskodók aránya, mint a magyarok körében. A másik véglet Litvánia, Bulgária és Románia – utóbbi esetében a lakosságnak csak 10 százaléka tudott hosszabb ideig üdülni.

 

Élet nyaralás turizmus utazás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.