A magyar boltokban is egyre nagyobb választékban kaphatóak olyan üdítők, amelyek nem tartalmaznak cukrot és kalóriatartalmuk nulla. Sőt, ha megnézzük az átlagos tápérték táblázatot a címkéjükön, akkor csupa nullát látni. Már az a kérdés, hogy van-e egyáltalán valami ebben a palackban, mármint színes vízen kívül?

Az összetevőket megnézve könnyen ki lehet találni (ha esetleg nem lett volna eddig is egyértelmű), hogy a gyártók valamilyen édesítőszert használnak cukor helyett, és legfőképpen így érik el, hogy ne legyen szénhidrát az italban. Ennek a ma már széles körben alkalmazott megoldásnak a megítélése azonban korántsem egyértelmű, az édesítők élettani hatásának csaknem akkora szakirodalma fejlődött ki, mint a cukorfogyasztásnak. Ebbe a vitába szállt be most egy amerikai egyetemi kutató, Eunice Zhang a Conversationben közölt cikkével.

Zhang megemlít néhány olyan friss kutatást, amelyek eredményei arra utalnak, hogy az édesítőszerek fogyasztása nem feltétlenül segít a fogyásban, és így áttételesen az elhízáshoz kapcsolható betegségek megelőzésében sem. Ezzel főként arra akarja felhívni a figyelmet, hogy míg a cukros üdítők fogyasztását számos helyen különadókkal próbálják visszafogni, szerinte az édesítőszerek mértéktelen használatát sem kellene szabadjára engedni.

Ahhoz, hogy lássuk, miről megy a vita, érdemes dióhájban végigvenni, hogy mi a fő különbség a cukor és az édesítőszer fogyasztása között. A cukrot a szervezet egyszerűbb formára bontja és energiát nyer belőle, de ha éppen nincs erre szüksége, akkor zsírként eltárolja, így tud hizlalni. Az édesítőszerek többsége azonban lényegében csak keresztülmegy a szervezeten, nem lesz belőle hasznosítható energiát adó forma. Szerepe csak az édes íz érzésének kiváltása.

Édesítőből van olyan, amely nem fordul elő a természetben, azaz mesterségesen állítják elő. Jelenleg az aszpartám a legnépszerűbb ilyen édesítő az élelmiszeriparban, körülbelül 6 ezer termékben található meg világszerte, és csak az Egyesült Államokban évente 5500 tonnát esznek meg belőle az emberek. Van azonban természetben előforduló édesítőszer is, mint például a nálunk is egyre jobban terjedő stevia. Nem lehet tehát egyértelműen azt mondani, hogy ebben a kérdésben a “természetes” cukor ellenfelei kizárólag a vegyi üzemek szintetikus termékei lennének. A vitát nem lehet a természetes vs. mesterséges kaptafára felhúzni.

Az édesítőszereket az egészségügyi hatóságok szerte a világon elég megalapozott mérésekre támaszkodva engedik használni, ráadásul a diabétesz szervezetek is kifejezetten ajánlják a cukor helyett. Nem valószínű, hogy ha az édesítők egyértelműen károsak lennének, akkor ez így lenne. De akkor mi lehet a baja velük a kutatóknak, és miért jönnek ki bizonyos esetekben olyan eredmények, amelyek az édesítők ellen vannak?

Az egyik kulcsszó a megoldáshoz a dózis. Mint ahogy a cukor, úgy az édesítők esetében is általában a túlzott mértékű fogyasztás szokott rossz eredményekre vezetni. Közismert, hogy a cukor esetében a túlzott fogyasztás milyen kockázatokat rejt, az édesítőknél azonban még kevésbé mentek át a köztudatba az eredmények. Márpedig ezek szerint az édesítőkkel az az egyik probléma, hogy megváltoztathatják bélflóra összetételét. A rengeteg aszpartám egy vizsgálat szerint például nem kedvez egy olyan enzim működésének, amelynek szerepe van a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhetőségében.

A kutatások másik vonala arra mutat rá, hogy az édesítőszerek túlzott fogyasztása az agy működését is befolyásolja. Zhang egy példája a szukralóz nevű, elég elterjedt szer, amely befolyásolni tudja az étkezéssel kapcsolatos érzeteinket. Vagyis ha túl sok édesített üdítőt iszol, akkor az adatok szerint csökkenni fog az a képességed, hogy jól érezd magad az étkezéstől. Ez pedig oda vezethet, hogy általában is többet fogsz enni, mert a jóllakottság érzését szeretnéd elérni.

Az édesítőkkel szembeni aggályokat tehát érdemes úgy érteni, hogy a túlzott fogyasztásuk okozhat olyan közvetett hatásokat, amelyek végső soron károsak is lehetnek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy innentől kezdve mégiscsak a cukorral teletömött üdítőket kellene inni a zérók helyett, de azt jelentheti, hogy érdemes az édesítőszer bevitelre is odafigyelni, akár mennyiségi, akár minőségi szempontból. És az sem mindegy, hogy ki mikor és milyen egészségi állapotban fogyasztja akár a cukrot, akár az édesítőket.

Zhang is kiemeli, hogy például a túlsúlyos emberek eleve hajlamosak túlzásba vinni az édesített üdítők fogyasztását, mert azt hiszik, hogy azzal fogyókúráznak, tehát náluk nagyobb arányban fordulhat elő ennek a szokásnak az összes említett káros hatása. És végső soron ezért is tűnhet pont náluk úgy, hogy a diétás üdítők fogyasztása nemhogy csökkentené, de még növeli is a súlyukat.

Jellemzően ők azok, akik azt gondolják, hogy hetente több diétás ital elfogyasztása kevesebb kárt okoz, mint egy cukros üdítő. Pedig ennél sokkal bonyolultabb a kérdés, és az említett okok miatt könnyen lehet, hogy tévúton járnak. Zhang szerint realistán kellene hozzáállni a témához, és adott esetben a két rossz választás közül a kevésbé rosszat ajánlani az embereknek, ehhez kéri az orvosok segítségét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet cukor édesítőszer egészség élelmiszer kóla üdítő Olvasson tovább a kategóriában